Eltűnt gázkereskedők nyomában

Az elmúlt tizenkét hónapban négy magyar gázkereskedő ment csődbe, az utolsó épp a múlt héten. Kit érdekel? A négy kis szám, biztosan maradtak még elegen, eddig is sokan voltak. Akkor mondom másként: egy év alatt a magyar gáztőzsde (Ceegex) tagjainak 10 százaléka eltűnt. Mi történt? Hogyan lehetne ezt a megtizedelést leállítani?

Korábban már írtam arról (Véget érhet a magyar energiakereskedelmi csoda, Világgazdaság, 2019. december 23., 8. oldal – a szerk.), hogy Magyarország egy regionális energiakereskedelmi központ.

A magyar áram- és gázpiac forgalma meghaladja az összes kelet-közép-európai országét együttvéve.

Ahhoz, hogy ez a „regional hub” működjön, bizalomra van szükség. Amikor egy év alatt a gáztőzsdetagság 10 százaléka elvész, pontosan ez a bizalom inog meg. Ezért lenne fontos megérteni, hogy mi történt.

Magyarországon a gázkereskedés engedélyköteles tevékenység.

Az engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adja ki, és a gázkereskedők működését a hivatal folyamatosan felügyeli. Elvben.

A gyakorlatban mind a négy említett kereskedőt a Ceegex mint gáztőzsde függesztette fel; a MEKH talán nem is tudott arról, hogy gond van ezekkel az engedélyesekkel. Ebből következik ennek az írásnak az első és legfontosabb megállapítása: a kereskedők közti, úgynevezett nagybani piacot nem kell már szabályozni.

A gázpiacnak ezen a speciális szegmensén az elmúlt tíz évben olyan fejlett hitel-, kockázat- és pénzügyi kontrollingfunkciók jelentek meg Magyarországon, amelyek bármilyen közigazgatási szabályozásnál jobban és hatékonyabban működnek. A fenti példák szépen mutatják, hogy egy gázkereskedő első megingását (nap végi fizetés nem érkezik be) nem a MEKH, hanem a Keler (a Központi Értéktár Zrt.) érzékeli.

A MEKH-nek egyetlen feladata van:

hagyja ezeket a hitel-, kockázat- és pénzügyi kontrollingfunkciókat működni. Ehhez viszont nem kell semmilyen engedély.

Ebből az következik, hogy a wholesale (nagykereskedelmi) piacot törölni kell az engedélyköteles tevékenységek listájáról, a végső felhasználót el NEM látó (korlátozott) kereskedőnek felesleges a MEKH-engedély. Ez a modell tökéletesen működik az EU nyugati részén, itt az ideje, hogy Magyarország is ebbe az irányba lépjen.

A magyar gáztörvény is elismeri, hogy a végfelhasználó részére gázt nem értékesítő kereskedőt (korlátozott engedélyes) másként kell szabályozni, mint a végső fogyasztókat és a lakosságot ellátó „normális” kereskedőket.

Ezzel a magyar törvényhozás már évekkel ezelőtt á-t mondott, most itt az ideje, hogy mondjon b-t is: a nagybani gázkereskedés ne legyen engedélyköteles tevékenység!

Az említett csődhullám második tanulsága az, hogy a MEKH nem szakmai befektetőknek is ad(ott) ki kereskedelmi engedélyt. Elméletileg ez jó dolog: minden piac (a szombati zöldségestől a legfejlettebb derivatív tőzsdéig) annál jobban működik, minél több kereskedő van jelen.

A magyar gázkereskedés a piacnyitáskor olyan volt, mint egy szicíliai nagy család: mindenki ismert mindenkit, és mindenki tudott mindent, jót és rosszat is a másikról, még ha nem is beszélt róla. Ez a zárt klub 2016-tól kezdett el hígulni: újabb és újabb nem szakmai befektetők jelentek meg a magyar gázpiacon.

