Balog Ádám: digitális nagybankká válik az MKB
Lezárult a banknál a reorganizációs folyamat, és 2016-ra újra nyereségessé vált az MKB csoport. Az ügyfélszámra hogyan hatott az elmúlt másfél év – illetve a tulajdonosváltás –, akár a lakossági, akár a vállalati oldalon?
– Egészében véve ügyfélvesztés nélkül sikerült végrehajtani a tulajdonosváltást, illetve a reorganizációs folyamatot, sőt a kis- és középvállalkozói ügyfélkörünk bővült is, miközben a mérlegfőösszegünk is növekedett. Mindez annak köszönhető, hogy az átalakítás közepette is szem előtt tartottuk az MKB alapértékeit, vagyis a megbízhatóságot, a rugalmasságot és a magas szolgáltatási színvonalat, és ügyeltünk arra, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolatokon ne érződjenek azok a változások, amelyek a bankon belül végbementek. Ez természetesen nem volt könnyű feladat, hiszen a hitelintézeti piacon nagyon erős a verseny.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Balogh Ádám: 2019-ben léphet tőzsdére az MKB - Kép: Móricz-Sabján Simon[/caption]
A 9,5 milliárdos adózott nyereség nagyon nagy eredmény az elmúlt évek történéseinek tükrében. Fenntartható-e tartósan a nyereséges működés, és mekkora az a tőkére vetített megtérülés, amivel hosszabb távon is számolni lehet az MKB-nál, illetve a teljes bankszektornál?
– A teljes bankszektornál hosszabb távon 10 százalék környékén lehet az a tőkearányos megtérülés, amellyel reálisan számolni lehet. Az MKB Banknál arra törekszünk, hogy meghaladjuk a piaci átlagot, de a 10 százalékos megtérülési arányt mindenképp tartható elvárásnak tekintjük. A profitabilitás egyrészt nagyban múlik azon, hogy a portfólió milyen minőségű: az MKB-nál az elmúlt időszakban nagy mennyiségben adtunk el rosszul teljesítő portfóliókat, és leépítettünk több nem jövedelmező tevékenységet is. A másik fontos tényező a működési hatékonyság, amelynek növelése érdekében erős költségkontrollt vezettünk be a hitelintézetnél. A harmadik kulcs a nyereségesség szempontjából az, hogy azokra a területekre koncentráljunk és ott növeljük az üzleti aktivitásunkat, ahol jó a jövedelmezőség.
A tervezett informatikai fejlesztéseknek mekkora költségeik lehetnek, mekkora az időigényük, és hogyan hat ez az eredményre?
– Az informatikai fejlesztéseinket két fő részre lehet osztani. Az első a régi rendszerek cseréje, ami növeli a hatékonyságot, a gyorsaságot. A másik fő részt az új megoldások jelentik, amelyek új, innovatív szolgáltatások bevezetését teszik lehetővé. A feladat az, hogy ezeket a fejlesztéseket úgy próbáljuk összehangolni, hogy jól és hatékonyan működjenek. Ami az időigényt illeti, a nagy informatikai projektek általában 3-4 évig tartanak a pénzügyi szolgáltatóknál. Mi a saját programunkat 1,5 év alatt kívánjuk végrehajtani, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nyár környékén már működni fog az új rendszer. A fejlesztések hatékonyságnövelő hatása már idén érezhető lesz a működési költségeinkben, míg az új megoldások bevezetése nyilván fokozatosabban jelenik majd meg a bevételekben.
A késedelmes hitelek aránya látványosan csökkent a banknál, ám még mindig nem tekinthető ideálisnak. Milyen gyorsan tisztulhat tovább a portfóliójuk?
– A portfóliónk minősége jelentősen javult tavaly: a nem teljesítő hitelek aránya 20-ról 12 százalékra csökkent. A rossz portfólió leépítése jól megtervezett módon folyik, megfelelő fedezettségi szint mellett.
A kkv-hitelpiac ismét bővülésnek indult Magyarországon, amiben fontos szerep jutott a jegybanki hitelprogramoknak is. A Növekedési hitelprogram (NHP) kivezetése után fennmaradhat-e ez az irány, és hogyan fogják bírni az igen intenzív versenyt?
– Az NHP a kedvező makrogazdasági hatásai mellett a valódi versenyt is beindította a kis- és középvállalkozói hitelek piacán, miközben maguk a vállalkozások is hitelre éhesebbek lettek. Az igazi kérdés az, hogy mennyi olyan kkv van, amelyet finanszírozni lehet, ez pedig nagyban múlik azon, hogy a külső környezet hogyan alakul: vagyis milyen a gazdaság teljesítménye, hogyan alakulnak a beruházások. Én úgy látom, bőven van még tere a növekedésnek a kkv-hitelek piacán, messze nem használtuk még ki a területen lévő lehetőségeket: forrás bőven rendelkezésre áll, és az alacsony kamatkörnyezet is kedvez a növekedésnek. Az kétségtelen, hogy nagyon erős a verseny, ám ebben helyt fogunk állni: a jelenlegi környezet lehetővé teszi, hogy fix kamatozású hitelkonstrukciókkal jelenjünk meg a piacon, és részt veszünk az MFB hitelprogramjának tenderén is. Emellett azokra az alapértékekre kívánunk építeni, amelyeket a nagyvállalatoknál már régóta alkalmazunk: a testre szabott megoldásokra, a gyors, rugalmas kiszolgálásra. Fontos emellett megemlíteni, hogy az MKB komplex szolgáltatási palettát tud nyújtani a kkv-knak, legyen szó uniós pályázatokról, garanciaprogramokról, lízingről vagy faktoringról.
