Megtört a lendület

Kevés olyan európai ország volt, ahol dinamikusabban nőtt volna az elmúlt években a gyógyszerfogyasztás, mint Magyarországon: 1997 és 2006 között közel négyszeresére bővült a gyógyszerpiac, s lényegében egy-két kivételtől eltekintve minden esztendőben 15 százalék fölött volt a növekedés. Ráadásul a forgalom emelkedése az elmúlt években sem lassult, holott az egy főre jutó gyógyszerfogyasztásunk már számottevően meghaladta a hasonló fejlettségű kelet-közép-európai államokra jellemzőt, s szép fokozatosan közelített a nyugat-európai átlaghoz.

Mindez így volt egészen 2007-ig. Tavaly azonban a kormányzat – amely a támogatott gyógyszerek mintegy ötszázmilliárd forintra rúgó fogyasztásának háromnegyedét finanszírozta – megunta, hogy évek óta képtelen tartani az egyébként szinte mindig előreláthatóan alábecsült gyógyszerkassza kiadásait, és olyan intézkedéseket léptetett életbe, amelyek letörték a gyógyszerpiac szárnyait. A gyártókat élesebb versenyre kényszerítették, ez a gyógyszerárak számottevő visszaeséséhez vezetett, a támogatás csökkentésével pedig olyan mértékben emelték a fogyasztói terheket, hogy a betegek körében érezhetően megjelent egyfajta árérzékenység, ami korábban nem volt jellemző.

Az eredmény pedig? A hazai gyógyszerpiac forgalma az összes felmérések szerint több tízmilliárd forinttal esett, a támogatáskiáramlás pedig közel ötvenmilliárddal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

Kérdés, hogy folytatódik-e ez a tendencia a következő években is. A válasz nagy valószínűség szerint nem. Az intézkedéseknek ugyanis nagyrészt egyszeri hatása volt, a fogyasztói terheket nem valószínű, hogy tovább növelik, és hamarosan a generikus verseny hatására megbolyduló árak is nagyjából stabilizálódnak. A gyógyszerfogyasztás pedig minden bizonnyal visszaáll a korábbi növekedési pályára, még ha a bővülés üteme lassabb is lesz.