Járvány sújtotta stratégiai ágazatunk: az állattenyésztés

„Hagyjuk békén a teheneket” – áll a piacvezető margaringyártó cég egyik hatásvadász reklámjában. Valóban, mi az állattartók részéről is csak ugyanezt kérjük, vagyis a lejárató kampány beszüntetését. A Világgazdaság honlapján néhány héttel ezelőtt már írtam arról a tévhitről, melyet az állattenyésztés üvegházhatásúgáz-kibocsása kapcsán terjesztenek, és amelyet az ipari lobbi finanszíroz. Azt azonban még a „zöld”-lobbi sem tudta soha megcáfolni, hogy a hús, a tej vagy éppen a tojás olyan teljes értékű fehérjéket tartalmaz, melyek létfontosságúak az emberi szervezet számára. Hagyjuk tehát békén az embereket is, hadd döntsék el maguk, hogy milyen élelmiszert fogyasztanak! Hiszen a Covid-járvány időszaka is megmutatta, hogy a lakosság stratégiai élelmiszerként tekint az állati eredetű termékekre, az pedig, hogy ezt hazai forrásból tudjuk kielégíteni, legalább olyan fontos szempont a magyar fogyasztók számára. Nem véletlen, hogy a mostani száj- és körömfájásjárvány is a figyelem középpontjába helyezte az ágazatot. De mit is veszíthetünk, akár a „zöld”-lobbi, akár a járványok miatt? Mostani cikkemben a hazai állattenyésztést vesszük górcső alá.

Szarvasmarha: a mezőgazdaság nehézipara járvány idején is

A szarvasmarha-állományunk közel 900 ezer állatot számol, amely kisebb-nagyobb eltérésekkel nagyságrendileg állandó volt az elmúlt öt évben. Élőállat-exportunk jócskán (kétszeresen is) meghaladja az importot, főbb célpiacaink sorrendben Koszovó, Horvátország és Ausztria. A hús kereskedelme kapcsán már kevésbé pozitív a mérleg, hiszen többet hozunk be az országba, mint amennyit kiviszünk. Ezt javítandó, nemrégiben komoly pályázati forrásokat hirdettek meg a hazai feldolgozóipari kapacitások fejlesztésére. Más kérdés a tehéntej piaca, melyet mindig is jelentős volatilitás jellemzett, függően a világpiaci igényektől, bár tény: a bolygó lakosságának tejfogyasztása közel 10 kilogrammos mértékben nőtt az elmúlt években, és várhatóan tovább emelkedik a fejlődő országok bővülő keresletének köszönhetően. A tejhasznú tehénállományunk egyébként a 200 ezret alulról súrolja, nagyságrendileg itt sincs változás az elmúlt öt évhez képest.

Arra a kérdésre, hogy az európai marhaállomány milyen tendenciákat mutat, egyértelműen a csökkenés a válasz, hiszen a mostani létszám a legalacsonyabb az ezredforduló óta, alig meghaladva a 71 millió állatot (míg Brazília egymaga 200 millió fölötti létszámmal rendelkezik). Európában Franciaország továbbra is kiemelkedik több mint 16 milliós állományával, mellette Németországban tartanak még 10 milliós nagyságrendű állományt.

Sertés: a járványok és a piacok szorításában

A legfrissebb adatok szerint jelenleg 2,8 millió sertés van Magyarországon, ami közel 200 ezres emelkedés az egy évvel ezelőttihez képest, bár a bővülést jelentősen korlátozta az elmúlt években pusztító sertéspestis és a termelési költségek brutális megemelkedése. Az élőállat-külkereskedelem szempontjából a sertésnél is jelentős többlettel rendelkezünk, amely a célpiacokat tekintve rendkívül koncentráltnak minősül, hiszen a kivitelünk döntő többsége három országba irányul: Romániába, Ausztriába és Szerbiába. Jó hír, hogy a sertéshús esetében is újra nettó exportőri pozícióba került az ország (még ha szűk többlettel is), de sok mindent elmond az ágazati erőviszonyokról, hogy az import több mint fele most is Németországból és Spanyolországból származott. 

Erre a két országra ugyanis mindenképp érdemes odafigyelni a gazdasági folyamatok megértéséhez, hiszen Spanyolország a világ (!) legnagyobb sertésexportőre közel 35 milliós állománnyal, Németország pedig nemcsak a több mint 20 milliós állományával, hanem a német tőzsdei ár piacorientáló hatásával is meghatározó Európában. A közel 3 milliós hazai sertésszám egyébként csak a tizedik helyre elegendő Európában, ahol Dániát és Franciaországot érdemes még kiemelni a több mint 11-11 milliós állományával.

Baromfi: növekvő piaci igények, de óriási ukrán nyomás

A hazai tyúkállomány a 30 millióhoz közelít, amely meghaladja ugyan az öt évvel ezelőttit, de jelentős visszaesés például a 2021-es évhez képest. Ez nem magyar sajátosság, hiszen európai szinten több mint ötszáz baromfitartó gazdaságban mutatták ki a madárinfluenza vírusát. Mivel ugyanilyen járványügyi kihívásokkal küzd például az USA is (ahol a tojás ára darabonként 1 dollárra kúszott fel), a termelési költségek pedig – melynek döntő többségét a takarmányozás teszi ki – jelentősen megemelkedtek, ezért mind a baromfihús, mind a tojás ára megugrott. A járvány hatásait elemezve érdemes kitérni a víziszárnyas-ágazatra is, amely a legnagyobb csapásokat szenvedte el a vírus következtében, ami meglátszik a hazai állomány nagyságán is: a lúdállomány több mint 30 százalékkal csökkent az elmúlt évben, a kacsaállomány pedig egyharmadára (!) zuhant vissza az egy évvel korábbihoz képest. 

A világ tyúkállománya egyébként meghaladja a 11 milliárdot, ennek közel fele Ázsiában található, Európa pedig csupán 10 százalék körüli arányban részesedik. A hazai és az európai baromfitartók (no meg a fogyasztók) szempontjából viszont az ukrán import jelenti a legnagyobb kockázatot: korábban az EU-ba évente 90 ezer tonna baromfihús érkezett Ukrajnából, a háború kitörését követően viszont ez a háromszorosára nőtt (ami az éves magyar termelés 70 százalékának megfelelő mennyiség). Az ukrán baromfihús-kibocsátás 70 százalékát egyébként egy Cipruson bejegyzett, nyugati hátterű cég adja, amely közel 400 ezer hektáron gazdálkodik Ukrajnában.

Járványok idején: kulcsfontosságú a fegyelmezett védekezés

A fenti összefoglalóból is jól látható, hogy óriási a tét a magyar állattenyésztési ágazatban. Exportunk terén – most a húsvéthoz közeledve – rendkívül aktuális a bárányszállítások fenntartása, melyet a növekvő nyugat-európai muszlim lakosság miatt egyébként is keresleti piac jellemez, de a többi ágazat is erős exportkitettséggel rendelkezik. Emellett talán még fontosabb a hazai élelmiszer-ellátás biztosítása, melynek elvesztése súlyos gazdasági és politikai kockázatokkal járna, kulcsfontosságú tehát, hogy mindenki betartsa a járványvédelmi intézkedéseket és a hatósági utasításokat. A száj- és körömfájásjárvány kezelése kapcsán az Európai Bizottság a minap pozitívan értékelte a magyar hatóságok intézkedéseit. Ha sikerül átvészelnünk a mostani helyzetet (amiben én maximálisan biztos vagyok), akkor jelentős értéket menthetünk meg az ágazat és a fogyasztók számára.