Az MKB mindig is meghatározó szereplőnek számított a nagyvállalati piacon, ám ez is olyan szegmens, ahol több erős versenytárssal is számolniuk kell. Mit várnak ettől a területtől?
– A nagyvállalati piacon mindig is nagyon intenzív volt a verseny, hiszen ez az ügyfélkör nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, kiváló minősítésű, maximálisan megbízható szereplőkből áll. Az MKB Bank számára továbbra is prioritás a nagyvállalati ügyfelek kiszolgálása, ezért nagyon jelentős energiát fordítunk arra, hogy pozícióinkat megőrizzük, illetve tovább erősítsük. Ez persze nem könnyű, minden egyes ügyfélért nagyon keményen meg kell dolgozni.
A lakossági hiteleknél ismét nő a hitelintézetek aktivitása. Tudnak-e gyorsabban nőni, mint a teljes szektor, és nem tartanak-e attól, hogy ismét túlfűtötté válik a piac?
– A lakossági piacon is növekedési stratégiával rendelkezünk, vagyis növelni kívánjuk részesedésünket. Ez a törekvésünk sikeres, hiszen év végére már több területen is előzni tudtuk a piac növekedését, sőt a személyi hiteleknél is szereztünk egy kisebb részesedést. Ami a túlfűtöttséget illeti, tényleg óvatosnak kell lenni, ám azt nem hiszem, hogy megismétlődhetnének azok a problémák, amelyek a 2008 előtti időszakot jellemezték: egyrészt maguk a piaci szereplők is óvatosabbakká és prudensebbekké váltak, másrészt az MNB fokozottan felügyeli és szabályozza a piacot, ezért is vezeti be például a „fogyasztóbarát hitel” kategóriát.
A digitalizáció már-már közhelyszerűvé vált a bankoknál. Miben tudnak ezen a területen kiemelkedni a mezőnyből?
– Ezt természetesen nem árulhatom el, ám az biztos, hogy rengeteg a fejlődési lehetőség ezen a területen. Azt látni kell, hogy az Európai Unióhoz és főként Ázsiához képest nagyon nagy ezen a téren a lemaradásunk, és nincs még olyan egységes digitális platform Magyarországon, amelyet hatékonyan működtetni lehetne. Az MKB Bank élen kíván járni ezekben a változásokban, ez is indokolja a most zajló informatikai fejlesztéseket.
Mennyire tartanak a fintech cégek előretörésétől?
– A fintech cégek megjelenése sokakat aggodalommal tölt el, hiszen elvben a bankoktól vehetnek el ügyfeleket. Látni kell ugyanakkor, hogy ezek a cégek nem tudnak úgy működni, mint az Uber vagy az Airbnb, hiszen a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához nagyon jelentős tőke és háttér szükséges, komoly szabályozói követelményeknek kell megfelelni, amit nem lehet alkalmazások szintjén megoldani. A fintech cégek megjelenése viszont jelentős mértékben hozzájárulhat a pénzügyi szolgáltatások fejlesztéséhez: ezért mi nem riválisként, hanem partnerként tekintünk rájuk, és keressük az együttműködési lehetőségeket.
A terv az, hogy 2019-ig tőzsdére viszik a bankot. Mikorra lehet tőzsdeérett az MKB Bank?
– A tőzsdei bevezetéshez jó és hiteles befektetői sztori kell, amelynek része a rentábilis működés is. Az EU-val kötött megállapodásban is az szerepel, hogy a tőzsdére lépéshez két nyereséges évet kell produkálnunk, ehhez tartjuk is magunkat.
Ez akkor azt jelenti, hogy 2019-ben lépnek tőzsdére?
– Igen, várhatóan 2018 második fele és 2019 vége között történik meg a bevezetés.
A sikeres bevezetésnek viszont az is feltétele, hogy a tőkepiaci környezet is kedvezően alakuljon. Honnan lehet tudni, hogy két év múlva pont megfelelő lesz az alkalom a bevezetéshez?
– Bárhogyan is alakuljon a környezet, a tőzsdére lépést végrehajtjuk majd. Az persze igaz, hogy a külső környezet változásait nem lehet előre látni, ám nekünk az a dolgunk, hogy időben alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz. 2015 végén sem gondoltuk például, hogy a mezőgazdaság finanszírozási igénye jelentősen nő majd.
Elképzelhető-e, hogy a bank részvényeit Magyarországon kívül is bevezessék a tőzsdére?
– Jelen pillanatban magyarországi piacra lépésben gondolkodunk.
Középtávú tervként a dobogós hely elérését tűzték ki célul a magyar piacon. Hogyan lehet ezt megvalósítani?
– Úgy gondolom, hogy egy jó működési modellel, jól kialakított infrastruktúrával és a kínálkozó piaci lehetőségek kihasználásával a dobogós hely elérése közel sem lehetetlen feladat. Az MKB célja az, hogy az első számú digitális nagybank legyen Magyarországon, miközben több meghatározó területen – például a kkv-finanszírozásban is – az első három hely valamelyikén szerepeljen.
Univerzális nagybankból viszont már három működik Magyarországon, és nem tudni arról, hogy irányultságuk módosítását terveznék. Így tehát arra készülnek, hogy hosszabb távon utolérjék az OTP–K&H–Erste hármast?
– Igen.
Korábban kijelentette, hogy az MKB Bank nem vásárolja meg a Budapest Bankot. Elképzelhetőnek tartja, hogy az MKB bármilyen más formában együttműködjön az állami tulajdonban lévő Budapest Bankkal?
– Erre a kérdésre most nem tudok válaszolni. Azt viszont szeretném leszögezni, hogy a magam és a menedzsment elsődleges feladatának az MKB Bank felépítését tekintem.
