Kishalak és nagyhalak

A kgfb-kampányok szokásos éves „botránya” tavaly elmaradt és napjainkra csúszott: a pénzügyi felügyelet április 8-i hatállyal immár másodszor függesztette fel a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) kgfb-értékesítési tevékenységét, amelyet az visszautasít és érvénytelennek tekint. Az indoklás szerint a biztosítónak nincs meg a biztonságos működéséhez szükséges pénzügyi tartaléka, ennek rendezésére megfelelő pénzügyi terve sincs, így vélhetően kénytelen lesz átadni meglévő kgfb-állományát. Az egyesület tervei között szerepel ugyan, hogy átalakul biztosítótársasággá, amely átveszi majd azt, érvényes működési engedély híján azonban ez egyelőre nem lehetséges, így a biztosítónak egy már a piacon tevékenykedő társasággal kell megállapodnia. Olyannal, amelyik pénzügyi hátterénél fogva át tud venni egy 150-200 ezer fős ügyfélállományt. Bár az ügylet során az érdekelt felek nyilván félreteszik személyes ellenszenvüket, pikáns körülmény, hogy a MÁV ÁBE épp ezekkel a biztosítókkal ápol mérsékelten harmonikus kapcsolatot, és a jelenlegi helyzet kialakulásának hátterében is őket látja.

A kicsik és nagyok közötti vita nem új keletű: az utóbbi időben a nagyok aktív kárrendezési szolgáltatása miatt élénkült fel. A kisebb biztosítók ugyanis nem nézik jó szemmel a piacvezetők új gyakorlatát, miszerint ha egy másik biztosító ügyfele töri össze a hozzájuk tartozó gépkocsiját, saját kárértékelés után saját rendszerükben rendezik az ügyet, később pedig ők nyújtják be a számlát a másik biztosítóhoz. Nem fogadják el a nagyok kárértékeléseit, és nem szívesen fizetnek ki egy olyan számlát, amelyben szerintük jelentős tétel a márkakereskedők „alkuszi” honoráriuma, amely a magasabb szervizóradíjak tételében jelenik meg. Ezzel szemben a nagyok a szolgáltatás minőségével érvelnek; szerintük az alacsonyabb díjakkal dolgozó versenytársak kárrendezése hagy némi kívánnivalót maga után: hónapok telhetnek el, mire az ügyfél megkapja a pénzét és újra a volán mögé ülhet. Tudható ugyanakkor – korábban versenyhivatali bírságot kaptak a nagyobb szereplők –, hogy a márkakereskedések zöme általában nem a 13, kgfb-t kínáló biztosító termékét ajánlja fel ügyfelének. Választani jórészt két-három ajánlatból lehet – hangoznak a kicsik, köztük a MÁV ÁBE érvei; ők – jogosan – nem szívesen fizetnek többet a nagyok „többletköltségeiért”.

Az mégsem lehet véletlen, hogy a pénzügyi felügyelet évek óta kiemelt figyelemmel követi az egyesület tevékenységét: korábban is figyelmeztette tartalékai rendezésére, körmére nézett tárgyi, technikai és személyi működési feltételei miatt, s a mostanihoz hasonlóan egyszer már el is tiltotta kgfb-értékesítési tevékenységétől. Bár a korábbi figyelmeztetéseknek és határozatoknak eddig eleget tett a biztosító, fajlagosan az állományokhoz viszonyítva jelenleg is ellenük érkezik a legtöbb panasz a felügyelethez, az aktív kárrendezésekből felgyülemlett tetemes mennyiségű számlákat pedig a már említett okokra hivatkozva szintén nem szívesen fizeti ki. A társaság elnök-vezérigazgatója a felfüggesztés mögött nem az egyesület pénzügyi problémáit, hanem a nagyhalak ellenséges akcióját látja. Miként szembement a PSZÁF-fal is: állítása szerint határidőig nem kaptak elutasító választ a benyújtott pénzügyi tervükre, így nincs érvényes határozat, és nincs felfüggesztés sem.

Ez azonban nem opcionális lehetőség vagy személyes értelmezés kérdése. Hogy mindez mennyire „elegáns”, arról lehetne vitatkozni, mint ahogy arról is, hogy a nagy hal tényleg megeszi-e a kicsiket. Lehet elmélkedni a bár nemes, de kissé marketingszínezetű akítv kárrendezés mellett arról is, hogy a hazai biztosítási kultúra mellett vajon mekkora teljesítmény filléres tarifákkal bekebelezni az ügyfelet, és ezekért a filléres tarifákért milyen színvonalú szolgáltatás jár. Személyes megítélés kérdése lehet az is, hogy a biztosítók kiélezett, eszközökben nem válogató versenyében mekkora szerep jut a kötelező felelősségbiztosítás tényleges céljának: a gyors, zökkenőmentes és korrekt kárrendezésnek. Az viszont bizonyos, hogy a felügyelet határozata nem javasol, hanem utasít. Ennek bojkottálásával pedig saját maga alatt vágja a fát a MÁV ÁBE.

A szerző a Világgazdaság munkatársa