Elsősorban Budapestnek kellene nagyon magába szállnia. Bár már jó néhány fejlesztési tervet láttam, kevés nagyberuházásnál halmozódott fel ennyi botorság, mint ennél. Főleg addig, amíg a főváros azt hitte, hogy politikai lobbizással minden számot – támogatási igényt – elfogadtathat az EU-val.
Ez a számítás nem vált be. Emiatt évekkel később használhatják a vonalat a budapestiek, ám ezt annak tudatában tehetik, hogy nekik van a „legdrágább” metrójuk a világon. A magyar főváros több okból is botrányos projektgazdának tűnt fel Brüsszelben.
És már most fizeti/fizethetjük ennek árát. Az előzetes információk szerint a négyes metró első szakaszának elszámolható költségeit 56 milliárd forinttal csökkentette az Európai Bizottság azzal, hogy a nagyprojekt 54 közbeszerzési eljárása közül 11-et kivont a támogatható körből. Ez 43 milliárd forint közösségi és 13 milliárd forint hazai fejlesztési forrás elvesztését jelenti Budapest számára.
A tanulságok levonásával tehát előrelátók is lehetünk. A főváros ugyanis a négyes metró további két szakaszára is szeretne európai uniós forrást kapni. Danuta Hübner, az unió regionális politikájáért felelős – időközben leköszönt – biztosa júniusi magyarországi látogatása idején éppen lapunknak nyilatkozva nem zárta ki ennek lehetőségét a második szakaszra, feltéve, hogy a kormány leteszi a megfelelően dokumentált anyagot az EU asztalára.
Most örülni kell annak is, hogy Brüsszelben már „határozatra kész” állapotban van több mint 700 millió euró. De hogy a következő szakasz már valóban sikertörténet legyen, ahhoz Budapestnek többet kell tennie.