A jövő évi költségvetés elfogadásával lezárult a meghosszabbított tavaszi ülésszak a parlamentben, immár mögöttünk van a Tusványos is, uborkaszezonról azonban szó sincs. Míg a viták homlokterében a eltörlése és a rezsicsökkentés átalakítása áll, a háttérben hatalmas tétre menő diplomáciai bokszmeccs zajlik a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
Párhuzamos terhelés alatt áll a fejlesztéspolitikai intézményrendszer, hiszen a 2014–2020-as ciklus lezárása mellett egyre sürgetőbb feladat a 2021–2027-es megnyitása.
Mivel egy programozási időszak hét- plusz hároméves, a 2014–2020-as források tekintetében 2023 végéig kell elszámolni Brüsszellel. A VG legutóbbi, féléves adatokat összegző írása szerint az idén január–júniusi időszakban több mint 790 millió eurót utalt át az Európai Bizottság a Magyarországnak járó támogatásokból, ezzel az aktuális lehívási mutató 73 százalékon állt.
Csilingelt a kassza
Ezután néhány héttel itt állunk, és csak pislogunk: a mutató 76 százalékra ugrott, ezzel a lehívási arányban mutatkozó hazai előny is 6-ról 7 százalékpontra nőtt az uniós átlaghoz képest.
Ami ennél is fontosabb: szűk egy hónap alatt mintegy 840 millió eurót utaltak ki teljesítésalapú számlákra.
Ezt azonban reflexből sem szabad 400-zal felszorozni, hiszen a tervezési árfolyam egyelőre 350 forint, amelyet 375-re szándékoznak emelni. Az utóbbival kalkulálva kijelenthetjük: az elmúlt hetekben 315 milliárd forintnak megfelelő támogatás érkezett Brüsszelből euróban.
Ez naponta több mint 10 milliárd forint, ami azért nem hangzik rosszul.
A VG-nek adott interjúban Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a lehívási mutató tekintetében megelőlegezte: az év végéig minden bizonnyal felkúszik a részarány 82-83 százalék közelébe.
A 2014–2020-as ciklus zárása a feladat egyik fele, a másik, a 2021–2027-es fejlesztési időszak nyitása viszont keményebb dió.
Reális cél?
Ennek kapcsán Navracsics Tibor a VG-nek azt mondta,
reális célnak tartja, hogy még az idén megnyerje a két legfontosabb brüsszeli csatát, amelyeken az múlik, hogy Magyarország hozzájusson a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatáshoz, illetve a helyreállítási alapból a visszatérítendő támogatásokkal együtt 15,5 milliárd euróhoz.
Az utóbbiban eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna a támogatás, ez azonban Magyarország kiugróan jó 2021. évi gazdasági növekedése és a bizottság újraszámolási mechanizmusa miatt 5,9 milliárdra csökkent, amelyhez 9,6 milliárd euró visszatérítendő forrás, azaz kedvezményes társul.
Bevett gyakorlat – a 2007–2013-as és a 2014–2020-as ciklus elején sem volt másképp –, hogy a magyar költségvetés kockázatára és terhére előlegeztek meg beruházási, fejlesztési pályázatokat.
A Széchenyi-terv Plusz statisztikái szerint 2021–2027-es pályázatot eddig két fő csapásirányban hirdettek meg: az egyik a vállalati fejlesztési lehetőségeket magába foglaló Ginop Plusz, a másik pedig a terület- és településfejlesztést felölelő TOP Plusz.
A Ginop Pluszban eddig
- 14 934 pályázatot nyújtottak be
- 1085 milliárd forint igénnyel, ezek közül
- 6008 esetben már jóvá is hagyták a támogatást, együttesen
- 535 milliárd értékben.
- 5903 esetben ezen belül hatályos szerződés is köttetett már,
- 522 milliárdnyi támogatásról kötelezettséget vállalva.
- 4968 kedvezményezett már hozzá is jutott a pénzéhez,
- 406 milliárd forintot meghaladó összegről beszélünk.
A TOP Pluszban is nagy pénzek mozognak, ott azonban a pályázatok mögött elsősorban nem kis- és középvállalkozások állnak, hanem állami vagy önkormányzati hátterű közberuházásokról van szó, a felhasználásnak pedig fontos szempontja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó források 33 százalékát éghajlatvédelmi intézkedésekre, 27 százalékát pedig környezetvédelmi célokra tervezzük fordítani.
A Széchenyi-terv Plusz statisztikái szerint a TOP Pluszba eddig 4405 pályázat futott be 1080 milliárd forint igénnyel, eddig 904 kapott zöld utat, 370 milliárdot jóváhagyva.
Egy biztos, ahhoz, hogy az új ciklus forrásait ne a magyar állami költségvetés kockázatára és terhére finanszírozza meg a kormány, az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia a hétéves fejlesztési időszakra vonatkozó minden operatív programot.
Kockázat és teher
Míg ez nem történik meg, fennáll annak a lehetősége, hogy a pályázatok előfinanszírozása csökkenti az államháztartás mozgásterét, igaz, a tetemes hiány mögött nem a támogatási programok központi megelőlegezése áll, sokkal inkább az orosz–ukrán háború okozta negatív gazdasági hatások miatti többletterhek.
A Pénzügyminisztérium (PM) legutóbbi részletes tájékoztatójából kiderült:
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya júniusban 155,3 milliárd forint volt, ezzel a fél év végéig felhalmozott deficit 2892,3 milliárd forintra nőtt, ami az egész évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiány 91,7 százaléka.
Ezen belül érdemes kitérni arra, hogy az uniós programok bevételei mérlegsoron június végéig 460,7 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a 2363,3 milliárd forint törvényi előirányzat 19,5 százalékát teszi ki.
Az uniós programokra június végéig 1846,9 milliárd forintot fizettek ki, ezzel a 3001,2 milliárd forintos törvényi előirányzat 61,5 százaléka teljesült.
