A Faraday-kalitka titka

Szögezzük le, nem egy krimiről van szó. Üzleti partnerem házépítési projektbe kezdett, és véletlenül tanúja voltam az elmúlt hetekben egy telefonbeszélgetésének, ahol a házat építővel egyeztetett. A telefonbeszélgetés során elhangzott: „A Faraday-szoba kialakítása feltétlenül szükséges, ahhoz ragaszkodom, a korábbi helyen… a szükséges anyagok beszerzését már előkészítettem.” Miről is van itt szó? Az úgynevezett Faraday-kalitkáról. Michael Faraday a 19. század egyik legismertebb kísérleti fizikusa, akinek neve az általános iskolai tanulmányainkból is ismert. Legfontosabb felfedezése az elektromágneses indukció. Mit jelent a gyakorlatban ez? Egy olyan speciális helyiség – nevezzük szobának – kialakítását, amely minden elektromágneses hullám áthatolását megakadályozza. Ezt a tulajdonságot már régóta használták a különböző titkosszolgálatok, honvédelmi és rendészeti szervek speciális egységei, de ugyanúgy használatban van például az egészségügyben is, amikor bizonyos berendezések emberre ártalmas sugárzását kívánják kizárni. Miért merül fel egy privát lakóhely vagy üzleti terület esetében ennek az alkalmazása? Ha nem ragaszkodunk szigorúan a Faraday-kalitka funkciójához, akkor azt is mondhatjuk, hogy ez egyfajta reagálás a digitális technológiák széles körű elterjedésére, amelyen keresztül az emberek megpróbálják saját privát vagy üzleti érdekeiket megvédeni a számukra káros sugárzásoktól, elektromágneses hullámoktól. Lényegében ugyanez a helyzet akkor, ha valaki az elektroszmogot vizsgálja, és megpróbálja a negatív hatásait családi életében minimalizálni. Nem ritka már az a helyzet, amikor valaki egy nagy értékű belvárosi lakás megvásárlásakor figyelembe veszi azt, hogy az adott ingatlannak milyen mutatói vannak az elektroszmog oldaláról. Egy ilyen vizsgálatot 10-15 évvel ezelőtt megmosolyogtak, ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy mindez a kereslet-kínálat viszonyaira hatással bíró tényezővé vált, és hasonló példákat sorolhatnánk tovább.

Napjainkban nemcsak a fejlett gazdasági viszonyok közepette, hanem hazánkban is egyértelmű, hogy a jövő erőteljesen kötődik a digitalizáció széles körű elterjedéséhez, a robotikához, a mesterséges intelligencia alkalmazásához, az új anyagok létrejöttéhez és alkalmazásához. Enélkül itthon sem növekedhet érdemben a termelékenység, azaz minden kérdőjel nélkül a technológiai fejlődés domináns szerepet játszik a gazdaság és a társadalom valamennyi szegmensében. Ez utóbbira utal az okosház, az intelligens gyártási folyamat, az automatizáció magas fokán működő telephely és az „okosváros = tudásváros” gyakorlati megvalósítása a világ minden gyorsan fejlődő térségében. Ahogy azt Adam Schaff 1974-ben a Római Klub harmadik jelentésében megállapította, a technológia áldás és átok egyidejűen (ez utóbbit nem szó szerint értelmezve). A digitalizáció globális elterjedése, a digitális technológiák alkalmazása szükségképpen maga után vonja az erre adandó „humán választ”. Így volt ez a 20. század elején a taylorizmus ipari alkalmazását követően, és ez más formában a valós reakció napjainkban is. Az elektroszmog mérése, ad absurdum a Faraday-kalitka építése egy gyakorlati válasz a digitális technológiák mindenre kiterjedő térnyerésére, megóvva a privát szféra elkülönülését, biztosítva a személyiségi jogok védelmét. 

Ha tehát a digitalizációt, a robotikát, a drónokat vagy a mesterséges intelligenciát vizionáljuk a világban, akkor tudatosan kell felépíteni azokat a védelmi struktúrákat is, amelyek képesek hazánkban és más országokban az emberek privát szférájának megóvását biztosítani. Ehhez új koncepciók, jogszabályok, szabványok, védelmi eszközök, anyagok, szervezeti kooperációk stb. létrehozására van szükség, és ebben a folyamatban Magyarországnak is szerepet kell vállalnia. Természetesen ne felejtsük el, mindez komoly szellemi érték létrehozásával is összekapcsolódik, ami magában rejti nemcsak az alkalmazhatóság jó minőségét, hanem az erre felépíthető jó üzlet reményét is.