és fenntarthatóság: ezek a magyar nemzet gyarapodásának és hosszú távú biztos jövőjének sarokkövei. A mértékadó szakmai prognózisok szerint 2024-ben hazánkban a 3-4 százalékos növekedésével számolhatunk, ami reményeink szerint véget vet a visszaesés rövid, ám igen fájdalmas időszakának. Közben az a régen tapasztalt magasságból 5 százalék körülire mérséklődik – ezen tényezők mind az újrainduló növekedést támasztják alá. Magyarország vélhetően megőrzi, sőt erősíti tőkevonzó képességét, és továbbra is kedvelt befektetési célpontja lesz a nyugati és – egyre erőteljesebben – a keleti országoknak egyaránt. További fordulat várható még a lakossági fogyasztás területén is, köszönhetően a csökkenő inflációnak és az újra emelkedő reálbéreknek. A pozitív előrejelzéseknek megfelelően visszatérő pályára állhat (a stabil hazai kereslet mellett) a nemzetközi turizmus is. A védett környezet, az életfeltételek és a mozgás kiszámítható biztonsága jó esélyt teremtenek a változásra. (Visszatérhet akár a „buliturizmus” jelensége is – ezt persze nem lehet bizonyossággal állítani.) Újra megerősödhet a vállalatok fejlesztési, beruházási kedve, összhangban a pénzügyi szolgáltatások feltételrendszereinek kedvező irányú változásaival. Gyarapodás, felzárkózás és magas foglalkoztatási szint: ezek mind-mind a jelenleg is zajló kedvező folyamatok mutatói.

Green energy for clean and sustainable environment. Wind energy used in the industry of factories, machines and technologies. Reducing Co2 emissions and limiting global warming and climate change
Fotó: Galeanu Mihai

Fontos azonban tudatában lennünk annak, hogy a növekedést erősítő tényezők egyúttal direkt módon vagy negatív externáliákon keresztül fenntarthatósági kockázatot is hordoznak. A leginkább kézenfekvő ebben az esetben az elektromobilizáció és az akkumulátorgyártás példájára hivatkozni. Már ebben a fázisban szükséges előkészülni egy újrahasznosítási stratégiával, a logisztikával, a feldolgozóüzemi kapacitásokkal vagy a környezeti monitoringgal stb. De a fogyasztás ismét megugró mértéke is növeli a lakossági szemétkibocsátást. Ne legyenek illúzióink – gyorsabban fog ez nőni, mint az erre készülő társadalmi-gazdasági intézkedések együttese vagy a lakosság környezettudatossága. És akkor a tömegturizmus már említett egyes specialitásairól (lásd: „buliturizmus”) ne is beszéljünk… Az annyira várt növekedés tényezői és tartalékai ma fenntarthatósági kockázattal társulnak. Persze ez csak akkor igaz, ha nem készülünk fel rá – időveszteség nélkül azonnal – tudatosan.

Ha növekedésünket mielőbb intenzív stádiumba helyezzük, akkor ezekkel a kockázatokkal kevésbé kell számolnunk. Ennek kulcsjelentőségű összetevői: a termelékenység, a versenyképesség és az energiahatékonyság. A jövő az innovációvezérelt növekedésé, de ettől most még sajnos meglehetősen távol vagyunk. Ennek természetszerűen együtt kell járnia egy fenntarthatósági fordulattal is, amelynek sarokkövei a tudástőke, a digitalizáció és a zöldenergia. A tudástőke terjesztése és fejlesztése kulcsfontosságú a fenntarthatóság szempontjából: az oktatás és a kutatás előmozdítása ugyanis lehetővé teszi a társadalom számára, hogy jobban megértse és kezelje a fenntarthatósági kihívásokat. A digitalizáció szintén kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság terén. Az intelligens technológiák, az adatelemzés és az automatizáció lehetővé teszik a hatékonyabb erőforrás-felhasználást, valamint az üzleti és társadalmi folyamatok optimalizálását. A zöldenergia, a megújuló energiaforrások alkalmazása pedig hozzájárulhat a környezetbarát energiaellátáshoz, csökkentve ezzel a fosszilis üzemanyagok használatát és a szén-dioxid-kibocsátást.