Hogyan kellene megváltoztatni a földtörvényt?

Raskó György

A Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügy-vezető igazgatója

Spekuláció

„A Mezőföldön az elmúlt négy-öt évben megduplázódtak a földárak, ma már egymillió forintos hektáronkénti ár alatt nem lehet területeket venni. Ennyit azonban a mezőgazdasági termelők nem tudnak fizetni, ezért az eladó földeket – spekulációs céllal – általában budapesti brókerek, bankárok és magánvállalkozók szerzik meg. Ha a gazdálkodók nem vehetnek fel hosszú lejáratú, állami garanciális hiteleket, ezután sem jutnak földhöz. A mai szabályozásban ellenszenves az is, hogy a közterheket viselő agrárcégek nem vehetnek földeket. Mi jelenleg 2900 hektáron gazdálkodunk, de a tulajdon megszerzése nélkül fennáll a veszélye annak, hogy az általunk bérelhető terület csökken, vagy csak a bérleti díjak további jelentős növekedése mellett tudjuk megtartani azokat.”

Fűr Zoltán

A Földbróker.hu Kft.szakértője

Friss pénz

„Tavasszal – az ilyenkor szokásos módon – élénkül a termőföld iránti hazai kereslet, de új jelenségként az is tapasztalható, hogy a külföldiek megkezdték a »finom« tapogatózást a piacon. Közeleg ugyanis a 2011-es dátum, amikortól Magyarország az uniós vevőket már nem zárhatja ki a földvásárlásból. Más oldalról viszont kedvezőtlenül hat, hogy az állami területeket kezelő Nemzeti Földalap átszervezése átmenetileg elbizonytalanította a bankokat a földalapú hitelezésben. Ma a hektáronkénti árak 450–550 ezer forint között mozognak, és érdemi növekedés csak akkor lehet, ha »friss pénz« jelenik meg a piacon. Ez egyrészt a belföldi jogi személyek földvásárlásának engedélyezésével lenne elérhető, vagy valamilyen hitelforrás bevonásával kellene helyzetbe hozni az egyéni vevőket.”

Csikai Miklós

A Magyar Agrár-kamara elnöke

Könnyítés

„Szerintünk most elsősorban a földbérleti rendszer stabilizálására van szükség. Ma a volt állami agrárgazdaságok új tulajdonosai – akiket sokszor vitatható szempontok alapján választottak ki – jelentős bérleti kedvezményeket élveznek, miközben a piaci szereplők 80 százaléka nehezebb feltételekkel juthat csak bérelhető területekhez. A könnyebb földhöz jutás érdekében elő kellene írni, hogy a tulajdonosok a bérleti díjakra akkor kaphassanak adómentességet, ha a mostani öt helyett minimum tíz évre adják bérbe a területeiket. A legalább huszonöt évre szóló szerződések esetén pedig további adókedvezményeket kellene nyújtani. Emellett természetesen egyetértünk azzal, hogy az állattenyésztő cégek számára meg kellene nyitni a földvásárlási lehetőséget is.”

Vancsura József

A Febagro Felsőbácskai Agrár Zrt. igazgatósági tagja

Bürokrácia

„Ma az agrárcégek úgy tehetik biztonságosabbá a gazdálkodásukat, ha hosszú távú, a földtörvényben megengedett húszéves maximális haszonbérleti idejű szerződések megkötésére törekednek. A jelenlegi szabályozás hátránya, hogy így nem lehet egybefüggő, nagy táblákat művelni, mivel a bérelt területek megosztottak. A Febagro jelenleg 4000 ezer hektáron gazdálkodik, ebből 600-at a cég tagjaitól, 3400-at más földtulajdonosoktól bérel. Az átlagos parcellaméret 3,5 hektár, vagyis több mint ezer tulajdonossal állunk kapcsolatban, a földek pedig tizenhét önkormányzat területén fekszenek. Ebből is látható, az ügyintézés rendkívül nagy adminisztrációs terhet ró ránk. A helyzetet jól érzékelteti, hogy nálunk két dolgozót »éjjel-nappal« kizárólag a földügyek rendezése köt le.”

Istvánfalvi Miklós

A Tej Terméktanács elnöke

Hatékonyság

„A tejtermelő gazdaságok számára rendkívül fontos, hogy megfelelő nagyságú takarmánytermő területük legyen. Általánosságban azt lehet mondani, a vállalkozásoknak tehenenként egy hektárra van szükségük. Sajnos ma a cégek jelentős részének kevés bérelt területe van, és ez rontja a termelésük hatékonyságát. Ezért az ágazatban a mostani helyzet nem tartható sokáig, vagyis e problémát a következő években meg kell(ene) oldani. A gazdaságoknak elsősorban a tömegtakarmányokat, a lucernát és a fűszénát kell megtermelniük, de a földek a trágyaelhelyezés miatt is fontosak. További lényeges szempont, hogy a területek a telepekhez közel legyenek, mivel a tömegtakarmányokat nagy (száz kilométeres) távolságról nem éri meg a tehenészetekbe szállítani.”