Fenntarthatóság – szemünk előtt tartva

Gazdasági növekedés és fenntarthatóság: ezek a magyar nemzet gyarapodásának és hosszú távú biztos jövőjének sarokkövei. A mértékadó szakmai prognózisok szerint 2024-ben hazánkban a GDP 3-4 százalékos növekedésével számolhatunk, ami reményeink szerint véget vet a visszaesés rövid, ám igen fájdalmas időszakának. Közben az infláció a régen tapasztalt magasságból 5 százalék körülire mérséklődik – ezen tényezők mind az újrainduló növekedést támasztják alá. Magyarország vélhetően megőrzi, sőt erősíti tőkevonzó képességét, és továbbra is kedvelt befektetési célpontja lesz a nyugati és – egyre erőteljesebben – a keleti országoknak egyaránt. További fordulat várható még a lakossági fogyasztás területén is, köszönhetően a csökkenő inflációnak és az újra emelkedő reálbéreknek. A pozitív előrejelzéseknek megfelelően visszatérő pályára állhat (a stabil hazai kereslet mellett) a nemzetközi turizmus is. A védett környezet, az életfeltételek és a mozgás kiszámítható biztonsága jó esélyt teremtenek a változásra. (Visszatérhet akár a „buliturizmus” jelensége is – ezt persze nem lehet bizonyossággal állítani.) Újra megerősödhet a vállalatok fejlesztési, beruházási kedve, összhangban a pénzügyi szolgáltatások feltételrendszereinek kedvező irányú változásaival. Gyarapodás, felzárkózás és magas foglalkoztatási szint: ezek mind-mind a jelenleg is zajló kedvező folyamatok mutatói.

Fontos azonban tudatában lennünk annak, hogy a növekedést erősítő tényezők egyúttal direkt módon vagy negatív externáliákon keresztül fenntarthatósági kockázatot is hordoznak. A leginkább kézenfekvő ebben az esetben az elektromobilizáció és az akkumulátorgyártás példájára hivatkozni. Már ebben a fázisban szükséges előkészülni egy újrahasznosítási stratégiával, a logisztikával, a feldolgozóüzemi kapacitásokkal vagy a környezeti monitoringgal stb. De a fogyasztás ismét megugró mértéke is növeli a lakossági szemétkibocsátást. Ne legyenek illúzióink – gyorsabban fog ez nőni, mint az erre készülő társadalmi-gazdasági intézkedések együttese vagy a lakosság környezettudatossága. És akkor a tömegturizmus már említett egyes specialitásairól (lásd: „buliturizmus”) ne is beszéljünk… Az annyira várt növekedés tényezői és tartalékai ma fenntarthatósági kockázattal társulnak. Persze ez csak akkor igaz, ha nem készülünk fel rá – időveszteség nélkül azonnal – tudatosan.

Ha növekedésünket mielőbb intenzív stádiumba helyezzük, akkor ezekkel a kockázatokkal kevésbé kell számolnunk. Ennek kulcsjelentőségű összetevői: a termelékenység, a versenyképesség és az energiahatékonyság. A jövő az innovációvezérelt növekedésé, de ettől most még sajnos meglehetősen távol vagyunk. Ennek természetszerűen együtt kell járnia egy fenntarthatósági fordulattal is, amelynek sarokkövei a tudástőke, a digitalizáció és a zöldenergia. A tudástőke terjesztése és fejlesztése kulcsfontosságú a fenntarthatóság szempontjából: az oktatás és a kutatás előmozdítása ugyanis lehetővé teszi a társadalom számára, hogy jobban megértse és kezelje a fenntarthatósági kihívásokat. A digitalizáció szintén kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság terén. Az intelligens technológiák, az adatelemzés és az automatizáció lehetővé teszik a hatékonyabb erőforrás-felhasználást, valamint az üzleti és társadalmi folyamatok optimalizálását. A zöldenergia, a megújuló energiaforrások alkalmazása pedig hozzájárulhat a környezetbarát energiaellátáshoz, csökkentve ezzel a fosszilis üzemanyagok használatát és a szén-dioxid-kibocsátást.