késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Idén várhatóan felpörögnek a lakásépítések és a felújítások
2024 rossz év volt a magyar építőiparban és azon belül a lakásépítésben és felújításban érdekelt magyar kisvállalkozások számára. Ez a vállalkozói szegmens elsősorban a családi- és társasházépítésben, illetve -felújításban érdekelt. Jellemzően olyan vállalkozásokról van szó, amelyek néhány fős állandó csapattal és az őket kiegészítő, alkalmilag csatlakozó mesterekkel, betanított- és segédmunkáscsapatokkal operálnak, vagy már éppen kinőttek ebből, és ikerházak vagy kisebb társasházak megépítését is vállalják, esetleg néhány száz millió forint hitel felvételével saját beruházásban végzik ugyanezt. Nagyon sok vállalkozásról és még több foglalkoztatottról beszélünk, az ÉVOSZ adatai szerint nagyjából 140 ezer vállalkozás sorolható ebbe a körbe, akik összesen 370 ezer embernek adnak rendszeres megélhetést. Már amikor tudnak.
2024-ben valószínűleg kevesebb embernek tudtak munkát adni. A 2023-as magas infláció, az ennek nyomán megugrott kamatok, és általában a gazdasági bizonytalanság ugyanis elriasztotta a beruházásoktól a potenciális építtetőket és a megrendelőket. A kamatok azóta a 7 százalék körüli, lélektaninak mondott határ közelébe süllyedtek, az építőanyag-árak a 2023-as megugrás óta lefelé korrigálnak, a külső környezet tehát javult, mégis kérdés, hogy mire számíthat ez a szegmens 2025-ben.
Ebből a szempontból elég jó indikátor a használtlakás-vásárlásra, valamint az építésre, bővítésre, illetve korszerűsítésre megítélt banki hitelek összege, hiszen ezek természetszerűleg megelőzik a tényleges beruházásokat. Ezek közül is kiemelkedik a használtlakás-vásárlásra nyújtott hitelek nagysága, nemcsak azért, mert a vásárlást az esetek zömében felújítás követi, hanem azért is, mert a használtlakás-piac remek indikátora a lakossági bizalom alakulásának.
Lakásvásárlás alakulása
2024-ben a használtlakás-vásárlásra nyújtott hitelek összege 1048 milliárd forint volt. Ez első ránézésre jó adat az ebből a szempontból csúcsévnek tekinthető 2021-es 908 milliárd forinthoz képest, reálértelemben azonban visszaesés. A 2022-es 14,5 és a 2023-as 17,6 százalékos infláció miatt ugyanis hiába konszolidálódott tavaly a helyzet (3,7 százalék), a négy évvel ezelőtti 908 milliárd mai áron számolva 1265 milliárd forint lenne, amihez képest a tavaly ténylegesen megítélt hitelösszeg 12 százalékos visszaesés.
Nem jó a kép a kis építőipari cégeknek közvetlenül megrendeléseket jelentő lakásépítési, bővítési és korszerűsítési hiteleknél sem. Ebből a szempontból 2022 volt a legjobb év a szektor számára, akkor csaknem 400 milliárd forint ilyen célú hitelt ítéltek meg a bankok a felhasználóknak, ami nominális értelemben is 2,7-szer nagyobb összeg, mint a tavalyi 142 milliárd, reálértelemben pedig több mint a háromszorosa.
Mégis vannak biztató jelek, amelyek azt mutatják, hogy 2025 második felében – sőt talán már korábban is – végre érdemi fellendülés következhet be. A használtlakás-piacon minden egyéb piaci információ szerint számottevő fellendülés tapasztalható, és ez a hirtelen megugrás tetten érhető a hitelezésben is.
Tavaly decemberben a használtlakás-vásárlásra nyújtott hitelek összege a szezonalitás és a negatív naptárhatás ellenére ötmilliárd forinttal meghaladta a novemberi értéket. Ilyesmi a hitelezési adatok pontos közlése óta soha nem fordult elő, a decemberi hitelösszeg minden évben jócskán alulmúlta a novemberit.
Emellett látjuk, hogy a lakosság rendelkezésre álló jövedelme nő, a reálkeresetek tavaly 8 százalékkal emelkedtek, a kamatok a 7 százalék körüli lélektani határ körül stabilizálódhatnak, és okkal lehet számítani arra is, hogy az inflációkövető magyar állampapírok kamatfordulója is jelentős tőkét mozgósít. Emellett idén számos új állami támogatás és finanszírozási lehetőség is megnyílik (például a SZÉP-kártya és magánynyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása).
Forgalmi adatok
Az Újház Zrt. építőanyag-kereskedelmi vállalat adatai szerint az építőanyagok forgalma idén januárban az előző év hasonló időszakával összehasonlítva 31 százalékkal emelkedett. Pozitív hír, hogy ezen belül a falazóanyagok (téglák) értékesített mennyisége januárban 58 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezek azok a termékek, amelyeket jellemzően az építkezések megkezdésekor használnak, vagyis ez azt jelenti, hogy országszerte a korábbinál sokkal több önerős, lakossági vagy társasházépítési projekt indult el. Ugyancsak közel 50 százalékkal nőtt az előző év januárjához képest a burkolóanyag és szaniter termékkör értékesítése, amibe a lakásfelújítások kiemelt alapanyagai tartoznak.
Ezek közül máris érzékelhető a januárban elindult a vidéki otthonfelújítási támogatás, valamint a már futó energiahatékonysági otthonfelújítási program egyszerűsítésének hatása. Talán már ez érzékelhető a januári forgalmi adatokon (lásd keretes írásunk), de mindenképpen ezt mutatja az Újház Zrt. pályázati tanácsadási programjához befutó érdeklődések felívelése. Mindebből az látszik, hogy akár már az év első felében is érdemi felfutás indulhat meg a felújítási és korszerűsítési piacon, 2025 második felében pedig végképp elindulhatnak a lakosság körében azok a beruházások, amelyeket az elmúlt két év turbulens viszonyai között elhalasztottak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.