Oroszországgal szemben már a Krím 2014-es annektálása óta érvényben volt egy sor európai uniós szankció, az Ukrajna ellen indított invázió következtében azonban ezek száma a sokszorosára nőtt a különféle korlátozásokkal, gazdasági és diplomáciai tilalmakkal. Brüsszel célja, hogy ezek következtében Moszkva elálljon a háborútól, ám a magyar kormány határozott álláspontja szerint az így okozott károk jelen pillanatban jobban sújtják Európát – energiaválság formájában –, mint a büntetések célpontját. De miből is álltak eddig a kivetett szankciók?

Europe,Is,Imposing,Harsh,Sanctions,On,Russia,Over,Its,Conflict
Fotó: Shutterstock

A személyi kör

Az EU már a háború megindításának előestéjén, február 23-án büntette Oroszországot, amiért önálló entitásként ismerte el Donyecket és Luhanszkot. Brüsszel egyrészt célzott szankciókkal – vagyonbefagyasztással és uniós utazási tilalommal – sújtotta az orosz állami duma 351 tagját, valamint 27 további orosz döntéshozót és oligarchát. Másrészt korlátozta a gazdasági kapcsolatokat Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint Oroszországnak az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz való hozzáférését. A szankcionált személyeket felsoroló listán azóta meghaladta az 1200-at a nevek száma. A lajstrom élén értelemszerűen

  • Vlagyimir Putyin elnök áll, de rajta van,
  • Szergej Lavrov külügyminiszter,
  • Viktor Janukovics, Ukrajna korábbi, oroszbarát elnöke,
  • a Kremlhez fűződő oligarchák – például Roman Abramovics, aki a háború miatt, kényszerűségből vált meg a londoni Chelsea labdarúgócsapattól –,
  • a nemzetbiztonsági tanács tagjai,
  • Moszkva polgármestere,
  • további magas rangú tisztviselők, katonák, üzletemberek, propagandisták,
  • valamint a szíriai zsoldosokat toborzók is.

A rendelkezések értelmében egyikük sem léphet az Európai Unió területére, sőt nem is utazhatnak át a huszonhét tagállamon sem szárazföldön, sem légi, sem vízi úton. Emellett befagyasztották az érintettek uniós bankokban vezetett számláit. Ezek a szabályok jelenleg – a legutóbbi hosszabbítás után – 2023. március 15-ig hatályosak – emlékeztet az Európai Bizottság szankciókkal kapcsolatos tájékoztató oldala.

Kereskedelmi tilalmak

Az európai közösség nemcsak személyekre, hanem az EU és Oroszország közötti exportra és importra is kivetett jó néhány szankciót. Így az EU-s vállalatok nem értékesíthetnek Oroszországnak például

  • csúcskategóriás elektronikai termékeket,
  • szállítóeszközöket,
  • az olajfinomításhoz szükséges gépeket és technológiákat,
  • energiaipari berendezéseket,
  • légi közlekedési és űripari járműveket és alkatrészeket,
  • tengeri navigációs eszközöket,
  • kettős funkciójú, azaz polgári és katonai célra egyaránt felhasználható termékeket,
  • valamint luxuscikkeket sem.

Oroszországgal szemben elsősorban energetikai és nyersanyag jellegű a tilalmak köre, így Moszkva nem adhat el az uniónak

  • nyersolajat és finomított kőolajtermékeket,
  • szenet,
  • aranyat – beleértve az ékszereket is –,
  • acélt,
  • vasat,
  • fát,
  • cementet,
  • műtrágyát,
  • valamint tengeri eredetű élelmiszereket
  • és alkoholt sem.

Az export-import szigorítások nem érintik ugyanakkor a fogyasztási cikkeket, valamint az egészségügyi, a gyógyászati, az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termékeket.
A legnagyobb visszhangot érthető módon a kőolajembargó váltotta ki, de az előbb felsoroltak közül például

a szénvásárlási tilalomnak is súlyos következményei lettek 

a nagy felhasználónak tekinthető országokban, köztük Lengyelországban, amely egyébként a szénembargó egyik legfőbb kezdeményezője volt. A varsói kormány ausztrál, dél-afrikai, kolumbiai, indonéz és amerikai importtal szeretné kiegészíteni a szénpiacon keletkezett hiányt, de még a megtámadott Ukrajna is ad el szenet – százezer tonnát – Lengyelországnak, noha Kijev korábban betiltotta több erőforrás, köztük a szén exportját.

