MNB: 7,5-9,8 százalék között lehet idén az infláció

A korábbi lépésközökhöz képest jóval nagyobb mértékben, de a piaci várakozásoknak megfelelően emelte az alapkamat és a kamatfolyosó mértékét ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, 100 bázisponttal, 4,4 százalékra. Virág Barnabás, az MNB alelnöke online háttérbeszélgetésen ismertette a döntés hátterét és kitért a a monetáris politika aktuális kérdéseire is. 

A jegybank alelnöke a sajtótájékoztatón ismertette az MNB inflációs előrejelzését is, e szerint 7,5-9,8 százalék között alakulhat éves átlagban. 

A GDP 2,5-4,5 százalék körül alakulhat 2022-ben. Mindezt az orosz-ukrán háború jelentette kockázatok okozzák. 

A fogyasztóiár-index a mostani előrejelzés szerint 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba. 

Virág Barnabás szerint egyértelműen az árstablitást kell fókuszba helyezni és ehhez az antiinflációs monetáris politika folytatására van szükség. 
A monetáris kondíciók folytatódó szigorítása és a kamatemelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatása szükséges. Az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez. 

A tartós kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb idei történő fenntartása indokolt. A jegybank a korábbinál is nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon, ezek között is kiemelten a swappiacon minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. 

Az MNB ezért március elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét. 

A háború előtt élénkülés látszódott

Az orosz-ukrán háború előtti időszakban a magyar gazdaság erős növekedési fundamentumokkal rendelkezett, emelkedő infláció mellett. A háború kitöréséig a magyar gazdaság egy élénkülő pályán mozgott. Előtte abszolút benne volt a pakliban az alelnök szerint egy akár 6 százalékos növekedés is. 

Az infláció több évtizedes csúcsra emelkedett számos országban. Európai összevetésben ugyan ez az adat 7-8. helyet jelent, de a régióban az alacsonyabbak közé tartozik. 

A háború következményei

A háború a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésén keresztül tovább növelte az inflációs kockázatokat. 

A forint ellen kiépített spekulatív pozíciók a forint gyengülésével párhuzamosan emelkedtek. 

A háború tovább hátráltatja a töredezett szállítási láncok helyreállítását. 

Az MNB előrejelzései

A GDP növekedési üteme idén 2,5-4 százalék körül alakulhat, a szerkezete a belső kereslet irányába tolódik el. Amint azonban a háborús helyzet oldódik, akkor a magyar gazdaság gyors helyreállásra számíthat. 

Az újranyitás óta sorozatos költségsokkok emelik az inflációt. 

Az inflációs pálya ezzel magasabb és elhúzódóbb is lesz. Az MNB inflációs előrejelzése: a kormányzati intézkedések érdemben lefelé húzzák az inflációt. Ennek ellenére idén 7,5-9,8 százalék az infláció éves várható értéke. 

Az inflációt a következő hónapokban még a kínálati sokkok vezetik, így várhatóan emelkedni fognak a fogyasztói árak a következő időszakban a háború miatt. A fordulat az év második felében következhet be, de ez nagy mértékben függ a háború lezárásától is. 

A jegybanki 3 százalékos célt viszont már csak 2024-ben érheti el emiatt az infláció. 

A jegybank éppen ezért folytatja szigorú monetáris politikáját, hogy elkerülje a másodkörös hatásokat. Virág Barnabás szerint az alapkamat-emelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatása szükséges. Ennek felelt meg a mai 100 bázispontos emelés is. 

Még nem látszik, mikor zárnak össze a kamatok

Virág Barnabás alelnök kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank továbbra is szigorító monetáris politikát folytat. Azt viszont, hogy az alapkamat mikor zárkózhat fel az egyhetes betét kamatához, a következő időszakban lehet megmondani. 

Az MNB korábban az év első felében akarta összezárni a két eszközt, de a háború ezt a tervet felülírta. Virág Barnabás szerint, hogy ez pontosan mikor történhet meg, azt nem lehet egyelőre belőni. 
Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e a jövőben 100 bázispontnál nagyobb lépésköz, Virág Barnabás elmondta: a jegybank célja az árstabilitás helyreállítása, így olyan döntéseket hoznak, amelyekkel ezt el lehet érni.