Február elején lezárult a Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája, amelynek egyeztetése során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy olyan európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamoknak – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményéből.
A szabályozás főként a mesterséges intelligencia (MI) felhasználásának kockázataira fókuszált, megtiltja a legkockázatosabb eseteket, például tilos lesz a mesterséges intelligenciát megtévesztő, manipulatív befolyásolásra használni, valamint a felhasználásával általánosságban embereket megfigyelni.
A rendelet továbbá szigorú szabályok mellett és az emberi felügyelet vagy felülvizsgálat lehetőségét is biztosítva a technológia használatát is lehetővé teszi. Ilyenek lehetnek a mesterséges intelligenciával megtámogatott banki szolgáltatások.
Kevésbé kockázatos esetekben, például egy csetbot használata esetén ugyanakkor a közlemény szerint elég lesz alapvető tájékoztatást nyújtani a mesterséges intelligencia használatáról. A legegyszerűbb esetekben, például számítógépes játékokba épített mesterséges intelligencia esetén pedig még erre sem lesz szükség.
A rendelet mindezek mellett külön szabályozni fogja a Chat GPT és hasonló megoldások alapját képező általános célú nyelvi modellek fejlesztését.
A szabályozás a központi brüsszeli felügyelő szerven túlmutatóan nemzeti szintű felügyelő hatóság kijelölését is elő fogja írni a tájékoztatás szerint. A kormány úgy véli, hogy a nemzeti – köztük a magyar – hatóságoknak olyan tesztkörnyezetet kell biztosítaniuk a hazai vállalkozásoknak, melynek keretében MI-fejlesztéseiket éles környezetben próbára tehetik, ezáltal érdemi segítséget kapnak a piacra lépés előtt. Mint írják, ez rávilágíthat a jogszabály módosításának szükségességére is.
Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a rendeletről szólva hangsúlyozta a digitális gazdaság egyre növekvő szerepét, mivel az már a legalább 25 százalékát adja, miközben a fejlett technológiák – úgymint az 5G, a mesterséges intelligencia vagy a Big Data – használata a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált.
Az államtitkár szerint a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az digitálisan legfejlettebb tíz országa közé tartozzon, ezért a rendelet végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az a magyar fejlesztéseket és a magyar vállalkozásokat támogassa és segítse. Mint mondta,
cél, hogy az állam piacbarát és szolgáltató szemlélete versenyelőnyt nyújtson a magyar gazdaság szereplőinek,
ezzel is hozzájárulva a helyreállításához, a dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez.
Fábián Gergely hozzátette, hogy hazánkban a modern technológiák alkalmazását segíti többek közt a Neumann Technológiai Platform, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és az 5G-koalíció is.
Az NGM pedig szeretné Magyarországot feltenni az MI-világtérképre, ezért a magyar uniós elnökség egyik fő témája is az MI-re való felkészülés lesz. Ennek érdekében célzott szakmai programsorozat fog indulni közösen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy az MI használatában rejlő gyakorlati, kézzelfogható lehetőségekről a hazai vállalkozások megfelelő tájékoztatást kapjanak.
A mesterséges intelligenciában rejlő gazdaság lehetőségek kiaknázása érdekében mindemellett idén felülvizsgálják a Mesterséges Intelligencia Stratégiát is – zárja közleményét a tárca.
