késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nagy beruházások, reptérvásárlás, választások és soros elnökség – ezek voltak 2024 legfontosabb magyar gazdasági történései
Nem csak nemzetközi szinten volt mozgalmas a 2024-es év, Magyarországnak sem kellett unatkoznia idén. A magyar gazdaság izgalmas évet zár: nagy beruházások mellett izgulhattunk az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választásokon – az utóbbi Budapesten különösen izgalmasra sikeredett –, a magyar állam visszavásárolta a ferihegyi repülőteret, és azóta nagy fejlesztésekbe is kezdtek, megküzdöttünk egy áradással és az Európai Unió soros elnökeként Magyarország történelmi jelentőségű döntéseket hozott meg.
Nagy beruházások: BYD-gyár Szegeden, BMW-gyár Debrecenben
Januárban aláírták a BYD szegedi gyárának helyszínt biztosító telek adásvételi előszerződését, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ünnepségen elmondta, a beruházás több milliárd eurós nagyságrendű, és ezres nagyságrendben teremt új munkahelyeket. A bejelentés a helyi ingatlanpiacot is fellendítette: több mint 80 százalékkal nőtt a kereslet tavaly februárhoz képest a Csongrád-Csanád vármegyei ingatlanokra. A napokban egy videó is készült az épülő BYD-gyárról:
a több ezer négyzetméteres csarnok építése megdöbbentő léptékű,
ahogy az is, milyen rövid idő alatt mennyi minden elkészült már a beruházásból. A videóról az is kiderül, hogy télen sem áll le a fejlesztés, amelyhez hatalmas munkagépek egész sorát is felhasználja a kínai autógyártó.
Idén őszre Debrecenben beindult a gyártás a BMW-gyárban: először még csak próbagyártással indult el a termelés, elsőként a festőüzemben. Novemberben viszont legördült a futószalagról az első teljesen Debrecenben gyártott BMW, ezzel megkezdődik a végső előkészítő fázis a sorozatgyártás 2025 végén esedékes elindulásához. Hans-Peter Kemser, a gyár elnök-vezérigazgatója december elején közölte, hogy az eredeti tervek szerint a debreceni üzemet teljes kapacitáskihasználtság mellett évi 150 ezer darabos maximális kapacitásra tervezték.
A választások nyara volt az idei
Rekordrészvétel mellett zajlottak Magyarországon a 2024-es európai parlamenti helyi és nemzetiségi önkormányzati választások, és a szavazatok zömének megszámlálását követően Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a Fidesz–KDNP-szövetség legyőzte a régi és az új ellenzéket is. A szavazás nagy tétjét mutatja, hogy több európai uniós tagállamban is nagyon magas volt a részvétel, Magyarországon például 58 százalék körül volt. Egy hónappal az EP-választás után
a Patrióták Európáért, az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója
és a legnagyobb hazafias pártcsoport lett, amely valaha létezett az uniós parlamentben. Sokan majdnem biztosra vették, hogy a magyar kollégájával kifejezetten jó viszonyt ápoló Robert Fico is csatlakozni fog a Patriótákhoz, a szlovák miniszterelnök viszont elmondta, hogy a Smer-SD nem ért egyet a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D, az ideológiai irány szerint ide tartoznának a szlovák kormánypártok – a szerk.) európai parlamenti képviselőcsoport számos álláspontjával, éppen ezért a szlovák képviselők nem szeretnének közöttük ülni.
Az idei önkormányzati választások is izgalmasan zajlottak: több mint egy tucat településen alakult ki szavazategyenlőség a polgármesterjelöltek között, de az igazi harc az Budapesten folyt a főpolgármesteri pozícióért Karácsony Gergely és Vitézy Dávid között. Budapesten közel 25 ezer érvénytelen szavazatot kellett újra számolni, soha ennyi érvénytelen szavaz nem született még a fővárosban, ez pedig részben annak volt betudható, hogy kavarodás történt annak megállapításában, hogy melyik szavazólap számít érvénytelenek, illetve érvényesnek. Végül Karácsony Gergely lett a főpolgármester.