A fenti négy csődbe ment cég közül kettőnek semmilyen szakmai kötődése nem volt. A jövő számára itt az az üzenet, hogy igenis oda kell figyelni, kivel kereskedünk.

Ezért hasznos (bármennyire is unalmas) az úgynevezett Know Your Client (KYC) eljárás.

Ez arról szól, hogy egy kereskedő ismerje meg alaposan minden egyes új potenciális partnerét, mielőtt az első üzletet megkötné vele. Kik a végső tulajdonosok (Ultimate Beneficial Owner)? Mi a befektetett pénz forrása? Milyen „compliance” rendszer működik az új partnernél?

Magyarországon sajnos a KYC-rendszer jelenleg tudatzavaros állapotban működik.

Többször előfordult, hogy egy kereskedő a MEKH-től kapott ugyan engedélyt, de a Keler KYC-eljárásán már nem ment át. Az ilyen kereskedő pontosan úgy járt, mint a friss jogosítványos kamasz a rendszerváltás előtt: levizsgázott ugyan, de apuka nem adta oda neki a családi Moszkvicsot egy körre a tízemeletes ház körül, mert a „hülye kölyök” (posztszocialista pedagógiai szakkifejezés) úgyis csak meghúzná az oldalát. Ilyenkor jogosan merült fel a kérdés (általában az anyukától, elhaló hangon a konyhában): nem lett volna jobb ezt tisztázni még a tanfolyam befizetése előtt?

Összefoglalva, a KYC fontos és hasznos, de csak előre rögzített mennyiségben:

a jelenlegi dupla sztenderd (MEKH-engedélyezés és Keler-számla-nyitás) eljárást meg kell szüntetni.

Elfogadhatatlan, hogy vannak olyan MEKH-engedélyes kereskedők, akik nem tudnak Keler-számlát nyitni, ami nélkül viszont nem jelenhetnek meg a piacon.

Végül felmerül a kérdés, hogy a gáztőzsdetagság megtizedeléséről szabad-e egyáltalán múlt időben írni. Túl vagyunk-e már a nehezén? Ha nem, hány kereskedő megy csődbe jövőre?

Az energiakereskedelem egy nagyon egyszerű ötlet (olcsón venni, drágán eladni), amit borzasztóan nehéz jól csinálni, szakismeret, pénz és network nélkül nem működik. Ezért a csőd, a váratlan „átszervezés” állandó költői jelző az energiakereskedésben.

Ahogy a piac fejlődik, a csődök valószínűsége csökken: a kereskedő, mint a jó pap, holtig tanul. A nagy nyugat-európai rendszerszintű csődökre (az Enroné 2001-ben, akkor a világ legnagyobb csődje volt, majd a TXU-é 2002-ben) már csak az idősebb generáció emlékszik, és ugyanígy Magyarországon mára homályba veszett a Vértes- és az Emfesz-ügy.

A komplikált magyar szabályozás (a MEKH–Ceegex–Keler-trió) viszont egyre nehezíti a piacra lépést, a csődbe ment négy kereskedő helyére a Ceegex máig nem tudott másik négy új tagot felvenni. Ez baj. Minél kevesebb kereskedő van egy adott piacon, az a piac annál kevésbé hatékony, csökken a verseny, emelkednek az árak.

Ezért lenne itt az ideje annak,

hogy a magyar döntéshozók újragondolják a gázkereskedelem szabályozását.

Ez a feladat nem komplikált (ahogy a fentebb leírtakból látszik), és egy néhány soros törvénymódosítással megoldható. A korlátozott kereskedés (Wholesale Trading) ne legyen engedélyköteles, valamint a MEKH-engedélyezésre és a Ceegex/Keler-számla-nyitásra egységes KYC-szabályok vonatkozzanak.

Ez az egyszerű törvénymódosítás garantálná, hogy a magyar gázkereskedelem megőrizze regionális vezető szerepét.