Elbúcsúztunk 2022-től, ízlelgetjük 2023-at. Hogy ki, milyen szájízzel tekint vissza a múlt évre és miért, az jórészt az egyéni sorsok alakulásának a kérdése, ezért értelemszerűen rendkívül eltérő. Egy biztos: makroszinten vizsgálva 2022 különösen és egyértelműen őrült év volt.
És ez azért is súlyos, egyben szomorú megállapítás, mert egyébként az elődei, 2020 és 2021 szintén a feje tetejére állították a világot.
Mégis 2022 mindezt felül tudta múlni és úgy vonul be a történelembe, mint az év, amikor véget ért a béke.
Az okokat nem kell hosszan ecsetelni: egymásnak ugró nyugat és kelet, világégéssel fenyegető háború Európában, megborult világrend, energiakrízis, inflációs válság, globális drágulás és a még mindig velünk maradó Covid. Ezek a történések uralták a nyilvánosságot az idén, így aztán nem csoda, hogy amikor a Világgazdaság magyar gazdaság rovata számvetést végzett a mögöttünk hagyott évről és egyfajta búcsúcsomagként legyűjtöttük a legérdekesebb cikkeinket, sorra ehhez kapcsolódó anyagok kerültek elénk.
De a Világgazdaság nemcsak a már zajló eseményeket követi le, hanem maga is ad egyedi új történeteket a nagy közös hírfolyamba. Ezekből 2022-ben sem volt hiány. A kettőt összemixelve pedig minden túlzás nélkül látleletet kapunk arról, mi is történt körülöttünk a múlt évben.
A lista elkészült, íme!
Következzen 2022 legjobb cikkeinek Top 10-es rangsora!
Az ember, aki megjósolta a háborút, és ráadásul magyar
Még márciusban írtuk meg, néhány nappal az ukrajnai orosz invázió megindulása után, hogy a világhírű stratéga, George Friedman már 2009-ben arról írt, hogy
néhány éven belül Oroszország kiterjeszti befolyását Ukrajnára.
A magyar származású geopolitikai elemző A következő száz év című könyvében megjósolta, hogy véget ér az Amerikai Egyesült Államok és az iszlám világ közötti háború, a helyére az Oroszország ellen vívott második totális hidegháború lép majd. Utólag olvasva George Friedman elemzői jövendölését, az ember hátán futkos a hideg.
Hazai megoldás egy világméretű problémára
A háború ezerféle hatással járt, köztük számtalan gazdaságival is. Ezek közül talán a legsúlyosabb az energiakrízis. Az orosz energiáról való kényszerű-kierőszakolt leválás ugyanis olyan probléma, aminek a kezelésére eddig csak suta válaszok születtek. Azonban feltűnt a színen egy magyar megoldás is, amelyről november elején számoltunk be. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos intézete, a Zéró Karbon Központ a csővezetékes gázszállítók extraprofitjának elvonásával orvosolná az európai energiaválságot. A központ vezetője, Kaderják Péter lapunknak beszélt arról, hogy az európai energiakrízis kulcsproblémája a gázpiaci helyzet, ugyanis a villamosenergia-piacon jelentkező gondok is döntő részben a földgázszektorban tapasztalható nehézségek átgyűrűzéséből fakadnak. Ha a gáz-nagykereskedelmi árakat sikerülne csökkenteni, az – a gázerőművi áram-előállítás ármeghatározó szerepe miatt – a villamosenergia-tarifákat is jelentősen mérsékelhetné.
Kádár-kockák mindenhol
De nem csak ez volt az egyetlen magyar nóvum az energiakrízis kezelésére. Ez ugyanis nemcsak a szolgáltatóknál csapódik le, hanem sajnálatos módon a lakosságnál is. Ezért volt kiugróan pozitív, amikor a Világgazdaság nyár közepén hírül adta, hogy nettó ötmillió forintos beruházás révén megfelezhető a Kádár-kockák rezsije. A számítás a hazai építőanyag-gyártók szakmai anyagából derült ki. Öröm az örömben, hogy a homlokzat és a födém hőszigetelésével, a nyílászárók cseréjével kiépülő termikus burokhoz szükséges anyagok gyártásához megvan a kellő hazai kapacitás. Vagyis mindez úgy mehetne végbe, hogy nem okoz építőanyagár-robbanást.
Enni kell, de mennyiért?
Csakhogy nemcsak a drágult, hanem az élelmiszerek is, ráadásul brutális tempóban. Ennek okairól a Világgazdaság tucatnyi cikket közölt, ezek közül is kiemelkedik, amiben a hús drágulásáról írtunk a tavasszal. Akkor azt állapítottuk meg, hogy a hazai húsipari cégek döntő többségének nincs elegendő tartaléka ahhoz, hogy több hónapos veszteséget képes legyen finanszírozni, ezért a sertésár néhány hét alatt bekövetkezett hatvanszázalékos emelkedését rövid idő alatt át kell hárítania a kereskedelmi partnerekre, végső soron pedig a fogyasztókra.