 

Magyarországnak felmentést adtak

Az előbb már említett olajembargó alól Magyarország felmentést kapott, pontosabban úgy rendelkezett az Európai Unió Tanácsa, hogy azokat az uniós tagállamokat, mint hazánk, amelyek csővezetéken importálják a kőolajat Oroszországból – a földrajzi helyzetükből eredő függőség miatt –, mentesíti a vásárlási tiltás alól. A júniusban elfogadott hatodik szankciós csomag értelmében a többieket – tehát akik nem kaptak felmentést – fokozatosan érinti a döntés: így a nyersolajat tekintve hat, a finomított kőolajtermékek esetében pedig nyolc hónap múlva lép hatályba a tilalom. Emellett Bulgária és Horvátország is könnyítést kapott: náluk eltérést alkalmaznak majd a tengeren szállított orosz olajat illetően.

Mivel az EU-ba szállított orosz olaj nagy része tengeri úton érkezik, ezek a korlátozások az év végére az Európába irányuló orosz olajimport közel 90 százalékát fogják lefedni. Ez jelentősen csökkenteni fogja Oroszország kereskedelmi nyereségét

– hangzik az Európai Bizottság várakozása.

További gazdasági szigorítások

Szintén a gazdasági szankciók közé tartozik, hogy 

tíz orosz és négy fehérorosz bank már hónapok óta nem tud a világszerte több mint 11 ezer szervezetet összekapcsoló SWIFT-rendszeren keresztül nemzetközi kifizetéseket kezdeményezni és fogadni. 

Moszkva persze ezt nem nézte tétlenül, erre válaszul ugyanis aktívan népszerűsíteni kezdte hazai pénzügyi üzenetküldő rendszerét, az SPFS-t. Legutóbb például a Sanghaji Együttműködési Szervezethez tartozó országoknak ajánlotta fel, hogy csatlakozzanak a SWIFT orosz megfelelőjéhez a zavartalan együttműködés biztosítása érdekében. Létezik egyébként egy másik orosz fizetési rendszer is, a Mir, amelyet például török bankok már átvettek és alkalmaznak.

 

Az uniós retorziók érintették az Orosz Nemzeti Központi Bankot is, amely vagyoni eszközeinek befagyasztása következtében már nem tud hozzáférni az EU-ban működő jegybankokban és magánintézményeknél tartott eszközeihez. Az EU becslése szerint ezzel az orosz tartalékok több mint felét befagyasztották, miután az unió mellett az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság is ehhez hasonlóan döntött. 

Az orosz gazdasági növekedési kilátások az áprilisi előrejelzésekhez képest viszont nagyot javultak a 11,2 százalékos visszaesésről szóló korábbi jóslatok mára 6 százalék körülire szelídültek, maga Putyin pedig 2 százalék körüli GDP-csökkenésről beszélt az idei évre vonatkozóan.

Közlekedési szankciók

A közlekedés területén Brüsszel – az áprilisi, ötödik szankciós csomag elfogadásával – úgy döntött, megtiltja az orosz és a fehérorosz közúti fuvarozóknak, hogy belépjenek az EU-ba, és tranzitáruk sem szállíthatnak. Kivételt ez alól az energetikai, valamint a gyógyászati, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szállítására lehet adniuk a tagállamoknak, továbbá humanitárius segítségnyújtási célokból.
Az EU ezenfelül minden orosz légitársaság számára megtagadta az uniós repülőterekhez való hozzáférést, és megtiltotta nekik az uniós légtér feletti átrepülést. A tilalom kiterjed a magánrepülőgépekre is. 

A tengeri kikötőket szintén lezárták a mintegy 2800 hajóból álló orosz kereskedelmi flotta előtt.

Az ezzel kapcsolatos kivételek köre hasonló a közúti közlekedésre vonatkozóval.

Hogyan tovább?

Hogy lesz-e nyolcadik szankciós csomag, még nem tudni – sokan harcos követelője van, például Sanna Marin finn miniszterelnök –, az azonban biztos, hogy a magyar kormány élesen tiltakozik egy újbóli büntetéshalmaz ellen. 

Az Európai Unió végre fejezze be a nyolcadik szankciós csomag emlegetését, fejezze be minden olyan intézkedés kilátásba helyezését, amely az energiaellátási válságot még mélyíti, még súlyosbítja!

szólított fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés magas szintű hetén. Ha lesz is nyolcadik csomag, annak minden bizonnyal nem lesz része általános földgázársapka bevezetése, mivel több tagállam, köztük Magyarország is ellenzi.

