Lepipálja az uniós átlagot a magyar foglalkoztatási ráta

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint a 2010-es évek gazdaságpolitikájának egyik fő célkitűzése a foglalkoztatás emelése volt, amire a gazdasági egyensúly és növekedés együttes elérésének egyik eszközeként tekintettek. A múlt évtized sikeres gazdaságpolitikai reformjainak köszönhetően a foglalkoztatottak száma 850 ezerrel nőtt, mára pedig meghaladja a 4,7 milliót. A 15–74 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta a 2010-es 50,6 százalékról 2023-ra 64,6 százalékra emelkedett. Ez nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó adat, hiszen 3,2 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot, a régióban pedig Csehország után a legmagasabb érték.

Van egy magyar korosztály, amelyik az unió élmezőnyében van

Az MNB vizsgálta az aktivitási rátát is, amely a foglalkoztatottak mellett a munkanélkülieket is számba veszi, és megállapította, hogy a munkaerőpiaci aktivitás 2010-ben csak Máltán és Olaszországban volt alacsonyabb, mint hazánkban. Ugyanakkor 2023-ra jelentős, 10,7 százalékpontos emelkedést követően a magyar aktivitási ráta már meghaladta az EU-átlagát, és első a visegrádi országok körében. Az egyes korosztályokat vizsgálva megállapítható, hogy 2023-ra minden korcsoportban javult a foglalkoztatási ráta Magyarországon, de a 15–24, valamint a 60 év feletti korosztályban az EU-rangsor második felében ragadt. 

A magas foglalkoztatási ráta mellett a napi munkaidő is magas, ugyanis a részmunkaidősök aránya a korcsoportban mindössze 3,4 százalék, ami az ötödik legalacsonyabb az EU-ban.

A potenciális munkaerő-tartalék 2010-ben 700-800 ezer fő között alakult, ami a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan az elmúlt időszakban 300 ezer fő körüli szintre mérséklődött. A csökkenés legnagyobb része a munkanélküliek számából fakadt, ugyanis ez idő alatt a munkanélküliségi ráta 11 százalékról 4 százalék környékére csökkent.

A foglalkoztatás további bővülése erős demográfiai korlátokba ütközik: a társadalom idősödése következtében a munkaképes korból kilépők száma meghaladja a munkaképes korba belépőkét. 

A népességcsökkenés a derékhadat töri meg

A számítások szerint ezek alapján 2030-ig mintegy 300 ezer fővel csökkenhet a hazai munkaképes korú (15–74 éves) népesség. Ez nyilván a foglalkoztatást is negatívan befolyásolja: a népességcsökkenés leginkább a legjobb munkavállalói korban lévők 25–54 éves korosztályban mérsékeli a foglalkoztatást, mégpedig a számítások szerint több mint 250 ezer fővel.

Eközben az elemzés szerint alacsony és koncentrált a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék: az új foglalkoztatottak több mint háromnegyede vagy fiatal alacsonyan és közepesen képzett, vagy pedig 55–74 éves középfokú végzettséggel rendelkező nő. A potenciális munkaerő-tartalék legnagyobb része

• a fiatalok (314 ezer fő),
• az 55 év feletti középfokon végzett férfiak (43 ezer fő) és
• az 55–74 éves középfokú végzettséggel rendelkező nők (66 ezer fő)

körében összpontosul. A legfeljebb 510 ezer fős munkaerő-tartalék és a munkaképes korosztályban 2030-ig bekövetkező, közel 300 ezer fős népességcsökkenés eredőjeként tehát a jelenleg rendelkezésre álló munkaerő-tartalék maximuma az MNB becslése szerint mintegy 200-250 ezer fő.

A hazai munkaerőpiac sajátos jellemzője, hogy

Uniós összevetésben ugyancsak nagy a lemaradás a részmunkaidős foglalkoztatásban, ugyanis a hazai munkavállalók mindössze 4,9 százaléka dolgozik részmunkaidőben, míg az EU egészében arányuk 18,7 százalék. Ez a különbség még szembetűnőbb a 15–24 évesek körében, ahol az uniós 33,5 százalékhoz képest hazánkban csupán 8,7 százalék az arányuk. Az elemzés szerint a részmunkaidős foglalkoztatás is segíthetné a felzárkózást az elmaradott csoportok foglalkoztatási rátájában, ugyanis nemzetközi tapasztalatok szerint ez lehetőséget teremt a fiataloknak a tanulmányok melletti elhelyezkedésre, az időseknek pedig a nyugdíj melletti munkavállalás jelenthet megoldást.

Nem jó helyen vannak üres álláshelyek

Jókora regionális egyensúlytalanság tapasztalható a munkaerő-tartalékban és a munkaerő-keresletben: az előbbi jellemzően keleten és délen összpontosul, míg kereslet elsősorban a gazdaságilag fejlettebb északnyugati és a középső országrészben erős. A munkaerő minőségével is gondok vannak: Magyarországon EU-s összehasonlításban a második legmagasabb az egyszerű feladatokat ellátók aránya a feldolgozóiparban. Eszerint a hazai munkatermelékenység emelésében további tér van a felzárkózásra. Ennek egyik útja lehet a magasabb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek ösztönzése, amihez elengedhetetlen a magas termelékenységű munkákhoz kapcsolódó tanulmányokat folytató hallgatók arányának emelése.

Az MNB szerint a valós helyzet felmérését nehezíti, hogy a munkakereslet megítélése nem egyértelmű a hivatalos statisztikák alapján. A KSH által publikált üres álláshelyek száma 2022 első negyedéve óta csökken, ugyanakkor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a rendelkezésre álló, nem támogatott betöltetlen álláshelyek száma 2020 közepe óta emelkedik.