Hogyan látja a BÉT jövőjét a közgyűlés után?

Áldott Zoltán. A Mol Nyrt. igazgatója. Elodázott ígéretek. „A Mol kibocsátóként versenyképes, erős hazai tőkepiacban és tőzsdében érdekelt. Ez ma a BÉT-ről a vezetés eredményes munkája ellenére sem mondható el: az ígéretekkel szemben a többséget uraló osztrák tulajdonosi kör nem erősítette a parkett stratégiai pozícióit, elmaradt a BÉT börzére vitele, és a magas osztalékkivonással annak tőkeereje is kisebb térségbeli társaiénál. A konzorcium szavazataival a BÉT versenytársaként működő bécsi börze 12,5 százalékos kisebbségi pozíciója ellenére akár blokkolhatja a BÉT lépéseit, így az nem léphet fel egyenrangú félként a régióban. Az OTP-vel együtt kezdeményeztük, hogy a parkett irányításáról szóló szindikátusi szerződés feltételei kerüljenek nyilvánosságra, és a nagy hazai kibocsátók kapjanak erős szerepet a BÉT vezetésében.”

Herczenik Ákos. A Raiffeisen Bank részvényelemzője. Regionális tőzsde. „Továbbra is nagyon hiányoznak a BÉT-ről az új bevezetések. Különösen kedvezőtlenné válhat a helyzet 2010 után, amikor is már reálisan napirendre kerülhet az OTP és/vagy a Mol felvásárlása és esetleges kivezetése. A helyzeten már az is segítene valamelyest, ha újra megélénkülne a második vonal, amely a BorsodChem, Démász stb. kivezetése után nagyon foghíjassá vált. Miután más régiós tőzsdék is hasonló problémákkal küzdenek, amennyiben nem változik a helyzet, s az egész régióban az euró lesz a fizetőeszköz, nagy a valószínűsége, hogy egy regionális parkettet hoznak létre, amely iránt nagyobb lehet a befektetők, és így a tőzsdeképes cégek érdeklődése is. Előbbiek így együttesen ráadásul javítanák a börze mint intézmény működésének a profitabilitását is.”

Sarkadi SZabó Kornél. A Cashline Értékpapír vezető elemzője. Víziót építeni. „Bízom benne, hogy a magyar tagok részéről észlelhető összefogás nyomán a bécsi félnek a rövid távú presztízsszempontok helyett sikerül megtalálni azokat a közös pontokat, érdekeltségi célokat, amelyekkel a magyar börzét meg lehet menteni a kiszáradástól, támogatva a BÉT és ösztönözve más tőzsdeképes cégek parkettre dobását, még akkor is, ha a Mol–OMV konfliktus ezt nyilvánvalóan nehezíti. Ehhez azonban valószínűleg nem elég a magyar gazdasági élet szereplőinek az összefogása, hanem a politikának is keményen lobbiznia kell. Partnerként pedig a prágai, esetleg más szomszédos tőzsdékkel való esetleges együttműködés is erősítheti az alkupozíciót. Ezzel lehet olyan víziót építeni, amely a parkettet vonzóvá teszi a cégek számára. Látok kedvező jeleket, optimistának lenni meg kötelező.”

Tölgyesi Péter. A Buda-Cash Brókerház vezérigazgatója. Jövőkép. „Úgy tűnt, mintha tétje lett volna a BÉT hétfői közgyűlésének. Legalábbis az előzetes sajtótalálgatások felkorbácsolt indulatokat és kemény érdekellentéteket sejtettek a nagytulajdonosok között. De csak úgy tűnt, mert a közgyűlés érdemi változások és információk nélkül zárult. De volt e valóban tétje e tulajdonosi fórumnak? Tényleg akkor kell és lehet számon kérni elmaradt nemzetközi terjeszkedést, amikor 1997-ben volt az utolsó blue-chip bevezetés (Matáv), és amikor csak egyetlen sztori van a piacon, a Mol–OMV felvásárlás? Amikor a hazai kkv-szektor legerősebbjei is küzdenek az adók és járulékok teljes megfizetésével, és gondolni is alig mernek innovációra, fejlesztésre? Igenis kell, hogy a BÉT-nek legyen jövőképe, kell, hogy a tulajdonosoknak közös stratégiájuk legyen.”

Török Sándor. Az Agrokont Brókerház vezérigazgatója. Stratégia kell. „A tőkepiac többi szereplőjéhez hasonlóan szorgalmazom a Budapesti Értéktőzsde hosszú távú stratégiájának a kidolgozását. Árupiaci oldalról nézve úgy látom, hogy a pesti parkett további lehetőségeket nyújthat a befektetési alapok portfólióinak a kialakításában. Ezt arra alapozom, hogy az elmúlt öt évben a határidős tranzakciók piaca robbanásszerűen nőtt, így a hagyományosan népszerű gabonakontraktusok mellett szükség lenne újabb, az áruszekciókra jellemző termékekre. A régióban egyedül a BÉT-en lehet kereskedni arannyal, de ezt a lehetőséget alig használják ki, mivel a terméknek nincs árjegyzője. Az egyik legsürgősebb feladat az arany piacán az árjegyző megtalálása lenne, ebben az osztrák tulajdonosi konzorcium banki tagjai sokat segíthetnének.”