A földgáz egyébként is neuralgikus pont  Európa-szerte egyrészt ár-, másrészt ellátási szempontból. A világpiaci tarifák emelkedése nem csak külföldön, idehaza is érezteti a hatását, hiszen a rezsicsökkentett árú gáz limitált mennyiségén felül világpiaci árat kell fizetniük – a nagycsaládosokon kívül – a magyarországi fogyasztóknak is. A kontinensen sok helyütt azonban nem is az az első számú kérdés, mennyit kell fizetni, hanem hogy lesz-e gáz télen, amelyet majd meg lehet venni. A német szövetségi közüzemi hálózati felügyelet vezetője egy lapinterjúban például már előre jelezte, hogy adódhatnak gondok a földgázellátással Németországban, ha kemény lesz a tél.

Az Északi Áramlat 1. gázvezeték továbbra sem üzemel – orosz magyarázat szerint olajszivárgás miatt, amire viszont a német Siemens Energy szóvivője úgy reagált, hogy a cége a Gazprom megállapítását nem tekinti technikai indoknak a leállításra. Hogy a gázvezeték időről időre történő üzemszünete – karbantartásra-javításra hivatkozva – az európai szankciókra adott orosz válasz része-e, nem tudni, az azonban biztos, hogy jelen pillanatban sem az Északi Áramlat 1.-en, sem a bár üzemkész, de a háború miatt be nem indított Északi Áramlat 2.-n nem áramlik gáz.

 

Az is világosan látszik, hogy az Oroszországot sújtó európai korlátozásokra válaszul Moszkva egyértelműen keleti és déli irányba fordította külkereskedelmének fókuszpontját. Egy minapi bejelentés szerint például a Gazprom és a kínai CNPC olaj- és gázipari társaságok jüan-, illetve rubelalapú elszámolásra térnek át a Kínába szánt gázszállítások tekintetében.

Szó van emellett az orosz és a kínai gázszállítási rendszerek összekötéséről is, 

sőt a tervek szerint az év végére a koviktai gázlelőhelyről már megindulhat az energiahordozó szállítása a Szila Szibiri (Szibéria Ereje) vezetéken keresztül, s a Gazprom szerint így teljesíteni tudják majd 2023-ra vonatkozó szerződéses kötelezettségüket a Kínába irányuló gázszállítások növelésére.
Az orosz–kínai együttműködésnek nemcsak gazdasági, hanem politikai téren ugyancsak új lendületet adna Moszkva, ennek jegyében tárgyalt az orosz biztonsági tanács titkára is a napokban Kínában.

Russian President Vladimir Putin meets Chinese President Xi Jinping at BRICS Summit in Brasilia BRASILIA, BRAZIL - NOVEMBER 13: (RUSSIA OUT) Russian President Vladimir Putin (L) greets Chinese President Xi Jinping (R) during their bilateral meeting on November 13, 2019 in Brasilia, Brazil. The leaders of Russia, China, Brazil, India and South Africa have gathered in Brasilia for the BRICS leaders summit. (Photo by Mikhail Svetlov/Getty Images)
Fotó: Mihail Szvetlov / Getty Images

A hivatalos tájékoztatás szerint a külügyi tisztségviselő a Pekinggel fenntartott stratégiai partnerség elmélyítéséről, a védelmi együttműködés bővítéséről és a főbb geopolitikai kérdésekben a két ország közötti koordináció erősítéséről egyeztetett a kelet-ázsiai országban. A már említett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozóján pedig Putyin személyesen is megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és egyebek közt azzal igyekezett kedvében járni az ukrajnai háború ügyében az állásfoglalástól tartózkodó tárgyalópartnerének, hogy azt hangsúlyozta: 

Oroszország támogatja az egy Kína elvet, és elítéli az Egyesült Államok provokációit a Tajvani-szorosban.

Az pedig már az elkövetkező órák, napok kérdése, hogy az orosz részleges mozgósítási felhívás milyen irányba mozdítja az EU szankciós politikáját.

Az oroszok bejelentése annál inkább baljóslatú, hogy azzal szinte egy időben közölte Kína, hogy elkerülhetetlennek tartja Tajvan Kínához csatolását. A szárazföldi Kína és Tajvan egyesítése mellett állt ki szerdán a Peking tajvani ügyekért felelős hivatalának szóvivője, és kiemelte, hogy a kommunista ország ezt a Hongkongban is bevezetett „egy ország, két rendszer” elve alapján képzeli.