Iraki évforduló

A következő napokban George Bushtól Szergej Lavrov orosz külügyminiszterig sok prominens politikus tűnhet fel Bagdadban. A látogatások időpontját persze biztonsági okokból nem közlik előre, de a március 20-i évfordulót – most lesz öt éve annak, hogy a szövetségesek megtámadták Irakot – stílszerű lenne a helyszínen ünnepelni. Bár sok ok nincs az ünnepre.

A háború fél évtizedének mérlege – az iraki áldozatok számát 900 ezer és egymillió közé becslik, négyezer amerikai katona halt meg, évente százmilliárd dollárt meghaladó a hadikiadás – minden bizonnyal meglepné azokat, akik gyors rendezésben bíztak Szaddám Huszein eltávolítása után. Az irakiak szabadon beszélhetnek és választhatnak, de életük mindennap veszélyben van, és a Perzsa (Arab)-öböl menti olajországok életszínvonalától meszszebb vannak, mint Bagdad Washingtontól.

A jövőt már csak az amerikai elnökválasztás miatt sem lehet megjósolni; Irak három részre szakadásának esélye és következményei ugyanúgy kérdésesek, mint az amerikai csapatok kivonásának üteme. Egy dolog biztos: a világ legnagyobb gazdasági hatalma is jócskán beleizzad egy efféle konfliktusba. Az amerikai államadósság havonta tízmilliárd dollárral nő, és a kamatlábakon meg olajárakon keresztül az amerikai családok is közvetlenül érzik a háború hatását.

Sok korábbi háború élénkítette az amerikai gazdaságot, de az iraki beavatkozás épp az ellenkezőjét teszi. TG