Társasjáték Magyarországon: durva, mennyibe kerül karácsonykor – de megéri

Robbanásszerűen bővült a magyar társasjátékipar az elmúlt néhány évben. Míg húsz éve négy-öt, addig mára húsz kiadó is képviselteti magát a magyar piacon, ami megmutatja, mekkora az igény: sokkal többen játszanak társasjátékokkal és sokkal többet is költenek a területen.

Míg egy évtizede a fogyasztók főképp karácsonykor vásároltak, manapság már év közben is keresik az újdonságokat – mondta el a Világgazdaságnak Gyöngyösi Gábor, a Piatnik Budapest Kft. ügyvezetője. Külföldi kiadó egyik legnagyobb és Magyarországon legrégebben működő leányvállalatának, továbbá kis kiadóknak és egy nagykereskedésnek a vezetőivel a Társasjátékok Ünnepén beszélgettünk.

A társasjáték nem feltétlenül gyerekjáték

Manapság már minden korosztály megtalálhatja a játékát az óvodástól az idős nagyszülőkig, és sok olyan társasjáték is van, amelyekkel a különböző generációk együtt játszhatnak, akár családi és baráti összejöveteleken. Ám csupán néhány ezren vannak azok, akik a legösszetettebb és legbonyolultabb játékokkal töltenek el rengeteg időt. Őket nevezzük gamereknek.

Szöllősi Péter, a Vagabund kiadó és webshop tulajdonos-ügyvezetője kiemelte, hogy nagyon sokféle társasjáték létezik a partijátékoktól a gamerjátékokig. Minél nehezebb egy játék szabálya, annál szűkebb a vásárlói réteg. Szöllősi Péternek korábban több mint tíz társasjátéka jelent meg saját kiadásában. Kis kiadóként ő egészen máshogy gondolkodik, mint a nagyok: azokat a címeket keresi, amelyek elkerülik a multik figyelmét. Szerinte az izgalmas és újszerű témákkal lehet megszólítani a szórakoztató világba vágyó játékosokat.

Az ügyvezető tavaly hazánkba hozta az amerikai fejlesztésű Farkasok nagy dobozos családi játékot, ami elnyerte a két legfontosabb magyar társasjáték díjat. Ezek segítettek abban, hogy a vásárlók még jobban bízzanak a termékben. Idén a Hősök, kívül tágasabb! című, családi kooperatív társasjátékuk produkál kiemelkedő értékesítési számokat.

Világszerte és Magyarországon is rengeteg társasjáték jelenik meg

A társasjátékipar legnagyobb eseményét minden év őszén a németországi Essenben rendezik meg, ahol 1500-2000 játék jelenik meg. Ezekből mintegy ötszáz érkezik a magyar piacra. „A játék sikeressége azon is múlik, hogy tud-e valami olyat hozni, amitől újszerűnek hat, amitől az az érzés fogalmazódik meg a játékosban, hogy valamitől más, mint a többi” – magyarázta a Piatnik hazai vezetője.

Gyöngyösi Gábor szerint nehéz megmondani, hogy mekkora a magyar játékpiac, akár milliárdos tévedéseket is lehet véteni a társasjáték-értékesítés struktúrája miatt. A társasjátékok ára folyamatosan nő, amit jól mutat a Piatnik adatsora is a Catan és a Carcassonne alapjátékok fogyasztói átlagárának alakulásáról.

Az iparág együtt mozog a modern társadalom igényeivel, reagált például a környezetvédelem felértékelődésére. Főleg a németországi kiadók már jóval kevesebb műanyagot és több papírcsomagolást használnak. Azonban, bár a törekvés megvan az iparágban, a magyar vásárlók még nem hajlandók megfizetni az árát.

A német gyártók így a magyar piacra az olcsóbb, sok műanyagot tartalmazó csomagolással készítik a társasjátékokat, a termékalkatrészek azonban ugyanazok.

Mennyibe kerül a társasjáték Magyarországon?

A játékkiadásban is él a kapitalizmus: nagy a harc a vásárlók kegyeiért. A piacon a kis kiadóknak szűkebbek a lehetőségeik. Szöllősi Péter szerint fejlesztőként is őrült nehéz megélni Magyarországon, súrolja a lehetetlenség határát.

