Vegyesen alakul a kép az idén a tőzsdei cégek osztalékainál: az eddig megismert információk szerint akadnak olyan cégek, amelyek meglepő módon több pénzt fizetnek ki a tulajdonosoknak, de van olyan, hagyományosan osztalékpapírnak számító részvény is, amely után nem számíthatnak ilyen formán bevételre a befektetők.
Nagy meglepetésről ennek ellenére nem lehet beszélni, hiszen egy-két javaslatot kivéve nagyjából minden előterjesztés összhangban áll a várakozásokkal. Így van ez például a tipikus osztalékpapírként nyilvántartott Magyar Telekomnál is: a cég menedzsmentje már az év elején közölte, hogy ebben az évben elmaradhat az osztalék. Ennek több oka is lehet: egyrészt a társaság gazdálkodásának nyilván nem tesz jót a nyakába sózott ágazati különadó, másrészt a Telekomnak komoly beruházásokkal kell számolnia a jelenlegi időszakban. Mindezek alapján még jövőre sem feltétlenül garantált az osztalék a cégnél, de emiatt nem neheztelhet igazán, aki egy kicsit is ismeri a vállalatot.
Az OTP Bank kisbefektetői viszont úgy tűnik, igen jól járhatnak az idén, annak ellenére, hogy – részben a meglehetősen bizonytalanná vált ukrajnai helyzet miatt – az elmúlt időszakban meglehetősen hektikus mozgásokat produkált a tőzsdén az árfolyam, ami okzohatott számukra nehéz perceket. Az elmúlt években megszokottnál jóval alacsonyabb profit ellenére ugyanis a tavalyinál nagyobb osztalékot tehetnek zsebre, ami vigaszt nyújthat azért, hogy az árfolyamon ezúttal nem feltétlenül nyertek sokat.
A gond csak az, hogy a magyar kisbefektetők számára a hazai tőzsde egyre kevésbé jelent vonzó célpontot: a jegybank statisztikái szerint az év elején nem egészen 300 milliárd forintnyi tőzsdei részvény volt a háztartásoknál, ami még a hazai viszonyokat ismerve is nagyon kevés. Persze, ha ott van a jól fizető állampapír, akkor felesleges is kockázatni: de ennél azért a magyar tőzsdei cégek is többet érdemelnének.
