A jegybankár elmondta: ezért nem engednek a reálkamatból
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz előrejelzések szerint az év végére masszív pozitív reálkamat lesz a gazdaságban: az infláció üteme várhatóan 7-8 százalékra csökken, az alapkamatot pedig a jegybank 11 százalék körüli szintre vághatja vissza. A pozitív reálkamat – azaz az infláció és a kamat közötti különbözet – egyelőre épphogy megvan, hiszen a legutóbbi ismert inflációs adat a szeptemberi 12,2 százalék, a múlt heti döntés eredményeképpen pedig az alapkamat 12,25 százalék lett. Később azonban a reálkamat izmosodhat, hiszen októberre már 10-11 százalékos fogyasztói árdrágulást várnak, érdemes lesz azzal összevetni a mostani – 12,25 százalékos – jegybanki rátát. (Az októberi inflációs adatokat november 10-én teszik közzé.)
Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország
A fejlett és a fejlődő vagy felzárkózó országok jegybankjainak túlnyomó többsége, így a magyar jegybank is, az inflációcsökkentés egyik fontos eszközének tekinti a pozitív reálkamat fenntartását – mondta a Világgazdaságnak Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának a tagja.
Az, hogy pontosan mekkora reálkamatra van szükség Magyarországon, nagyban függ a globális környezettől – hangsúlyozta. A gazdaságtörténelem egyértelmű tanulsága: amikor a nagy fejlett piacokon gyorsan emelkednek a hozamok, a feltörekvő piacokon egyre nő a hullámzás veszélye – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalap nemrég megjelent tanulmányában több mint száz esetet elemezve kimutatta, hogy az infláció leszorításában azok a jegybankok jártak sikerrel, amelyek szigorú monetáris politikát alkalmaztak és az árfolyamot stabilan tartották. Ehhez pozitív reálkamatra van szükség.
Nincs napirenden új ösztönző
Ismert, hogy korábban a jegybank hitel-, majd tőkeprogramokat indított a reálgazdaság ösztönzésére, kérdés, hogy jövőre lehet-e számolni hasonló lépésekkel. A monetáris grémium tagja ebben a témában egyértelműen fogalmazott: jelenleg ösztönző programok nincsenek napirenden, elsődleges feladatukra, az infláció letörésére, illetve a pénzügyi rendszer stabilitására összpontosítanak.
A gazdasági növekedés érdekében a mostani rendkívül változékony és veszélyes világgazdasági közegben a legtöbbet az infláció letörésével és a pénzügyi stabilitás biztosításával lehet tenni – erősítette meg.
Az MNB a jegybanktörvénybe foglalt mandátuma alapján járhat el:
az elsődleges cél az árstabilitás biztosítása, az infláció visszaterelése a 2-4 százalékos sávba; a második pedig a pénzügyi stabilitás megőrzése. Ezen célok teljesítése esetén támogathatja a kormány gazdaságpolitikáját, valamint segítheti a magyar gazdaság zöld átállását.
A törvény szerinti sorrend észszerű, érdemi és fenntartható növekedés csak akkor következhet be, ha a dezinfláció folytatódik – hangsúlyozta.
Ha nem jön közbe újabb háború
A piac arra számít, hogy az alapkamat az év végére 11 százalékra csökken, amit Virág Barnabás, az MNB alelnöke is reálisnak nevezett a kamatdöntést követően. Ez a kamatszint akkor érhető el, amennyiben nem jön közbe semmilyen váratlan esemény, mint például a tavaly őszihez hasonló piaci turbulenciák, újabb háború, drasztikus energiaár-emelkedés, illetve az infláció decemberre valóban a 7-8 százalékos sávban alakul – szögezte le Pleschinger Gyula.
| Az egy számjegyűvé váló, illetve csökkenő pályán maradó infláció támogatja a kamatszint további vágását jövőre, és egy olyan kamatkörnyezet kialakulását, amely lehetővé teszi a piaci alapú hitelezés újbóli megindulását |
– jegyezte meg a jegybankár.
A harmadik negyedévben a növekedés beindulásának a jelei már láthatók voltak, főképp az ipar egyes területein és a mezőgazdaságban. Ahhoz azonban, hogy a fogyasztás és a beruházások is tartósan felíveljenek, a jelenlegi vagy akár az év végére várt infláció is túl magas, a dezinflációt 2024-ben tovább kell folytatni – összegezte.
A 100 bázispontról is tárgyaltak
A kamatdöntő ülésen a tanácstagok többféle forgatókönyvet is tárgyaltak, a később közölt jegyzőkönyvből fog kiderülni, hogy egyhangú döntést hoztak-e, vagy volt, aki másképp szavazott. A monetáris testület tagja elárulta: az 50, a 75 és a 100 bázispontos csökkentés alternatíváit vizsgálták meg, és egyértelműen arra jutottak: lassítanak a kamatvágások tempóján (a korább 100 bázispontos csökkentések után 75 bázispontot vágtak).
Miért vetették el a 100 bázispontos vágást, amikor a magyar gazdaság inflációs és külső egyensúlyi folyamatai jelentősen javulnak? – kérdeztük.
A fejlett piacokon kialakuló egyre magasabb hozamok, a tovább romló geopolitikai helyzet, az olaj- és gázár piacon látott emelkedés mind-mind körültekintő döntést indokoltak
– válaszolta Pleschinger Gyula.
Az új szakaszra való áttéréskor egyébként szeptemberben már előrevetítette a jegybank, hogy óvatos politikával halad tovább, így ebből már lehetett következtetni: feltehetőleg a korábbi vágások után kisebb csökkentés jöhet októberben.
Így értékeli munkájukat a jegybankár
Tavaly október közepén a piaci sokkok tompítása céljából az MNB egy rendkívüli lépéssel 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, amely a fokozatos vágások eredményeképpen idén szeptemberre zárt össze újra a 13 százalékos alapkamattal. Ekkor új fejezet indult, az MNB azt ígérte: a továbbiakban adatvezérelt módon, a folyamatokat értékelve halad tovább, lekapcsolja a „robotpilótát”.
A kettős kamatrendszer megszüntetésének lépéseit a jegybank előre kommunikálta, kiszámítható ütemterv mentén haladt, amit a piacok jól fogadtak, mindez pedig tovább erősítette a nemzeti bank hitelességét
– így értékelte a kamatok összezárásának a folyamatát a monetáris tanácstag.
Azt is hozzátette: az utóbbi időben gyarapodtak a kihívások, főként a külső környezethez kötődően, amikor pedig turbulenssé válik a helyzet, nem szabad robotpilótával tovább repülni.
A múlt heti kamatdöntéskor a testület tagjai már a fenti irányelv mentén részletesen elemezték a makrogazdaság és pénzpiaci környezetet, az elemzői várakozásokat, valamint a kockázatokat. És így tesznek november 21-én, a következő kamatdöntő ülésen, majd az év utolsó ilyen eseményén, december 19-én is.
Címlapkép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images
