A nyári ülésezés befejezésekor elhangzott bejelentés szerint az Országgyűlés várhatóan szeptember 26-án kezdi meg az őszi munkáját, s bár így három hónapnál is rövidebb lesz a rendszerint december közepéig tartó ülésszak, feladat annál több vár a képviselőkre.
Megegyezés Brüsszellel az uniós források ügyében
A Ház egyik legsürgetőbb feladata az Európai Bizottsággal való megegyezést szolgáló törvényjavaslatok elfogadása lesz.
Egyelőre két indítvány fekszik a parlament asztalán, mindkettő Varga Judit igazságügyi miniszter beterjesztésében. Az egyik a büntetőeljárási törvényt módosítaná, bevezetve egy teljesen új, eddig ismeretlen eljárási mechanizmust a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetére. A másik javaslat a jogalkotási és jogszabály-előkészítési törvényeken változtatna, erősítendő a társadalmi egyeztetés folyamatát. Ám számos további jogszabály módosítását is előrevetítette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón, amelyen biztosnak nevezte, hogy
tíznél több törvényjavaslat születik majd
az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalásokkal összefüggésben. A kormány azt vállalta, hogy ezeket október végéig elfogadja az Országgyűlés. Az egyik vállalás, hogy a pedagógusbérek öt éven belül elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát – közölte a tárcavezető, aki szerint ez az arányait tekintve az „orvosbérek rendezésével rokon”.
Új állami beruházási törvény
A Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumban a napokban lázasan dolgoznak az állami beruházásokról szóló új törvény előkészítésén. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az előterjesztés időzítésével kapcsolatban korábban azt közölte: júliusban beérkezett számos szakmai és civil szervezet javaslata a témában, ezeket elemezték, értékelték, ebben a hónapban pedig a tárca munkatársai előkészítik a törvényjavaslatot megtárgyalásra. Szándékaik szerint
szeptemberben kerülhet a javaslatcsomag az Országgyűlés elé,
Lázár János pedig a törvényjavaslattal kapcsolatban egyeztetést fog kezdeményezni a parlamenti frakciókkal. A miniszter néhány hete arról beszélt, hogy a jogszabály új pénzügyi-gazdasági viszonyokat fog teremteni, és új beszerzési, pályáztatási, tervezési, valamint elszámolási rendszert hoz létre.
Finn és svéd NATO-csatlakozás
Ugyancsak őszre maradt egy fontos külpolitikai döntés, a Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló két törvényjavaslat elfogadása. A harminc NATO-szövetséges ország július 5-én írta alá a két észak-európai állam csatlakozási jegyzőkönyvét, és ezzel a tagsági kérelmüket a szövetség fővárosaiba küldték törvényhozói megerősítésre. Az integrációs jegyzőkönyveket ugyanis valamennyi tagország nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia.
Németország volt az első tagállam, amely jogilag is hozzájárult Finnország és Svédország NATO-csatlakozásához,
amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja után kezdeményezett Helsinki és Stockholm.
Zárszámadás és szakpolitikai javaslatok
Mindezek mellett a minisztériumok szakpolitikai előterjesztései is sorra érkeznek majd a Ház elé. Ezek listáját a kormány őszi törvényalkotási programja tartalmazza, amely szerint előzetesen tizennégy javaslattal készülnek a tárcák szeptember–decemberre. Az Agrárminisztérium például módosítaná az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényt, hogy többszintű jogszabályi háttér biztosításával, egységes keretek között szabályozza a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, a borászati termékek és a szeszes italok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmát érintő kérdéseket.
Az igazságügyi miniszter javaslatára fogyasztóvédelmi előírások változhatnak annak érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok külföldi székhelyű, de magyar fogyasztóknak értékesítő vállalkozásokkal szemben is el tudjanak járni a jövőben.
A Pénzügyminisztérium adótörvény-módosításokkal, valamint a 2021-es költségvetés zárszámadásával készül a őszi ülésszakra,
a technológiai és ipari tárca pedig egy nagy terjedelmű, közlekedési tárgyú előterjesztéssel. Az utóbbival eredetileg azt tűzték ki célul, hogy az NKK Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt.-t jelöljék ki a helyközi személyszállítási közszolgáltatások, valamint a vasúti pályahálózat megrendelői funkciónak ellátására országos közlekedésszervezőnek. A társaság azonban tiszavirág-életűnek bizonyult, hiszen miután átkerült az építési tárcához, rögvest bejelentették a megszűnését. Egy e heti technológiai és ipari miniszteri rendelet egyébként a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezetet jelölte ki országos közlekedésszervezőnek.
