Mit okoz a kötelező áramátvételi rendszer szűkítése?

Tari Gábor
A Mavir Zrt. vezérigazgatója
Szabályozás
„A problémát rendszer-irányítási szempontból nem az jelenti, hogy mekkora a KÁT rendszer, hanem hogy bevonhatók-e a tagjai a szabályozásba. A villamosenergia-fogyasztás ugyanis pillanatonként változik, tehát ezt kell tudnunk követni ahhoz, hogy a rendszer egyensúlyban legyen. A villamos energia ugyanis nem tárolható, viszont a termelés és fogyasztás egyensúlyát a megfelelő szabályozási tartalékokkal minden pillanatban biztosítanunk kell. Ez akár társulásokkal is elképzelhető, de megoldható úgy is, hogy a termelők vállalják az eseti leszabályozást, természetesen csak ha már minden egyéb eszközt felhasználtunk. A tartós megoldást a regulált árakkal dolgozó támogatási rendszer és a piaci alapokon működő szabályozási eszközök összehangolása jelentheti.”

Kovács Lajos
A Főtáv Zrt. vezérigazgatója
Költségfedezet
„Az érintett hőtermelő társaságok azért esnek ki folyamatosan 2011-től a támogatási rendszerből, mert megtérült a kapcsolt áram- és hőelőállítást lehetővé tévő beruházásuk. Értelmezésünk szerint tehát a jövőre nézve olyan megoldást kell találni, amely a hőár növekedése nélkül fedezi az áram- és hőtermelés – beruházási költséggel csökkentett – költségeit. A Főtávot egyébként rövid távon nem érinti a mostani döntés, mert fő szállítója, a Budapesti Erőmű Zrt. még 2012-ig bent marad a KÁT rendszerben, ahonnan néhány kisebb eladója is csak 2014–15-ben esik ki. Az, hogy hosszabb távon milyen hatása lesz a KÁT megszüntetésének, és az érinti-e távhő díját, függ az áram árától, illetve az energiahivatal és a kormány későbbi döntéseitől.”

Bercsi Gábor
A Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke
Felkészülés
„A kapcsolt energia ártámogatása és a távhőárak összefüggése több aspektusból is bemutatható. Az az energiahivatali levezetés, amely szerint a KÁT előnyei szerények, szerintem a rendszer megszüntetéséről szóló döntést hivatott igazolni. A KÁT megszűnésére a hőt árammal előállító társaságok csak részben készülhettek fel, mert a várható helyzet is bizonytalan volt, s mert remélték, hogy 2011 után is bent maradnak a rendszerben. Ha kimennek a piacra, sokuk számára a mostani áramárak mellett a gáz árára és a karbantartásra sem futná a bevételeikből. Egyébként nyugaton, például Németországban is a hazaihoz hasonló mértékű támogatást kap a kapcsolt termelés, csak éppen nem egy, hanem három formában, azaz adókedvezményként és szén-dioxid-kvótaként is.”

Pataki István
A Magyar Energia Hivatal volt elnökhelyettese
Nyereséges
„A KÁT a megújulók támogatása mellett a kapcsolt energiatermelés elterjedésének a felgyorsítását célozta. Utóbbi feladatát már bőven ellátta, sőt, a mai, 300 megawattnyi gázmotor sok is az országnak. Egy a MEH megbízásából készített tanulmány szerint a legelső telepítésű gázmotoros beruházások némelyike három-négy hónap alatt megtérült, de mind hihetetlen hasznot hoz a tulajdonosainak. Utóbbiak 2003-ban 10 milliárd, 2006-ban 36 milliárd, az idén már 60 milliárd forint támogatás kaptak az áramszámlák kifizetőitől. Ám az önkormányzati tulajdonú – például győri és tatabányai – gázmotorokat tovább kellene támogatni, mert az eljut a fogyasztókhoz. Mellesleg a kogeneráció önmagában is nyereséges. 2006-ban egyébként 10 százalékkal megkurtították a gázmotorosok támogatását.”

Kiss Csaba
Az E.On Hungária Zrt. energiatermelési igazgatója
Jogorvoslat
„A legjelentősebb probléma Debrecenben várható, ahol három erőművel látjuk el Magyarország második legnagyobb távhőigényét, és itt egyik E.On-erőmű sem kapott KÁT-hosszabbítási lehetőséget. Jogorvoslati kérelmet nyújtottunk be a Fővárosi Bírósághoz, hangsúlyozva, hogy az eltérő technológiák más hatásfokot eredményeznek, különböző eszközértéket képviselnek, és egymás tartalékkapacitását is biztosítják, így mindhárom egységnél felmerül a teljesítménydíj- és hődíjalapú költség megosztásának szükségessége. A kérelemben részletes eredménykimutatáson keresztül bemutattuk, hogy a hőtermelő üzletág veszteséges, és a kapcsoltan termelt áram nyeresége finanszírozza a hőtermelés veszteségét, így a KÁT-ban eladott áram eredménye kimutathatóan átkerül a távhőfogyasztókhoz.”