VG-konferencia: látunk-e még orvost, vagy elegendő lesz a technológia?
Látunk-e még orvost, vagy elegendő lesz a technológia? A várható élettartam kitolódásával a krónikus betegségek megjelenése világszerte megterheli az egészségügyi ellátórendszereket, a telemedicina szerepe megkerülhetetlen lesz, de mennyire változik meg ettől az egészségügy és az orvos szerepe? – többek között erről beszélgetett a Mediaworks Hungary Zrt. által rendezett Csak egészség legyen című konferencia második napján Sándor Tünde, a Világgazdaság szakírója, podcastszerkesztője Madácsi László egyetemi magántanárral, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság endoszkópos szekciójának elnökével, Nagy Ferenccel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi területért felelős szakmai vezetőjével, Kirschner Andrással, a Swiss Medical orvosigazgatójával és Kósa Istvánnal, a Szegedi Tudomány Egyetem tanszékvezetőjével.
Madácsi László úgy fogalmazott, hogy mivel egyre tovább élünk, egyre több orvosra van szükség, de összességében a magasan képzett szakorvosok száma csökken.
Óriási adatrobbanás is jelen van az egészségügyben, ez elsősorban a képalkotó diagnosztikai és az innovatív diagnosztikus eljárások következménye, amelyet már szűrésre alkalmaznak a napi gyakorlatban.
Kirschner András tudatta, hogy egy bőrgyógyászati applikációt fejlesztettek, így a teledermatológiai megoldással odaforduló emberek több mint 70 százalékát el tudják látni. Nagy Ferenc közölte, óriási informatikai fordulat történt: a koronavírus-járvány egyik következménye, hogy kikényszerítette azokat a megoldásokat, amelyek nyomán nem kell személyesen megjelenni a szolgáltatónál. Az emberek megszokták a telemedicinát, használják is.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat évek óta használja a mobilrendelőket és a telemedicinát olyan elszegényedett kistelepüléseken, ahol nincsen orvos, csak helyettesítés.
Kósa István kiemelte: az egészségügyi rendszerekben rendkívül nagy mennyiségű adat keletkezik, de ezeket az adatokat általában nem hasznosítják. A nagy innovációk szigetszerűen jelennek meg, nincsenek összerendezve, pedig az sokkal több előnnyel jár. Azt is elmondta, kardiometabolikus rehabilitációval foglalkozik, és nagyon várja azt, hogy a fitnesz- és a különböző testen viselhető eszközökből nyert adatokkal lehetőség lesz a támogatott életmódrendezésre, mert az egészségügy nem tud megküzdeni az egyre szaporodó krónikus betegek tömegével.
A beszélgetésben kitértek arra is, miként lehet az ESZT-ben feltűnt, rengeteg adatot hasznosítani, és miként érinti az orvostársadalmat a mesterséges intelligencia. Van-e félelem vagy távolságtartás, hogyan integrálhatók az idősebb orvosok a modern digitális rendszerekbe? De abban egyetértettek, hogy az MI nem fogja lecserélni az orvost, ugyanakkor nélkülözhetetlen lesz a napi gyakorlatban – aki nem használja, lemarad.
