Valóra vált az ipari álom: nagyberuházást adtak át Bárándon

Évekkel ezelőtt sokan csak legyintettek arra, hogy Bárándon egyszer iparterület lesz, ám január 23-án, csütörtökön már a bővítés második ütemét ünnepelte a település, ahol 250 millió forint támogatásból épült 2 további üzemcsarnok és 6 ipari parcella közműellátással – írta a HAON.

A valamivel több mint 2 ezer főt számláló település életében ennek komoly jelentősége van, többek között erről is szó esett az átadó ünnepségen, ahol elsőként Kovács Miklós polgármester köszöntötte a megjelenteket.  

– kezdte a polgármester. Majd felidézte, amikor 2012-ben nekilátott a munkájának, volt egy víziója: Bárándnak kitörési pontot kell találni, s ehhez főként a gondolkodásmódot kellett megújítani. Álmodtak egy nagyot az önkormányzatnak és a polgármesternek ígéretet tevő vállalkozásokkal, vállalkozni akarókkal, akik elhitték neki, hogy itt egyszer iparterület lesz.

Első körben TOP-forrásból, 200 millió forintból 1 hektáron alakítottak ki 3 üzemcsarnokot és 7 ipari cellát teljes közműellátással. 2020-ban átadták az azóta benépesült első ütemet, ekkor megváltozott a megítélés, többen is érdeklődtek a bővítés iránt.

„Filozófiánk akkor is az volt, hogy lehetőséget és kezdő lökést adjunk azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak, akiknek nincsenek meg az anyagi lehetőségeik, hogy elinduljanak. Nyújtottunk és nyújtunk kedvezőbb bérleti feltételekkel ipari területet, esetleg üzemcsarnokot, infrastruktúrát azért, hogy itt helyben foglalkoztassanak, itt adózzanak, itt végezzenek tevékenységet” – hangsúlyozta Kovács Miklós.

A bárándi iparterület egyre több embert vonz

Az első ütem működőképessége és a TOP Plusz lehetőségei egyértelműsítették, hogy a bővítés útjára kell lépniük. A második, 1,4 hektáros területnek sem voltak a legjobbak az adottságai, de a potenciál megvolt benne.

A 250 millió forintra pályáztak, a sikeres elbírálás után 6 ipari parcella, 2 további üzemcsarnok és a közműellátás biztosítására kaptak forrást, meg is vásárolták a területet, 2023-ban pedig nekivágtak a megvalósításnak.

Értékesítették az ingatlanokat és a területeket, az első körben csak az első csarnokot tudták kiadni helyieknek, a második körre már öten jelentkeztek, s a legnagyobb, 5 ezer négyzetméteres területet is értékesíteni tudták. – A betelepülő vállalkozások foglalkoztatnak, öt év távlatában megduplázták a helyi iparűzési adóbevételünket és utat mutatnak a további lehetőségekhez – összegezte a polgármester, aki azt vallja, az eredmények azt támasztják alá, megérte nagyot álmodni évekkel ezelőtt.

Készen állnak arra, hogy továbbra is támogassák Hajdú-Bihart

„Jó példa, ami itt történik Bárándon. Ha egy település kezébe tudja venni a saját sorsát, előnyt tud kovácsolni a kihívásokból” – ekképpen méltatta a települést Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója, befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos. A továbbiakban arról beszélt, az elmúlt 10 év arról szólt, hogy megerősítsék Kelet-Magyarországot:

Mint mondta, a Nemzeti Befektetési Ügynökség által működtetett programok ahhoz is hozzájárultak, hogy 16 ezer ember munkahelyét megőrizték a Covid és az energiaválság közepette. Csökkent a munkanélküliség is a vármegyében, 2014-ben 12,6 százalék volt a munkanélküliség, ez most 5,5 százalék. Az ipar teljesítménye nőtt, úgy, hogy sok nagy beruházás még csak most kezdi meg a termelést.

„Hatalmas fejlesztések valósulnak meg, de ezt nem azt jelenti, hogy véget ér a munka. A következő időszakban arra kell koncentrálnunk, hogy az ide betelepülő nagy vállalatok érkezésének a kisebb települések is haszonélvezői legyenek, ehhez fejleszteni kell az ipari parkokat, az infrastruktúrát, a szakképzést is” – húzta alá a HIPA vezérigazgatója. Kiemelte: az ügynökség legfontosabb feladata, hogy a legmodernebb technológiákat hozza be az országba, de feladatunk az is, hogy támogassuk a magyar kis-, közepes és nagy vállalkozásokat, amelyek szeretnének bővülni. 2024 ebből a szempontból kiemelkedő év volt, hiszen soha ennyi magyar tulajdonú befektetést nem támogattunk, ezek a projektek összesen 251 milliárd forintnyi beruházási volument jelentenek, amihez a kormány 48 milliárd forintnyi támogatást biztosít.

– emelte ki. Mint mondta, Bárándon is látják azokat a folyamatokat, amelyek azt fogják eredményezni, hogy olyan beruházások valósulhatnak itt is, melyek hozzájárulnak az emberek életminőségének javításához.

Báránd volt az első fecske

Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője is a bárándi mentalitást méltatta. Mint mondta, Báránd volt az első fecske, aki megragadta a gazdasági lehetőséget, amikor a pályázati világ lehetővé tette, aztán következtek a többiek is.

Pajna Zoltán, a vármegyei közgyűlés elnöke többek között egy következő megoldandó problémára hívta fel a figyelmet, miszerint  igen magas a korai iskolaelhagyók száma; a 18 és 24 év közöttiek 12 százaléka nem szerezett szakképzést vagy érettségit. Fontos feladatnak tekinti, hogy ezt a számot csökkenteni tudják. Mint mondta, Magyarország sikeréhez képzett fiatalok kellenek. Majd arról is szót ejtett, az ipari parkos fejlesztések kapcsán egyik leghatékonyabban Báránd használta fel a forrásokat.

Az átadó végén az egyik új üzemcsarnokot is bejárták, ahol méhészeti termékek forgalmazásával foglalkozó vállalkozás talált otthonra.