Uniós költségvetés: reform és stabilitás

Ugyanakkor Magyarország alapvető stratégiai érdeke a változó körülmények között is az, hogy az uniós tagság, az egységes belső piac és a közösségi politikák közvetlenül hozzájáruljanak az ország modernizációjához, gazdaságának felzárkózásához, állampolgárai életminőségének javulásához, az esélyegyenlőség biztosításához, a természeti környezet megőrzéséhez.

Kiindulópontunk, hogy a közös költségvetést a jövőben a közös politikáknak és a közös célkitűzéseknek kell meghatározniuk. A tagállamoknak szakítaniuk kell a jelenlegi gyakorlattal, miszerint a közös költségvetés nagysága az alapvető politikai alku tárgya, és ennek eredményeként lehet csak meghatározni a közösségi politikák finanszírozásának mértékét.

Magyarország olyan uniós költségvetésben érdekelt, amely négy cél teljesítését mozdítja elő: (I.) szolidaritás, (II.) versenyképesség, (III.) fenntarthatóság és (IV.) az unió globális és regionális szerepének erősítése.

A közös költségvetés kiadásainak a jövőben a jelenleginél jobban kell tükrözniük ezeket a célkitűzéseket. Ehhez minden bizonnyal szükség lehet új közös politikák kialakítására. Ugyanakkor a fenti célokhoz jelenleg is hozzájáruló közös politikákat meg kell tartanunk. Európának tehát nem radikális változásra van szüksége, hanem körültekintő, a létező politikák erényeit és hiányosságait, valamint az esetleges új politikák remélt előnyeit és esetleges kockázatait egyaránt mérlegelő döntésre.

Az európai integráció egyik legfontosabb elemének, az egységes belső piacnak a megfelelő működéséhez szükséges, hogy ne legyenek a tagállamok és azok régiói között kiugró fejlettségbeli különbségek. Az unió kohéziós politikája kiválóan szolgálja a gazdasági és társadalmi különbségek mérséklését Európa-szerte. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a versenyképesség és a kohézió nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő és feltételező célok. Ennek megfelelően a kohéziós politika – a foglalkoztatás és a vállalkozások támogatása, a strukturális problémák kezelése, a belső piac jobb működéséhez való hozzájárulás, az infrastruktúra- és humánerőforrás-fejlesztés és más hasonló intézkedések révén – egyszerre szolgálja az átlagosnál kevésbé fejlett tagállamok és régiók felzárkóztatását, valamint növeli Európa egészének versenyképességét.

Magyarország – hagyományosan erős mezőgazdasággal rendelkező országként – érdekelt egy jól működő közös agrárpolitika (KAP) fenntartásában. Kész megvitatni a KAP működésének javítását célzó javaslatokat, azonban a jelenlegi keretek 2013 előtti érdemi megváltoztatását nem támogatja. Az agrárpolitikának azt követően is uniós hatáskörben kell maradnia. Magyarország nem ért egyet a közös agrárpolitika vagy annak egyes elemei nemzeti hatáskörbe történő utalásával, sem a termelői támogatások nemzeti költségvetésből való társfinanszírozásával. Ilyen intézkedések torzulásokat okoznának a belső piac működésében, és káros versenyhez vezetnének a tagállamok között. Másik alapelvünk a szolidaritás és az egyenlő bánásmód elve. Ki kell küszöbölni azokat a rendelkezéseket, amelyek ma még fennállnak a belső agrárpiac működésében, úgymint pl. az „új” és „régi” tagállamok mezőgazdasági termelőinek eltérő támogatása.

A közös agrárpolitika hozzájárul a vidéki térségek gazdasági feltételeinek és életszínvonalának javulásához, erősíti a tagállamok és a régiók közti kohéziót, területileg kiegyensúlyozottabb gazdasági fejlődést tesz lehetővé. A KAP továbbá környezeti szempontokat figyelembe vevő földművelésre ösztönöz, biztosítja az európai piac biztonságos és jó minőségű élelmiszerrel való ellátását, magas állatjóléti normákat ír elő, valamint hozzájárul a hagyományos vidéki táj és kulturális örökség fennmaradásához is.

A fentieken túlmenően Európának új közös politikák kialakítására is szüksége van annak érdekében, hogy a globalizáció, a klímaváltozás, az energiabiztonság problémáira és más sürgető kihívásokra hatékony közös választ tudjon adni. Az új politikák szükségessé tehetik pótlólagos költségvetési források bevonását is. Ennek megfelelően meg kell vizsgálni, hogy az uniós költségvetés hogyan és milyen mértékben járulhat hozzá az említett új kihívások megválaszolásához. Magyarország ebben az összefüggésben az energiapolitika (benne a transzeurópai energiahálózatok), a bevándorláspolitika, a bel- és igazságügyek, a kutatás-fejlesztés, valamint a kül- és biztonságpolitika, illetve az európai szomszédságpolitika területén való továbblépés lehetőségeire hívja fel a figyelmet.

A közös költségvetés bevételi oldala szintén javításra szorul. A jelenlegi rendszer ugyan megfelelő és stabil bevételeket biztosít az EU költségvetése számára, ugyanakkor bonyolultsága folytán átláthatatlan az állampolgá-

rok számára – de valljuk meg, a döntéshozók eligazodását sem segíti.

A költségvetés bevételi oldalának leginkább kirívó eleme az egyes tagállamoknak biztosított költségvetési korrekciók rendszere. Ezek a korrekciók a brit visszatérítés szellemén alapulnak. Mára azonban egyrészt jelentős változáson ment át a közös költségvetés kiadásainak összetétele, másrészt Nagy-Britannia egy főre jutó GDP-je jóval az uniós átlag fölé került. Alaposan végig kell gondolni, mennyire megalapozott és meddig fenntartható a korrekciók rendszere.

Az uniós költségvetés 2008– 2009 folyamán történő felülvizsgálata kiváló alkalmat biztosít ahhoz, hogy őszintén és nyíltan vegyük számba a közös költségvetés erényeit és hiányosságait. A lehetőséggel bölcsen és körültekintően kell élnünk annak érdekében, hogy Magyarország és Európa polgárai még közvetlenebbül élhessék meg az európai integráció előnyeit.