Az ukrán kormány engedélyezte százezer tonna szén exportját Lengyelországba – derült ki a Forbes Ukraine című kijevi hetilap keddi jelentéséből.

szén
Fotó: Shutterstock

A cikk szerint az eladásról Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter számolt be varsói munkalátogatásán. A lap úgy tudja, az ukrán tárcavezető arról biztosította Anna Moskwa lengyel klíma- és környezetvédelmi minisztert, hogy megszületett a döntés,

százezer tonnával megnyitják a Lengyelországba irányuló szénexportot.

A Forbes Ukraine kiemelte, hogy a döntést annak ellenére hozták meg, hogy az ukrán kormány korábban a fűtési szezon biztosítása érdekében betiltotta a földgáz, a fűtőolaj és a szén, beleértve a koksz exportját.

A miniszteri találkozón szó esett továbbá a villamosenergia-ágazatban folytatott együttműködés megerősítéséről, beleértve az ukrán villamos energia európai uniós országokba történő exportálását szolgáló kapacitások fejlesztését.

Szén nélkül maradhat a télre Európa legnagyobb kitermelője

Az orosz import betiltása után szénhiány és gyorsan emelkedő árak fenyegetik Lengyelországot, ahol a helyzet a télen akár társadalmi elégedetlenséghez is vezethet.

Az Európai Bizottság lengyel kezdeményezésre szénembargót vetett ki Moszkvával szemben az április elején elfogadott szankciócsomagban, Varsó még ez előtt saját törvényben tiltotta meg az orosz szénimportot.

A már tavaly óta növekedő lengyelországi szénárak ezután tovább emelkedtek.

A kormány ausztráliai, dél-afrikai, kolumbiai, indonéziai és amerikai importtal szeretné kiegészíteni a szénpiacon keletkezett hiányt, és tervezi az ukrajnai háború előtt fokozatosan csökkenő lengyel szénkitermelés újbóli növelését is. 

Az ukrán segítség inkább szimbolikus, mint érdemi: 2019-es adatok szerint a lengyelek abban az évben mintegy 10 millió tonna szenet használtak fel lakossági fűtésére. A szenet Kijev annak ellenére biztosítja, hogy Ukrajnában is nagy a félelem a téli energiahiánytól. Ettől a lengyelek is tartanak.

Szénre cserélné a gázt Németország, azonban nem lesz egyszerű dolga

Berlin rájött, hogy soha többé nem importálhat annyi energiát Oroszországból, mint az ukrajnai háború előtt, ezért felmerült a kérdés, hogyan függetlenedjenek az orosz energiaforrásoktól. Munkaerőhiány és súlyos aszály is hátráltatja a terveket.