A szeptemberi inflációs mutató nagyon markáns lassulásról számol majd be, ám érdemes emlékeznünk arra, hogy mi történt egy évvel ezelőtt. A rezsiszabályok változását követően jócskán megugrott az 2022 szeptemberében. Mindez azt jelenti, hogy ezúttal a magasabb rezsiköltség bekerül az inflációs mutató bázisába, és ezáltal maga az éves alapú árváltozás üteme érdemben csökken – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal kedden teszi közzé a legfrissebb inflációs adatokat, ennek apropóján kérdeztük az elemzőket, hogy mondják el, mire számítanak.
Augusztusban a vártnál kisebb mértékben csökkent az infláció. Bár a 16,4 százalékos drágulás jócskán alatta volt az év eleji 25,7 százalékos áremelkedésnek, így is csalódást keltett, mivel az elemzők 16 százalék alatti pénzromlásra számítottak. Szeptemberben viszont nagyban mérséklődhetett az áremelkedések üteme a magas bázisnak köszönhetően. Tavaly szeptemberben a rezsicsökkentés átalakítása miatt egyetlen hónap alatt 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, amivel akkor a drágulás üteme először lépte át a 20 százalékot.
Mivel kiesik a bázisból ez a hatás, ennek megfelelően a VG elemzői konszenzusa szerint szeptemberben 12,3 százalékos lehetett az infláció mértéke, a havi alapú pénzromlásé pedig 0,6 százalékos.
Virovácz Péter jelezte, hogy ezzel szemben aligha lehet győzelmet hirdetni az infláció felett. Egyrészt még mindig az inflációs célhoz képest négyszeres az általános drágulás mértéke.
„Másrészt a szeptemberi havi átárazás, vagyis a hvai alapú infláció markánsan felülmúlja majd a historikus átlagot. Ugyanis havi alapon 0,5 százalékos áremelkedéssel számolok idén szeptemberben. Egyébiránt mindez duplája annak, mint amekkora havi átárazás megengedett lenne ahhoz, hogy fenntartható módon elérhető legyen az inflációs cél” – magyarázta a szakember.
Az üzemanyagárak és a forint húzzák a drágulást, csatát nyertünk
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője kommentárjában azt emelte ki, hogy a havi alapú árváltozás két tényezőre vezethető vissza: a világpiaci olajár emelkedésére és így az üzemanyagok drágulására, illetve a forint gyengülésére. A hazai fizetőeszköz árfolyama júniusban volt a legerősebb, akkor egy euróért átlagosan 370,72 forintot kellett adni, ez azonban szeptemberben már 386,50 forint volt, ami 4,3 százalékos gyengülés, és ez szerinte fokozatosan megjelenik az árakban is.
A közgazdász szerint ez a két tényező nem veszélyezteti azt, hogy az infláció az idén az egy számjegyű tartományba kerüljön, legfeljebb ez a korábbi becslésekkel szemben nem októberben, hanem novemberben következik be, míg decemberben az infláció 7-8 százalék körül alakulhat. Viszont jelezte azt is, hogy a 7-8 százalékos inflációs szint még nem jelenti azt, hogy a jegybank elérte volna inflációs célját, ezért szerinte továbbra is szükség van a szigorú monetáris politikára – még ha nem is olyan szigorúra, mint néhány hónappal ezelőtt.
Tehát az inflációt még nem sikerült a »földbe döngölni«, csak csatát nyerni – bár kétségkívül egy fontos csatát
– vélekedett Regős Gábor, aki világossá tette azt is, hogy az infláció lassulása még nem jelenti az árak csökkenését, a magas árak tehát a legtöbb termék esetében velünk maradtak – még az energiaárak vagy a forintárfolyam tavalyinál konszolidáltabb szintje ellenére is.
Tovább mérséklődhetnek az élelmiszerárak, erősödik a verseny
Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató junior makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a háztartási energia átalakításának hatása mellett az élelmiszerek csökkenő inflációja is meghatározó lehetett a hónap során. Az árstopok kivezetése nem okozott jelentős inflációs többletet augusztusban, szeptemberben pedig tovább folytatódhat az éves bázisú infláció csökkenése, ami leginkább a kormányzati intézkedéseknek, mint az online árfigyelő rendszer sikerességének tudható be. Több olyan termék esetében ugyanis, amelyek elérhetők a honlapon, havi bázison is mérséklődő árak láthatók, ami többek között az eszköz által a kiskereskedelmi láncok között generált növekvő verseny következménye.
Ráadásul itt is megjelenik a bázishatás, ahogy Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője rámutatott: az élelmiszerárak is nagymértékben emelkedtek tavaly szeptemberben, ami ugyancsak kiesik a bázisból. Ezzel szemben idén a terményárak és a nyersélelmiszer-felvásárlási árak esése lehetővé teszi az élelmiszerek egyre szélesebb körében az árcsökkenést, amit a kiskereskedelmi láncok közötti árverseny, valamit az árfigyelő rendszer is valamelyest erősít – vélekedett a közgazdász, aki jelezte, hogy a dezinfláció emellett folytatódhatott a ruházati termékek és a tartós fogyasztási cikkek esetében is, részben bázishatások, részben az egy évvel ezelőttinél erősebb forintárfolyam miatt.
Ismét pozitív lehet a reálkamat, továbbra is óvatos marad a jegybank
A mostani inflációs adat egyúttal mérföldkő is, mert azzal, hogy az infláció 13 százalék alá csökkenhetett, a visszatekintő reálkamat a pozitív tartományba kerülhetett. Viszont Regős szerint ez sem jelenti azt, hogy a jegybank gyors ütemben lazíthat, hiszen a forint árfolyama továbbra is gyenge, az inflációs várakozások magasak, és a világ nagy jegybankjai közül az EKB még nem lazított, a Fed pedig a kamatemelési ciklusát sem zárta le. Úgy látja, a csökkenő kamatkülönbözet veszélyeztetné az árfolyamot, és ennélfogva a dezinflációs folyamatot is.
Virovácz szerint pont emiatt zárja ki, hogy a mostani alapkamat és a legfrissebb inflációs mutató különbözeténél nagyobb mértékben vágja vissza októberben a kamatot a jegybank. Azzal ugyanis egy rövid időre ismét visszalökné a visszatekintő reálkamatot a negatív tartományba, ami szerinte a forint sérülékenységét látva aligha lenne kívánatos. Mivel továbbra is inkább reflációs (az infláció újbóli felerősödésére utaló) kockázatokat látni a monetáris politika időhorizontján, és a forint is hevesen reagál a kockázatvállalási hajlandóság változására, így a korábbiaknál (és a piaci konszenzusnál) jóval óvatosabb monetáris politika lehet indokolt – vélekedett az ING Bank vezető elemzője.