Az eladási árból a szerzők 3-7 százalék körüli összeget kaphatnak, az ismertebbek magasabb jogdíjat is ki tudnak harcolni. Mindig a terjesztőnek kell rátennie a legnagyobb hasznot, mert ő értékesít, és nála merülnek fel a legmagasabb azonnali költségek. A kiadó a nagy példányszámok miatt jár jól, főleg, ha nem csak egy olyan kis országba értékesít, mint Magyarország.

Ez egy üzlet, profittermelő iparág, nagyon sokan dolgoznak benne a játékszerzőktől kezdve a kiadókon, a nyomdákon, a szállítókon át az eladókig. Egy játék legalább száz kézen megy keresztül, mire a boltok polcaira ér. Az idén karácsonykor egy elkötelezett játékos 40-50 ezer forintot is könnyedén elkölt, mivel lassan 20 ezer forint egy komolyabb játék. Gyöngyösi Gábor szerint 

Karácsonykor pedig egy átlagos vásárló 20-30 ezer forintot biztos, hogy költeni fog társasjátékra.

A nagykereskedő Főnixcsarnok főként terepasztalos stratégiai játékokat, hozzájuk miniatűr figurákat, kiegészítőket forgalmaz. Kállai Roland ügyvezető igazgató a Világgazdaságnak elmondta, hogy ezek a játékok a könnyűtől a komplexig léteznek. Van, amikor a játékosok már több tucat figurát mozgatnak a 1,8-szer 1,2 méteres asztalokon.

Azt, hogy mennyibe kerülnek ezek a játékok, Kállai Roland így szemléltette: 

Kállai Roland nagy terepasztalokkal fogadta a látogatókat az idei Társasjátékok Ünnepén. Az egyik a Warhammer volt, amelynek a kezdőszettje 40 ezer forinttól indul, ami pedig a fenti képen is szerepel, körülbelül 100-110 ezer forint mindennel együtt.

Miért jó a társasjáték?

Az ügyvezető szerint sokfajta képességet fejleszt a terepasztalos játék. Van benne többek között

• makettezés, a figurák építése és festése, ami a finommotorikus mozgást, ezáltal a kognitív képességeket fejleszti,
• stratégiaalkotás, ami a logikai gondolkodást, a döntéshozatali képességet fejleszti,
• valószínűségszámítás, ami a dobókockák várható eredményeinek ismerete alapján ösztönöz döntések meghozatalára.

Mint mondta, a terepasztalos társasjátékok olyanok mint a sakk, „csak éppen te faragod ki a figuráidat, te fested le azokat, és a sakktábládat is te magad állítod fel”.

Hegedűs Csaba társasjátékszerző, -fejlesztő, az A-games kiadó és forgalmazó ügyvezetője is részt vett a Társasjátékok Ünnepén. Ő a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy nemcsak a terepasztalos, hanem a társasjátékok is fejlesztenek. Például kifejezetten kompetenciafejlesztő játék a Yukon, amely a fejben összeadást-kivonást gyakoroltatja, a Sakura pedig a hosszú távú stratégiai tervezést és problémamegoldást.

Mint mondta, vannak olyan játékok is, amelyeket nem feltétlenül tanítási céllal hoztak létre. Ilyen például a Fesztáv, ami nem ornitológusnak képezi a játékosokat, de betekintést nyújt a madarak világába. Léteznek partijátékok is, amelyeknek az egyetlen célja a szórakoztatás, mégis képesek a kompetenciafejlesztésre.

Erre példa a Wombattle, amely elhozta Amerikából az év leginnovatívabb partijátéka díjat, mert rávette az embereket, hogy kilépjenek a komfortzónájukból. 

Csatlakozott mindehhez Karcagi Péter játékszerző, a Cogitate Games kiadó tulajdonosa, aki szerint minden társasjáték fejleszt valamilyen szinten. 

Az ügyességi játékok a kézügyességet, a finommotorikát, a szem-kéz koordinációt, míg a logikai, a taktikai vagy a stratégiai játékok a gondolkodásmódnak valamelyik szegmensét fejlesztik. Az absztrakt játék a logikát, a stratégiai az összetett gondolkodást fejleszti – sorolta.