A gabona mint állatorvosi ló
Hogy az energiakrízis és az árrobbanás milyen irreális helyezeteket szült a piacon, arra kiváló példa lapunk év eleji cikke. Ebben ugyancsak egy élelmiszeripari szituáción keresztül mutattuk be az abszurd körülményeket. Amennyiben az ismert malom, a Hajdú Gabona 2021 októberben eladta volna az akkor meglévő búzakészleteit, úgy 400 millió forint nyereséget könyvelhetett volna el. Ha pedig a raktáraiban lévő mennyiséget a szezon végéig megőrli, már az sem biztos, hogy azzal eléri a 20 milliós profitot.
Csakhogy van a lónak egy másik oldala
Elismerve, hogy költségoldalon plusz tételek jelentkeznek, valahogy az egyszeri fogyasztónak rendre olyan érzése támad a különböző boltok polcai között sétálva, hogy valami nagyon nem stimmel az árakkal. Hogyan lehetséges 20 százalék körüli inflációnál 60–100–150 százalékos drágulás az adott végtermék esetén? Ez a kínzó kérdés mindenki szerencséjére dokumentált válaszra talált, amikor a Világgazdaság bemutatta, hogy
a kereskedők kihasználhatják az inflációs pánikot és indokolatlanul emelik az élelmiszerek árát.
Érdemes újra elolvasni a cikket, de a lényeg: szakértők és érdekvédelmi szervezetek szerint a vállalkozások az inflációt, energiaválságot, a világjárványt és az ellátási láncok akadozását sok esetben szándékosan felnagyítják, és ezt az ürügyet felhasználva emelik indokolatlanul magasra az áraikat. Ha valami, akkor ez botrány!
Fegyverbe
Si vis pacem, para bellum – azaz ha békét akarsz, készülj a háborúra. Nincs ennél lényegre törőbb katonai igazság. Ezt pedig a magyar kormány is megfogadta, sőt, a magáévá tette. „Évtizedekre garantálhatják a biztonságunkat az új magyar hadiipar zászlóshajói” – ezzel a címmel közöltünk írást augusztusban. Miről is van szó? A kézifegyverek és a helikopter-alkatrészek gyártása már megkezdődött, hamarosan páncélozott járműveket, valamint lőszert és robbanóanyagot is elő tud majd állítani Magyarország, amelynek a nulláról indult hadiiparát fél évtized alatt sikerült felépíteni. Az ukrajnai háború fényében világossá vált, hogy a minél nagyobb fokú haditechnikai önellátás az egyik sarokköve az ország biztonságának.
Felemás katarzis Katarban
Ha csak pár hétre is, de a katari focivébé képes volt kiragadni a valóságból a világot és olyan miliőt teremteni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Mindez egy olyan ábránd volt, ami a gyökereiben álságos volt. Ennek bemutatására részletes cikkben tájékoztattunk arról, hogy a történelem legmegosztóbb, legdrágább sporteseményére készül a Föld. A sorozatos botrányok, tiltakozások sem törték meg a katariak lendületét: a 220 milliárd dolláros, nyárról novemberre halasztott labdarúgó-világbajnokság helyszínén az utcákat is hűtötték.
Az űrből is látszik a börzsönyi arany
Ha már egyedi sztorikat ígértünk, az Űrtechnológiát is bevetnek a börzsönyi aranyért felütésű anyagunk okvetlenül említést érdemel. A bányászat elindításán dolgozó cég négy ütemben történő beruházást tervez, mintegy másfél milliárd euróért. A bányászat 50 ezer eurós kilogrammonkénti aranyárfolyammal számolva nagyjából 500 milliárd euró hasznot hozna a koncessziós időszak alatt, miközben a magyar állam egyebek között koncessziós díjhoz, bányajáradékhoz, iparűzési adóhoz jutna. A közel 45 négyzetkilométeres területen kilencezer tonna arany és ugyanennyi ezüst nyerhető ki, ha sikerül a létét bizonyítani. A bizonyítás nagy része ugyanis még hátravan, mindenesetre az érintett vállalkozó már most azzal kampányol, hogy folyamatban van NASA-technológiával készülő 7 műholdas, 3 dimenziós nemesfémkutatás.
Guruló forintok nyomában
Végezetül egy hungarikumnak tűnő közbeszerzést ajánlunk olvasóink figyelmébe, amit a tél elején tártunk a nyilvánosság elé. Az úgynevezett reklámtenderről van szó, ami a 2022-es év végéig összesen 3329 millió forint, tehát közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében. Szövevényes és teljességgel érthetetlen, ami történt: miközben a városháza rendszeresen arról számol be, hogy Budapestnek filléres gondjai vannak, mégis eléget naponta 2,6 millió forintot. A városvezetés már 2019-ben szerződhetett volna a BKV reklámhelyeinek kiszervezésére, de ehelyett inkább megfúrta a közbeszerzést. Hiába fizetett volna egy francia multi havi csaknem 150 milliót, a városvezetés inkább beéri havi 50 millióval két másik cégtől. Három éve ígérik az új eljárást, de azóta se történt semmi. Hátha majd 2023-ban.
