Új szakasz kezdődik

Új szakasz kezdődik Európa történetében Koszovó függetlenné válásával. No nem azért, mintha ez lenne az első határmódosítás az öreg kontinensen a második világháború után. Hiszen 1990 óta jó néhány esetben kellett újrarajzolni már a térképet: végbement a német újjáegyesítés, felbomlott a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia is. Koszovó megjelenése előtt is legalább 11-gyel több független európai államot ismertünk, mint 1989-ben (ha pedig a Kaukázust is Európa részének tekintjük, akkor 14-gyel).

Amiben Koszovó mégis példátlan eset, az a függetlenség kikiáltásának (vélt) precedens jellege sokak számára. Egy nemzet önrendelkezési jogának a gyakorlása során korábban is eljutott már ebbe a legutolsó fázisba, méghozzá nyugati támogatással, ez történt legutóbb például Montenegró függetlenedésekor. De egyik eset sem gyakorolt olyan vonzerőt egyes nemzetek számára, mint a mostani. Ráadásul a mostani ügy körüli nyugati–orosz szembenállás egy kicsit a Balkán első világháború előtt eljátszott puskaporos hordó szerepére emlékeztet.

Túl sok a kérdőjel. Lesznek-e erőszakos cselekmények a szerbek körében? Miként reagálnak a baszkok, a skótok, a csecsenek, az abházok stb.? Sikerül-e az EU-nak legalább az egység látszatát kialakítania az ügyben? Ez utóbbi ma, az uniós külügyminiszterek ülésével talán eldől. De csak ez. Egy biztos: az ülést vezető Dmitrij Rupel szlovén külügyminiszternek nem lesz könnyű dolga. UGy