„A kormány nyilván nem volt egyszerű helyzetben, ezt el kell ismerni. A mérlegnek ezúttal is két serpenyője volt, az egyikben a vásárlók, a másikban a boltosok és a beszállítók. A kabinet a vásárlókat helyezte előtérbe, ezt nekünk el kell fogadnunk” – így értékelt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a VG-nek az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstop meghosszabbítása kapcsán.
Vámos György elmondta, hogy a szakmai szervezetek a februártól érvényes ársapka kivezetését szerették volna elérni októbertől, akár lépcsőzetesen is. A döntés megszületett, és az intézkedés további három hónapig tartó fenntartásáról szól.
Nekünk most az a dolgunk, hogy végrehajtsuk a döntést
– mondta Vámos.
Árbevétel-kiesést és veszteséget is termel az árstop
A főtitkár ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej árát február 1-jétől a tavaly október 15-i árszinten befagyasztó rendelkezés kitolása
tovább emeli a kiskereskedelmi láncok árbevétel-kiesését, illetve egyúttal veszteséget is termel.
Ezeknél a termékeknél ugyanis a beszerzési ár időközben már meghaladta a 2021. október 15-i kiskereskedelmi árat, amit viszont változatlanul alkalmazniuk kell. Vámos György szerint mindez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy minél kisebb egy bolt, annál inkább csökken a mozgástere, hogy ellensúlyozni tudja az elszenvedett kiesést. Az árstop a nagy láncokat is sújtja, de a kis szereplőket nehezebb helyzetbe hozza. Nem csupán az árstop a probléma, hanem a jócskán megdrágult beszerzési árak és a rezsiválság is.
Megugorhat a boltbezárások száma
Tehát nem pusztán az árstop miatt, de minden tényezőt figyelembe véve Vámos György arra számít, hogy a következő időszakban az eddigieknél nagyobb számban fordulhatnak elő boltbezárások, ezt számszerűsíteni azonban nem tudta. A boltbezárások önmagukban nem számítanak újdonságnak, évek óta csökken az üzletek száma,
de most felgyorsulhat a folyamat.
Igaz ugyan, hogy ebben nem egy tényező a mérvadó, viszont az is kijelenthető, hogy az árstop ott van a negatív tényezők között, és hozzájárul ahhoz, hogy az élelmiszerboltok körében többnél végül lehúzni kényszerülnek majd a rolót az üzemeltetők. Ha a kormány kivezette volna az intézkedést, csökkent volna a kedvezőtlen hatások száma, ami a bezárás irányába tereli a boltosokat. A teljes képhez hozzátartozik, hogy bár az élelmiszerárstop immár nyolcadik hónapja van érvényben, tömeges boltbezárásokról eddig nem lehetett hallani.
Lapunk megkérdezte erről a legnagyobb kereskedelmi láncokat, ám a Tesco, az Auchan, a Lidl és a Penny sem kívánt nyilatkozni. Az utóbbi azért nyomatékosította, hogy ahogyan eddig is, jelen helyzetben és ezután is a vásárlók igényeit tartja elsődlegesen szem előtt, és jogkövető versenypiaci szereplőként a vonatkozó törvényi és hatósági szabályokat betartva szervezi a tevékenységét.
Egyedül a CBA adott részletes választ. Fodor Attila kommunikációs igazgató megerősítette, hogy az árstopos termékek értékesítése tetemes veszteséget okoz a kereskedőknek. Jelentős az árkülönbség ugyanis a beszerzési és a rögzített értékesítési ár között, azaz jóval magasabb áron szerzik be a termékeket, mint amennyiért az üzleteikben árusítaniuk kell.
Az árstop kezdete óta a beszállítók már több hullámban emelték az érintett árucikkek átadói árait, ezért a boltok veszteségei is folyamatosan emelkednek.
A helyzetet Fodor Attila úgy kommentálta, hogy nagy erőfeszítést igényel különösen a családi és kisvállalkozások részéről, amelyek jellemzően kis alapterületű egységeket üzemeltetnek, és a forgalmuk jelentős részét az alapvető élelmiszerek teszik ki.
Átháríthatja más termékekre a veszteségét a kereskedő, ha meri
Vámos György nem osztja azt az értelmezést, hogy az árstop jelentősége azért nem nagy a kiskereskedelem egészét nézve, mert a kereskedő más termékek árát korrigálva könnyen visszaszedheti az ársapkás termékeken keletkező kiesését. Szerinte az árstop igenis nagy probléma, és ezzel a módszerrel nem kezelhető.
Óriási az árnyomás, nehéz egy ok miatt árat emelni, jellemzően nem is szokott bekövetkezni
– tette hozzá.
Ugyanaz a logika érvényesül, mint a bolt bezárásánál: nem egy faktor érvényesül – jelen esetben az árstop –, hanem az összes szempont bekerül a költségemelkedés kompenzálásakor. Ha a kereskedő feltárta az összes szempontot, akkor kockáztatja meg az áremelést, vagy éppen veti el ezt a lehetőséget. Az OKSZ főtitkára szerint rizikós drágítani, mert már így is kevesebbet vásárolnak a fogyasztók.
Lehetnek készlethiányok, de nem szándékosan
A VG az elmúlt hetekben több olyan esetet is bemutatott (itt, itt és itt), amikor a hatóságok bírságot szabtak ki a legnagyobb hazai kereskedelmi láncokra, mert törvényt sértettek az árstopos termékek értékesítésében.
Visszatérő probléma, hogy ezekből a cikkekből alig vagy egyáltalán nem tartanak az üzletek készletet.
Vámos György ezt úgy kommentálta, hogy viszonylag csekély számú a szabálysértés következik be, hiszen a kereskedőknek sem ez az érdekük, már csak a bírságok miatt sem. Olyan esetekben áll be hiány, ha a gyártónak nem áll rendelkezésére elegendő alapanyag, vagy valamilyen technikai nehézség merül fel. Szándékosan azonban senki nem játszik a készlethiányra.
