Az idén utolsó évébe lépett a jelentős béremelést, ezzel együtt pedig a munkáltatói járulék, vagyis szociális hozzájárulási érdemi csökkentését tartalmazó, 2017-ben életbe lépő bérmegállapodás. A hosszú távú egyezség eredményeit a gazdaság minden szereplője kedvezőnek értékelte.
Ezért a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek a hatéves bérmegállapodáshoz hasonló, hosszú távon tervezhető egyezségre törekednek, amely az idén lejáró alku helyébe léphet.
Az orosz–ukrán háború jelentette bizonytalanság miatt várhatóan 2024-től léphet életbe egy újabb, hosszú távú bérmegállapodás. Ennek előkészítését ugyanakkor már az idén őszi bértárgyalások során napirendre vehetik a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány, vagyis egyelőre az sem kizárt, már 2023-tól rögzítik a felek az új feltételeket.
A 2016-ban aláírt megállapodástól a keresetek reálértékének 40 százalékos emelkedését várta a kormány.
Óriási eredmény a fizetések felzárkóztatása
Messze meghaladta az előzetes várakozásokat a keresetek 2016 óta tartó felzárkózása: 2022 év végére a keresetek reálértékének növekedése eléri az 50 százalékot.
Ez tehát azt jelenti, hogy a bérmegállapodástól remélt jelentős bérfelzárkózás nemhogy megvalósult, a korábbi várakozásokat is jelentősen felülmúlta. Ezt megerősíti a nyilvános kereseti adatok részletes elemzése – hangsúlyozta a VG.hu-nak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
Az adatokat ismertetve Szalai Piroska kiemelte: a bruttó átlagkereset 2016-ban 259 875 forint volt. Idén júniusban ugyanakkor a bruttó összeg már a bruttó félmillió forintot is meghaladja: idén júniusban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 503 521 forint volt a bruttó átlagkereset, az elemzőket is meglepve, vagyis közel duplájára nőtt, 94 százalékkal emelkedett.
Szalai Piroska hangsúlyozta: nemcsak a bruttó bérek nőttek érdemben, hanem a fizetések vásárlóereje is. A 2016-os bruttó átlagkeresethez képest az idén júniusi bérek reálértékben is másfélszeresüket érik: mintegy 50 százalékkal nőtt a keresetek reálértéke.
Minden adat igazolja a várakozásokat meghaladó béremelkedést
A szakértő kitért arra, hogy a rendszeres átlagkereset – vagyis a nem rendszeres juttatásoktól, év végi bónuszoktól, egyéb, egyszeri kifizetésektől megtisztított fizetés – 92,4 százalékkal emelkedett.
Az egyszeri kifizetésektől megtisztított, vagyis rendszeres keresetre is igaz, hogy a másfélszeresét éri idén, mint 2016-ban. Ez azt jelenti, hogy most a bérünkből másfélszer annyit tudunk vásárolni most, mint hat évvel ezelőtt.
A mediánkereset változása is mutatja a legalább 50 százalékos reálbér-emelkedést – hangsúlyozta Szalai Piroska. A szakértő becslése szerint a 2016-os, bruttó 200 ezer forintos bázishoz képest év végéig megduplázódhat a mediánkereset.
A vásárlóereje is jelentősen nőtt
A kötelező legkisebb keresetek közül a szakképzettséghez kötött munkakörökben adható legalacsonyabb bér, vagyis a garantált bérminimum reálértéke az átlagkereseteket is érdemben meghaladóan, 56 százalékkal emelkedett. A példátlan vásárlóerő-növekedés természetesen együtt járt a bruttó bérminimum korábban nem tapasztalt, dinamikus emelésével is.
A minimálbérnél jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum 2016 és 2022 között:
- bruttó 129 000 forintról 260 000 forintra nőtt, vagyis megduplázódott,
- reálértéke 56 százalékkal emelkedett.
A munkavállalók kevesebb mint 8 százalékát érintő minimálbér is közel duplájára emelkedett a hatéves alku hatására:
- bruttó 111 000 forintról 200 000 forintra nőtt, összesen 80 százalékkal emelkedett,
- reálértéke 40 százalékkal nőtt.
Példátlan adócsökkentéssel párosult a bérfelzárkózás
Szalai Piroska emlékeztetett a hatéves bérmegállapodás egy, a bérek emelésénél nem kevésbé jelentős pontjára: a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a 2016-os 27 százalékról 2022-re 13 százalékra csökkent, idén beleolvadt az 1,5 százalékos, szintén munkaadókat terhelő szakképzési hozzájárulás.
– hangsúlyozta a szakértő. Szalai Piroska arra is rámutatott, hogy a teljes munkaerőköltség a bérmegállapodás időszakában 171,9 százalékkal emelkedett. Ezen belül a bruttó munkajövedelem 192,9 százalékkal haladta meg a 2016-ost.
A szakértő megjegyezte, a munkáltatók munkaerőköltsége a szocho jelentős csökkenése miatt nőtt jóval kisebb mértékben, mint a munkavállalók munkajövedeleme.
A bérek emelése mellett is rekordon a foglalkoztatottság
A magyar példa is egyértelműen mutatja, hogy nem igaz az az általános közgazdasági vélekedés, hogy a keresetek jelentős emelése a foglalkoztatottság szűkülésével járna együtt.
Szalai Piroska megjegyezte, 2021-ben az amerikai–kanadai David Card azért kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat, mert empirikus kutatásokkal kimutatta, hogy a minimálbér emelése nem feltétlenül vezet a foglalkoztatottság csökkenéséhez. Nálunk a hatéves minimálbér-megállapodás idején az egyik legjelentősebb mértékben nőtt a foglalkoztatás és csökkent a – emlékeztetett a szakértő.
Magyarországon a legmagasabb a teljes munkaidőben dolgozók aránya az Európai Unió tagállamai közül: 100 emberből 80 dolgozik hazánkban a 20–64 éves korúak között, s közülük 76-an teljes munkaidőben
– mondta korábban a VG.hu-nak Szalai Piroska. Itthon a járvány és a háború hatásai ellenére dinamikában és létszámban is csúcsot döntött a foglalkoztatás az év első felében, miközben a munkanélküliség alacsonyabb, mint a pandémia előtt.
Jó ötlet egy új, többéves bérmegállapodás
Szalai Piroska a VG.hu kérdésére határozottan jó megállapodásként értékelte a 2016-ban aláírt egyezséget, és támogatja, hogy ennek lejártát követően ismét egy hosszú távú, kiszámítható, a fizetések emelkedését támogató egyezség köttessen a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány között.
A 2016-ban Orbán Viktor miniszterelnök részvételével aláírt, 2017-től 2022-ig szóló bérmegállapodás eredeti célja az volt, hogy az időszak végére a hazai keresetek reálértéke átlagosan 40 százalékkal nőjön, vagyis a magyar emberek fizetésének értéke ennyivel haladja meg a 2016-ost.
A hatéves bérmegállapodásA 2016 végén aláírt dokumentumban 7 pontot rögzítettek a felek.
|
