Szintet lépett a XVIII. kerületi önkormányzat kampánya, már kisfilmben, fizetett Facebook-hirdetésben is próbálnak meggyőzni mindenkit, hogy milyen jó is lenne a légiutas-adó, ami a bejegyzés szerint a „kerület pénze”. Bár Budapest Főváros Kormányhivatala és a szakértők szinte mindegyike biztos benne, hogy jogsértő az érkező, induló és átszálló utasokra terhelt ezerforintos – a kérdésben a Kúria mondja ki a végső szót –, a DK-s Szaniszló Sándor által vezetett testület erről nem hajlandó tudomást venni. Igaz, csak a szavak szintjén, hiszen a 2023-as költségvetési rendelet a légiutas-adó tekintetében még bevételi előirányzatot sem tartalmaz, a hivatalos megforgalmazás szerint a „felelős tervezés elvét” figyelembe véve.
Az adó őszi felvetésekor az önkormányzat még azzal érvelt, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér zaj- és környezetterhelését leginkább a kerületiek szenvedik el, ezért a 7 milliárd forintra tervezett bevételből segítik a környékbeli házak ablakcseréjét – ilyen zajvédelmi programja egyébként a Budapest Airportnak is van. Ahogyan nőtt az ellenállás a légiutas-adóval szemben – a reptér, a légitársaságok és a földi kiszolgálók egyaránt jogellenesnek tartják –, úgy nőtt a kerület listája, mire fordítaná a pénzt. Az első nagyobb lépésként Szaniszló Sándorék azt ígérték, a környezeti ártalmak miatt beszedett pénzből leaszfaltozzák a kerület legrosszabb állapotban lévő útjait. Példaként említették a Petőfi utcát is, ám ott a napokban elindultak a munkák, tehát a légiutas-adó nélkül is ki tudták fizetni ennek a költségeit.
A hét végén indult kampányban már másfél perces videóban sorolták, mi mindenre fordítanák a pluszforrást: a kerületi fiataloknak korszerűbb parkokat és közösségi tereket, gördeszkapályákat, futóköröket építenének, erősebb szociális hálót, jobb közétkeztetést finanszíroznának, és több pénz jutna a vásárlási utalványokra is.
A polgármester büszkén hirdeti, hogy a légiutas-adó a kerületi lakosokat nem érinti, pedig – a kettős adóztatás mellett – ez az egyik legnagyobb problémája az intézkedésnek.
A légiipar szereplői mind tudják, hogy lakcímet soha nem kell megadni repülőjegy vásárlásakor, azaz a jelenlegi rendszerben nehéz elképzelni, ki és hogyan ellenőrzi az adatokat. A légitársaságok által benyújtott jogi dokumentum rámutatott, még az adóhatóság sem tudná csekkolni az utazók tényleges számát és a mentesek körét.
„Akik nem adnak fel poggyászt, online veszik meg a repülőjegyet, online csekkolnak be, azok gyakorlatilag kizárólag a biztonsági ellenőrzésen esnek át, majd a beszállás előtt felmutatják az igazolványukat: mikor és hol tudnák beszedni az adót?” – tette fel a kérdést a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is, amely szerint a fogyasztóvédelem mellett az adatvédelmi hatóság fellépése is szükséges, mert diszkriminatív a légiutas-adó.
A Világgazdaság megkereste a Wizz Airt, a cég azt írta, az új adó bevezetését határozottan ellenzi és jogellenesnek tartja, mert
kettős adóztatást eredményezne, és egyértelműen túlmutatna az önkormányzat adóztatási jogain,
míg a Smartwings szerint totálisan szakmaiatlan és betarthatatlan Pestszentlőrinc terve.
Blöffölhetett Pestszentlőrinc, a Kúria dönt arról, drágább lesz-e Ferihegyről repülniA Világgazdaság megkeresésére a Kúria megerősítette, hogy lajstromozásra került a légiutas-adó ügye, miután a XVIII. kerületi önkormányzat Budapest Főváros Kormányhivatalának törvényességi felhívása ellenére sem szüntette meg a feltárt jogsértéseket. |
