A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint a 2010-es évek gazdaságpolitikájának egyik fő célkitűzése a foglalkoztatás emelése volt, amire a gazdasági egyensúly és növekedés együttes elérésének egyik eszközeként tekintettek. A múlt évtized sikeres gazdaságpolitikai reformjainak köszönhetően a foglalkoztatottak száma 850 ezerrel nőtt, mára pedig meghaladja a 4,7 milliót. A 15–74 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta a 2010-es 50,6 százalékról 2023-ra 64,6 százalékra emelkedett. Ez nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó adat, hiszen 3,2 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot, a régióban pedig Csehország után a legmagasabb érték.
Van egy magyar korosztály, amelyik az unió élmezőnyében van
Az MNB vizsgálta az aktivitási rátát is, amely a foglalkoztatottak mellett a munkanélkülieket is számba veszi, és megállapította, hogy a munkaerőpiaci aktivitás 2010-ben csak Máltán és Olaszországban volt alacsonyabb, mint hazánkban. Ugyanakkor 2023-ra jelentős, 10,7 százalékpontos emelkedést követően a magyar aktivitási ráta már meghaladta az EU-átlagát, és első a visegrádi országok körében. Az egyes korosztályokat vizsgálva megállapítható, hogy 2023-ra minden korcsoportban javult a foglalkoztatási ráta Magyarországon, de a 15–24, valamint a 60 év feletti korosztályban az EU-rangsor második felében ragadt.
A 25–59 éves korosztályban az unió élmezőnyében van a magyar adat.
A magas foglalkoztatási ráta mellett a napi munkaidő is magas, ugyanis a részmunkaidősök aránya a korcsoportban mindössze 3,4 százalék, ami az ötödik legalacsonyabb az EU-ban.
A potenciális munkaerő-tartalék 2010-ben 700-800 ezer fő között alakult, ami a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan az elmúlt időszakban 300 ezer fő körüli szintre mérséklődött. A csökkenés legnagyobb része a munkanélküliek számából fakadt, ugyanis ez idő alatt a munkanélküliségi ráta 11 százalékról 4 százalék környékére csökkent.
A foglalkoztatás további bővülése erős demográfiai korlátokba ütközik: a társadalom idősödése következtében a munkaképes korból kilépők száma meghaladja a munkaképes korba belépőkét.
A népességcsökkenés a derékhadat töri meg
A számítások szerint ezek alapján 2030-ig mintegy 300 ezer fővel csökkenhet a hazai munkaképes korú (15–74 éves) népesség. Ez nyilván a foglalkoztatást is negatívan befolyásolja: a népességcsökkenés leginkább a legjobb munkavállalói korban lévők 25–54 éves korosztályban mérsékeli a foglalkoztatást, mégpedig a számítások szerint több mint 250 ezer fővel.
Eközben az elemzés szerint alacsony és koncentrált a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék: az új foglalkoztatottak több mint háromnegyede vagy fiatal alacsonyan és közepesen képzett, vagy pedig 55–74 éves középfokú végzettséggel rendelkező nő. A potenciális munkaerő-tartalék legnagyobb része
- a fiatalok (314 ezer fő),
- az 55 év feletti középfokon végzett férfiak (43 ezer fő) és
- az 55–74 éves középfokú végzettséggel rendelkező nők (66 ezer fő)
körében összpontosul. A legfeljebb 510 ezer fős munkaerő-tartalék és a munkaképes korosztályban 2030-ig bekövetkező, közel 300 ezer fős népességcsökkenés eredőjeként tehát a jelenleg rendelkezésre álló munkaerő-tartalék maximuma az MNB becslése szerint mintegy 200-250 ezer fő.
A hazai sajátos jellemzője, hogy
Magyarországon az EU átlagát meghaladó mértékű a munkából és oktatásból is kimaradó fiatalok aránya.
Uniós összevetésben ugyancsak nagy a lemaradás a részmunkaidős foglalkoztatásban, ugyanis a hazai munkavállalók mindössze 4,9 százaléka dolgozik részmunkaidőben, míg az EU egészében arányuk 18,7 százalék. Ez a különbség még szembetűnőbb a 15–24 évesek körében, ahol az uniós 33,5 százalékhoz képest hazánkban csupán 8,7 százalék az arányuk. Az elemzés szerint a részmunkaidős foglalkoztatás is segíthetné a felzárkózást az elmaradott csoportok foglalkoztatási rátájában, ugyanis nemzetközi tapasztalatok szerint ez lehetőséget teremt a fiataloknak a tanulmányok melletti elhelyezkedésre, az időseknek pedig a melletti munkavállalás jelenthet megoldást.
Nem jó helyen vannak üres álláshelyek
Jókora regionális egyensúlytalanság tapasztalható a munkaerő-tartalékban és a munkaerő-keresletben: az előbbi jellemzően keleten és délen összpontosul, míg kereslet elsősorban a gazdaságilag fejlettebb északnyugati és a középső országrészben erős. A munkaerő minőségével is gondok vannak: Magyarországon EU-s összehasonlításban a második legmagasabb az egyszerű feladatokat ellátók aránya a feldolgozóiparban. Eszerint a hazai munkatermelékenység emelésében további tér van a felzárkózásra. Ennek egyik útja lehet a magasabb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek ösztönzése, amihez elengedhetetlen a magas termelékenységű munkákhoz kapcsolódó tanulmányokat folytató hallgatók arányának emelése.
Az ebbe a kategóriába sorolt tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területeken részt vevő egyetemi hallgatók aránya az EU-n belül Magyarországon az ötödik legalacsonyabb.
Az MNB szerint a valós helyzet felmérését nehezíti, hogy a munkakereslet megítélése nem egyértelmű a hivatalos statisztikák alapján. A KSH által publikált üres álláshelyek száma 2022 első negyedéve óta csökken, ugyanakkor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a rendelkezésre álló, nem támogatott betöltetlen álláshelyek száma 2020 közepe óta emelkedik.
Nagy Márton: elenyésző a vendégmunkások aránya MagyarországonA munkaerőpiac hazai forrásairól és problémáiról beszélt a nemzetgazdasági miniszter egy konferencián. Nagy Márton megoldási lehetőségekről és a közeljövőben indult és induló, fiatalokat támogató programokról is beszámolt. |