Újra magyar kézen a ferihegyi repülőtér
Június elején érkezett a hír, hogy újra magyar tulajdonban van a Budapest Airport Zrt., a magyar kormány visszavásárolta a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaságot.
A vételár 3,1 milliárd euró, átszámítva mintegy 1200 milliárd forint.
A korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt meghosszabbították. A visszavásárlás érdekében az állam több vagyonelemet is értékesített. A ügyletek pénzügyi zárása tetemes, összesen több mint 700 millió eurós (közel 270 milliárd forint) bevételt eredményezett az állam számára.
Decemberben meg is kezdődött a bővítés: megkezdték a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 3. terminálja építésének előkészítését. A bejelentésre kiváló pillanatot választottak: sokat nem kell indokolni a bővítést, hiszen októberben a repülőtér utasforgalmi növekedése volt a legerősebb Európában, az év végére pedig az utasszám meghaladja a 17 milliót.
Magyarország soros EU-s elnöksége
A magyar soros EU-elnökség egyik fontos eleme volt az a versenyképességi csomag, amelyet novemberben mutattak be az unió állam- és kormányfőinek. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter júliusban tizenegy pontos javaslatcsomagot tárt a Versenyképességi Tanács elé, amelynek fontos sarokköve a kereslet helyreállítása, Európában ugyanis még mindig az állami támogatások hiánya a legnagyobb probléma, enélkül a szektor biztosan nem talál magára. Varga Mihály pénzügyminiszter novemberben bejelentette:
elfogadtak egy olyan új versenyképességi paktumot, amely jelentősen javíthatja az Európai Unió versenyképességét.
A soros elnökség másik nagy feladata a közös agrárpolitika (KAP) helyrebillentése volt, amely a fenntartható mezőgazdaság támogatását, az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálását, valamint a vidéki térségek fejlesztését célozta meg. A magyar soros elnökség számára kiemelt fontosságú volt, hogy a KAP reformjával kapcsolatban határozott állásfoglalás szülessen. Magyarország álláspontja szerint az EU tervezett szabályozásai aránytalanul nagy terheket rónának a tagállamok egy részére, különösen a kisebb gazdaságokkal rendelkező kelet-közép-európai régiókra.
A magyar kormány szerint az új előírások növelnék a termelési költségeket,
veszélyeztetve a magyar mezőgazdasági termékek versenyképességét mind az uniós, mind a globális piacokon. Nagy sikerként könyvelhető el, hogy a december eleji mezőgazdasági tanácsi ülésen a hazai álláspontot erősítették meg.
Végül pedig Ursula von der Leyen szerint is a magyar uniós elnökség munkája során egy történelmi döntés is született Románia és Bulgária teljes schengeni csatlakozásáról. Mint mondta, az uniós magyar elnökség Európát külsőleg is kibővítette, mivel mérföldköveket ért el Montenegró, Albánia és Szerbia uniós csatlakozási útján, továbbá november elején megszervezte az Európai Politikai Közösség nagyon sikeres csúcstalálkozóját Budapesten.
Jövőre nőhet a magyar gazdaság
A Központi Statisztikai Hivatal december eleji jelentése szerint két egymást követő negyedévben csökkent a GDP volumene. Az elmúlt kilenc negyedévből hat negyedévben csökkent a reál-GDP Magyarországon. Ez egyben azt is jelenti, hogy három éven belül kétszer is technikai recesszió alakult ki. A fogyasztás továbbra is erős negyedéves bázisú növekedést mutatott, ami élénkíthette az importot.
Szakértők szerint az mindenképpen némi bizakodásra ad okot, hogy a fogyasztás továbbra is dinamikusan bővül.
Az idei év egészében a gazdaság teljesítménye 0,5 százalék körüli mértékben bővülhet, míg jövőre a növekedés 2,5 százalék körül alakulhat – figyelembe véve a kormányzati akcióterv, a nagyberuházások termőre fordulása, a reálbérek növekedéses és az alacsony mezőgazdasági bázis hatását. Jövőre nem elképzelhetetlen a 3 százalék körüli gazdaságbővülés sem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.