Hogyan értékeli az árfolyamsáv eltörlését?

Háda Bálint. A Quaestor csoport vezető elemzője.Eurócsúszás. „A lépés időzítése a forint sávon belüli helyzetét tekintve megfelelőnek mondható, rövid távon azonban nem zárja ki a gyenge irányba történő elmozdulás lehetőségét sem, mivel a sáv eltörlése és a külföldi befektetők kamatvárakozásai között nincs feltétlenül ok-okozati kapcsolat. Amennyiben az ország gazdasági helyzetében rejlő kockázatokra, illetve a külső gazdasági körülményekre vagyunk tekintettel, akkor úgy gondolom, hogy az időzítés helyessége már nem ennyire egyértelmű. A sáv eltörlése véleményem szerint burkoltan azt is jelenti, hogy az euró magyarországi bevezetése mindenképpen 2012 utánra tehető a kormányzat és a jegybank szándékai szerint is. Ellenkező esetben ugyanis 2009 második felében a jelenleg eltörölt sávot újra be kellene vezetni.”

Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője. Kétirányú utca. „Elméletileg az inflációs célkövetés rendszerével semmilyen kötött vagy kvázi kötött árfolyamrendszer nem fér össze, így a lépés ezt az elméleti konfliktust feloldotta. A gyakorlatban azonban nem volt konfliktus, az inflációs cél eléréséhez bőségesen elegendő volt a korábbi sáv által adott mozgástér. Az mindenképpen kedvező, hogy egy olyan időpontban valósult meg a sáveltörlés, amikor az árfolyam viszonylag távol volt a sáv erős szélétől, és a piac sem számított rá. A forint árfolyamát a döntés, illetve az ezzel egyidejűleg kedvezőbb külső hangulat stabilizálni tudta, ez azonban nem jelenti azt, hogy fizetőeszközünk kurzusa egyirányú utácba került; a globális befektetői hangulat változása könnyen okozhat kilengéseket a gyengébb irányba.”

Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője. Sérülékenység. „A döntés megszüntetett egy a monetáris politikában fennálló inkonzisztenciát, ami után a jegybank a figyelmét az alapfeladata ellátására irányíthatja. Ezáltal javul az MNB inflációs célkitűzésének a hitelessége, amely a forintkockázati prémium egy részét csökkentheti a hosszú hozamok mérséklésén keresztül, áttételesen stabilizálva a forint árfolyamát is. Rövid távon több inflációs kockázattal kell megküzdeni, ez a közeljövőben kamatemelésre is kényszerítheti a jegybankot, de hosszabb távon – amennyiben javul a gazdaság reálkonvergenciája – a forintárfolyam fontos eszköz lehet az infláció leszorításában. Az is igaz, hogy a gazdaság strukturális problémái továbbra is fennállnak, ami sérülékennyé teszi a forintot, azonban ez a sérülékenység valamelyest mérséklődhetett.”

Sarkadi Szabó Kornél. A Cashline vezető elemzője. Nagyobb tér. „Időszerű volt a törlés: a sáv gyenge oldala gyakorlatilag holtsávvá avanzsált, míg az erős sávszél gátolhatta volna a jegybank hosszabb távú dezinflációs törekvéseit. A gyors és váratlan döntés kihúzta a spekuláció és/vagy kiszivárgás méregfogát. Ez önmagában nem hoz még megváltást a gazdaságnak, viszont kétségtelen, hogy teret enged a piac oldaláról érkező »jutalmazásnak«, amennyiben megfelelően alakul a makropálya 2008–09-ben. Hangsúlyozni kell, hogy a globális kockázatvállalás visszatérése is feltétele annak, hogy élvezhessük a sáveltörlés előnyeit, ami lecsapódhat az alacsonyabb hozamokban, és így a vonzóbbá váló magyar eszközök árában. Rosszabbra forduló globális hangulatban viszont nyomás alá helyezhetik a külföldiek a magyar fizetőeszközt.”

Németh Dávid . Az ING Bank elemzője. Házőrző kutya. „Melyik kutya képes hatékonyabban megvédeni a házat? Az, amelyik láncra van verve, és jó esetben éppen csak elérheti a bejáratot, vagy az, amelyik szabadon mozoghat a kertben? A jegybanknak inflációs célja elérése és a tartósan alacsony árstabilitás megteremtése érdekében minden eszközre szüksége van. Végre most már nincs akadálya annak, hogy régiós társaink után eredhessünk, és tartósan alacsony inflációt tudjunk felmutatni. A sáv eltörlése elengedhetetlen lépés volt az euró felé vezető úton, és hosszú távon jelentős terhet vett le a jegybank válláról, hiszen (amennyiben bízunk a hatékony gazdaságpolitikában, amely Magyarországot egy gyorsabb növekedési pályára állítja) a reálfelértéklődés során nagyobb szerep hárulhat a nominális árfolyam-felértékelődésre, és kisebb az inflációra.”