A keddi kormányinfón elhangzott: a kormány december 31-i dátummal rögzítette a jelenlegi rezsiárakat, amelyeket jövőre felülbírál. Kulcsfontosságú elem ebben a rendszerhasználati díj, a kabinet döntése értelmében viszont ez nem emelkedhet a lakossági fogyasztók esetében. Csakhogy ez a tétel az energia drágulása miatt a piacon nő, így a különbözetet fedezni kell.
Éppen ezért úgy határoztak, hogy a kiegyenlítő energiát nyújtó erőművekre extraprofitadót vetnek ki, ennek mértéke az idén és jövőre is 40-40 milliárd forint, adókulcsa pedig 10, illetve 13 százalék lesz.
A döntés háttere: a jelenlegi villamosenergia-ellátást meghatározó váltakozó áram nagy mennyiségű tárolására nincsenek még kielégítő megoldások, ezért minden pillanatban ugyanannyit kell belőle megtermelni, mint amennyit elfogyasztunk, különben a rendszer stabilitását és az ellátásbiztonságot nem lehetne fenntartani.
Palkovics László ipari és technológiai miniszter nemrégiben elmagyarázta, ha pontatlanok az időjárás-előrejelzések – az Országos Meteorológiai Szolgálat esetén 30 százalék volt az eltérés –, akkor a hiányt muszáj pótolni, meg kell venni valahonnan, mégpedig drágán, korábban ezért fizettünk a kiegyenlítő energiáért többet Németországnál.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által még májusban bejelentett extraprofitadóról szóló kormányrendelet kimondja, hogy az államháztartás egyensúlyának megőrzésére a magyar kormány különadót vet ki az olajvállalatokra, erőművekre, a bankokra és biztosítókra, gyógyszerforgalmazókra és légitársaságokra, továbbá pótadót a kiskereskedelmi és a távközlési cégekre, illetve tranzakciós illetéket vezet be a brókerszámláknál meg a külföldi utalásoknál.
Ezeket érdemes tudni az új különadókrólA tervek szerint a különadók a 2022-es és a 2023-as éveket érintik. |
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy
2022-ben több mint 800, jövőre pedig mintegy 1000 milliárd forint folyhat be a rezsi-, illetve a honvédelmi alapba az extraprofitadóból.
Hozzátette, ezek az intézkedések elérhetővé teszik az idei 4,9 és a jövő évi 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Nagy akkor azt mondta,
a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát tehát nem az embereknek kell megfizetniük.
