Nem bír magával az EU, eldöntötte, megbünteti Kínát: Ursula von der Leyen már készül a bejelentésre – Peking teljes erőből vissza fog vágni

Az Európai Bizottság 25-50 százalékos vámok kivetését tervezi a kínai acél- és acéltermékekre a következő hetekben. A kínai acéliparra minimális hatással lesz csak a döntés, mert elenyésző az európai exportja, de tovább élezheti a feszültségeket, a kereskedelmi vitát Brüsszel és Peking között.

Kína és az Európai Unió kapcsolata a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború kitörése óta romlott meg, és ezen a július végi pekingi csúcstalálkozó sem segített, éppen ellenkezőleg: a virtuális teázgatás órák alatt virtuális ágyútűzzé változott.

Peking szeptember elején tovább élezte a vitát azzal, hogy előzetes dömpingellenes vámokat vetett ki az uniós sertéshús importjára; a vizsgálatot tavaly nyáron indították válaszul a kínai autókra kivetett vámokra.

Az európai termelők abban reménykednek, hogy a döntés elméletileg még megfordítható a vizsgálat végeztével, de kérdés, milyen hatással lesz rá Brüsszel új javaslata, mert 

Jönnek az uniós vámok a kínai acélra

A tervezett acélvámokról a Handelsblatt német gazdasági napilap szerzett értesülést magas rangú uniós tisztviselőktől; a hírt egyelőre sem a bizottság, sem a pekingi kereskedelmi minisztérium nem kommentálta.

Az intézkedést a jövő héten jelentik be a „Vásárolj európait” szabályaival együtt.

A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az EB elnöke a hónap elején megígérte, hogy 

mivel a globális túltermelés csökkenti a vállalatok haszonkulcsát, megnehezíti az európai acélipar számára a befektetéseket a szén-dioxid-mentesítésbe.

Azt mondta, hogy új, hosszú távú kereskedelmi eszközt javasolnak majd a lejáró acélvédelmi intézkedések helyettesítésére. A globális kereskedelmi szabályok értelmében ugyanis az unió nem hosszabbíthatja meg a meglévő védelmi intézkedéseket 2026 közepén túlra.

Európában főleg az acélgyártók importálnak

Kína acélkivitele közben folyamatosan nő, elemzői előrejelzések szerint idén további 4-9 százalékkal, rekordot jelentő 115–120 millió tonnára. Az uniós intézkedés azonban csekély hatással lesz majd, mivel Kína mindössze a teljes kivitel 4 százalékát, 368 ezer tonnát exportált tavaly az EU-ba, ami elenyésző az egészhez képest.

A Steel News című szakportál szerint drámai növekedés tapasztalható azonban a félkész acéltermékek – tuskók, tuskócsapok és tuskószeletek – esetében: itt a kínai eredetű import 2024-ben elérte a 700 000 tonnát, ami csaknem 38-szorosa a 2021-es értéknek.

Ezeket a félkész termékeket szinte kizárólag a hazai acélgyártók dolgozzák fel késztermékekké, például melegen hengerelt tekercsekké. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben az EU acélgyártói adták az összes kínai acélimport mintegy 19 százalékát – pontosan azok, akik mindig a leghangosabban követelik a Kínával szembeni nagyobb védelmet.

Kína új piacokat keres az ingatlanválság miatt

A világ második legnagyobb gazdaságában állítják el a globális acéltermelés több mint felét, és az iparágnak új piacokra van szüksége, mivel az elhúzódó ingatlanválság visszafogta a hazai keresletet.

A piacok megtalálása azonban egyre nehezebb: 

és elemzők szerint az export további növekedése újabbakat fog majd eredményezni.

Az európai acélgyártókat 50 százalékos amerikai importvám sújtja, amelyre nem vonatkozik a júliusban megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodás.

Az EU július végén megkezdte a fémhulladékok, köztük az acél, az alumínium és a réz importjának és exportjának figyelemmel kísérését, miután az iparág súlyos hiányra és az olvasztók leállásának kockázatára figyelmeztetett.

Az EU olvasztói már egy ideje küzdenek a fémhulladékok ellátásának biztosításáért, amelyek fontos alapanyagok és szerves részét képezik a blokk szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési törekvéseinek.