Az előzetes elképzelésekhez képest minden bizonnyal jelentősen kisebb hatása lenne csak a magyar gazdaságra és a forintra rövid távon annak a brüsszeli javaslatnak, ami az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomag meg nem szavazása esetén elzárná Magyarországot az uniós forrásoktól – mutatott rá a Capital Economics friss elemzői jegyzete.
Fotó: Fischer Zoltán
A piacok ugyan hirtelen megrémültek az uniós javaslatra...
A Financial Timeshoz eljuttatott, kiszivárgott javaslat, melyet Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egyszerűen csak zsarolásnak nevezett, a brüsszeli pénzcsapok elzárásán felül a magyar uniós szavazati jogok megnyirbálását is kilátásba helyezte, a piacok pedig annak kikerülését követően visszafogott mértékben ugyan, de elkezdték büntetni a forintot és a Budapesti Értéktőzsdét is: a hazai deviza kevesebb mint egy százalékkal gyengült az euróval szemben, míg a BUX index pedig 1,3 százalékos mínuszban jár a délután közepén.
A viszonylag visszafogott piaci reakciót azon túl, hogy az Európai Bizottság sietett mielőbb tisztázni, hogy a kiszivárgott irat nem fest teljes és naprakész képet az EU és Magyarország közti tárgyalások jelenlegi állásáról, az is segíthette, hogy az abban részletezett büntetőintézkedéseknek valóban nem lenne olyan hirtelen, drasztikus hatása a hazai gazdaságra, mint azt a pesszimisták elsőre feltételezték – mutatott rá a Capital Economics friss jegyzete.
Az elemzőház ugyanis kiemelte: a brüsszeli intézkedések célja ugyan valóban a magyar gazdaság gyenge pontjainak támadása lenne
- a forint megtépázásán,
- a kötvényhozamok felhajtásán,
- és a működőtőke-befektetések mennyiségének csökkentésén keresztül,
azok hatása már csak azért sem lenne végzetes hazánk számára, mert az ebben említett kockázatokat a befektetők és így a piacok is már egy jó ideje legalábbis részlegesen beárazták a hazai eszközök árfolyamába.
… a kockázatokat egy ideje már ismerik – és árazzák is
Az ugyanis az elmúlt években csak a korábban látottnál sokkal kisebb mennyiségben érkeznek hazánkba a jogállamisági feltételek nem teljesülése miatt, lévén 2018-22 közt a 2-3 százalékát tették ki, míg 2023-ban már csak annak 1,3 százalékára rúgtak, így a piacok ezt a kockázatot már árazzák egy ideje – a kitettséget pedig a korábbinál alacsonyabb folyó fizetési mérleg hiánya is csökkenti.
Ugyanez legalább részlegesen az idegentőke beáramlásáról is elmondható: 2016 előtt ugyanis még az elmúlt 5 évnél is több EU-s pénz futott be hazánkba, majd amikor azok érkezése megcsappant, láthattunk egy éles visszaesést az FDI terén is – az elmúlt időszakban azonban gyakorlatilag semekkora működőtőke-növekedést nem figyelhettünk meg hazánkban, köszönhetően a gyenge külső keresletnek.
Az elemzők szerint
a brüsszeli pénzek elvágásának ezért alapvetően nem a rövid, sokkal inkább a középtávú gazdasági növekedésre lehetne hatása:
a tovább romló EU–Magyarország kapcsolatok ugyanis súlyosbíthatnák a hazánkba vetett külső befektetői bizalmatlanságot, ellehetetlenítve ezzel az FDI értékelhető növekedését, a jelenleg vártnál alacsonyabb GDP-növekedést és magasabb kockázati prémiumokat hordozva magukban, rontva ezzel a forint és a hazai piacok versenyképességét – akár még kamatvágási ütemének újragondolására is kényszerítve ezzel a Magyar Nemzeti Bankot, amely az előzetes várakozások szerint egy, az előzőeknél magasabb, száz bázispontos monetáris lazításról dönthet holnap.
