késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kontárok – anyagi és bizalmi veszteséget is okoznak
A tavasz és a nyár közeledtével ismét szezonja lesz az építőipari szakmunkáknak; a családi házak építésére és felújítására legnagyobbrészt ekkor kerül sor. A gondos tervezésre és a szakipari munkák kivitelezésére hívnám föl ebben a cikkben a figyelmet. A tervezés a megfelelő, megbízható szakember kiválasztásával történjék, hogy ne következzék be az az eset, amit már sokunk átélt: sok építtető, épületfelújító kapott már a fejéhez egy-egy elbaltázott munkafázis láttán, és kiáltott föl: „Uram, szabadíts meg a kontároktól”! Nem új keletű probléma ez az építőiparban, ami összefügg a szakemberhiánnyal, a szakmai képzés minőségével, és a túlzott takarékossággal, egyszerűbben a „spórolásra” való törekvéssel egy-egy megbízó részéről. Ezért pedig nagy árat fizet mindenki, aki kontárral vág bele tervei megvalósításába: a kontármunkánál ugyanis nincs drágább munka! A kontár hatalmas károkat okoz: késlelteti a munka befejezését, hiszen amit ő elrontott, másnak kell helyrehozni, az időveszteség többletkiadást jelent, és – ez is egy fontos lélektani tényező – súlyosan károsítja a valódi mesteremberek iránti bizalmat.
Évek óta vannak felmérések is a tárgyban: az országos átlagot véve közel 1 millió forint körüli veszteséget jelent a kontárral elvégeztetett munka és ez a jelentős összeg – felmérések bizonyítják – évek óta nem változik, nem apad. Ez riasztó adat.
Látható: nem tanulunk még a saját kárunkon – pedig korántsem vagyunk olyan gazdagok (sem egyéni, sem nemzetgazdasági szinten), hogy ezt a „luxust” megengedhetnénk magunknak. Értsük meg tehát: minden „elherdált” fillér (hanyagul elvégzett munka) a bőrünkre megy.
Óvakodjunk a kontároktól
Máris hallom az ellenvetéseket: nehéz jó szakember találni, kisebb javításokra pedig szinte a lehetetlenséggel egyenlő. Mondják: a jó szakember kézről kézre jár, az építtetők egymás ajánlásait fogadják el referenciaként, ami az esetek többségében „bejön”, tehát járható útnak látszik, ám az időfaktor, a hosszú várakozás közbeszólhat. De ha a megrendelő a türelmét veszti, az bizony bajjal járhat: egy nem megfelelő szakértelemmel rendelkező munkással például hogyan végeztethető el az épületek energiatakarékos építése és felújítása. Ez lakások esetében is „húsbavágó” kérdés, kiváltképp, hogy a nyaraink jóval melegebbek, mint akár 10-15 évvel ezelőtt voltak. Mind több klímaberendezésre van szükségünk.
Sokadszorra megismétlem: a jól tervezett és kivitelezett szigeteléssel, klíma- és fűtés rendszerekkel kevesebb energiát használunk, és kisebb környezetterhelést érünk el.
Ez a munka azonban jól felkészült szakembert feltételez, aki tudja mit és miért csinál.
És e vonatkozásban van egy olyan mozzanat, amely nem hagyható figyelmen kívül: és ez a bizalom. A szereplők közötti bizalmi viszony fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert a bizalom olyan lélektani tényező, amely ha kialakul a megrendelő és a jó szakember között, termékennyé teszi a közös munkát, elérhetővé teszi a felújítástól várt célokat.
Azt reméljük, hogy a szavaink meghallgatásra találnak. A magyar mérnöktársadalom ahogy nyugalmas viszonyok és válsághelyzetek körülményei között eddig is, ezután is az ország boldogulása érdekében dolgozik.
Azt is tudom, hogy jó szakemberből soha sincs elég. Régóta küzdünk a szakember-utánpótlás képzésének a kérdésével szinte minden formában, a szakmunkástól a mérnökig.
Ezt minden alkalommal, ha módon van rá, szóvá teszem, ahogy most is – hiszen a jó képzés eleve csökkenti annak lehetőségét, hogy valaki hányaveti munkát végezzen. És a jó képzés jó morállal is párosul – ezt hosszú évtizedek (mérnöki) tapasztalatának a birtokában írom le. A jó szakember tudja azt, hogy mit tud, meddig terjed a kompetenciája, mit és hogyan kell elvégeznie ahhoz, hogy a munkájával kivívja az elismerést. Itt egy újabb szempontra hívnám föl a figyelmet, visszautalva a cikkem elejére: a jó szakemberek társadalmi megbecsülésére – ellentétben a kontármunka presztízsromboló hatásával.
Zárójelben jegyzem meg: nyilván kontármunkát senki sem akar, azzal sajnos csak utólag szembesül a megrendelő.
Egy szó, mint száz: óvakodjunk a kontároktól, hiszen a rossz példák sora hosszú: a tetőszerkezet elhibázott ácsolata, vagy a hőszigetelés hézagos fölvitele, a rosszul fölrakott csempe, a gondatlan szigetelés, a nyílászárók pontatlan behelyezése sok gond és bosszúság forrása lehet.
És azt az örök igazságot se feledjük: a gyors munka ritkán jó. A kontárral elvégeztetett, összecsapott munka pedig sohasem. Véssük az eszünkbe: az utóbbira csak ráfizetni lehet!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.