Agrárközösség: négy pontban foglalták össze, hogyan fejlődhetne a magyar gazdaság

Idén tizedik alkalommal szervezte meg az Agrárközösség azt az országos rendezvénysorozatot, mely a gazdálkodók támogatását és a magyar agrárium előtt álló kihívások megvitatását célozza. A gyöngyösi állomás kiemelten foglalkozott az ágazat jelenlegi problémáival és az innováció nyújtotta lehetőségekkel – számolt be róla a Heol.

A jövő gazdáinak napja néven zajlott az esemény a Károly Róbert Campuson, amelyet az Agrárközösség az OTP Agrár és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közreműködésével valósított meg. A szakmai programban többek között szó esett az agrárdigitalizáció fontosságáról, a növényorvoslás modern irányairól, a közvetlen támogatások új kötelezettségeiről és az aszály elleni hatékony védekezésről. Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. ügyvezetője köszöntőjében visszatekintett a szervezet megalakulására és az elmúlt évek változásaira:

Török Zoltán kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben az agrárszektor jelentős átalakuláson ment keresztül. „Míg tíz éve körülbelül 380 ezer gazdálkodó volt regisztrálva Magyarországon, ma ez a szám nagyjából 180 ezerre csökkent, és mindössze 40-45 ezer fő foglalkozik főállásban mezőgazdasággal. A megújulás kulcsfontosságú: csak azok tudnak versenyképesek maradni, akik nyitottak a fejlődésre” – tette hozzá Török Zoltán.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora megnyitó beszédében röviden a mai magyar mezőgazdaság helyzetét is felvázolta az Európai Unióhoz való csatlakozás első 20 éve alatt. „Az elmúlt két évtizedben a mezőgazdaságban globálisan olyan dinamikus, 70-75 százalékos növekedés figyelhető meg, amire korábban nem volt példa. Ezzel szemben hazánkban, 2004-hez képest, reálértéken nézve, legfeljebb néhány százalékos növekedést látunk. Ha az agrár külkereskedelem egyenlegét nézzük például Lengyelország esetében, ők 30 milliárd dollárnál járnak. 2004-ben 5 milliárdról indultak, s az akkor hozzávetőlegesen a magyarral volt azonos szintű. Mi azóta jobb időkben alulról súroltuk a 10 milliárdot, most megint inkább közelebb vagyunk az 5 milliárd dollárhoz” – mondta a rektor. 

Gyuricza Csaba négy okot sorolt fel, melyekkel a fentieket magyarázta:

1. A rektor szerint bár kiválóak a mezőgazdasági adottságaink, de a hozzáadott érték itthon még mindig rendkívül alacsony szinten van.
2. A magyar mezőgazdaság szerkezete nem igazodott érdemben ahhoz a megváltozó feltételrendszerhez, amely főleg a háború, a járvány, a klímaválság okozta helyzetből adódik. A növénytermesztésünk továbbra is nagyon kitett, hiányzik belőle a diverzifikáció.
3. A technológiai és a képzettségbeli lemaradásról azt mondta, hogy a gazdálkodók 4 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és 10 százalékuk pedig szakirányú középfokú végzettséggel. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban ennél sokkal jobb a helyzet. 
4. Az utolsó ok pedig a magyar mezőgazdaság szereplőinek gyenge integrációs képessége, az összefogás képessége nagyon gyenge lábakon áll. 

Az agrár roadshow programját Bujdosó Zoltán, a gyöngyösi campus főigazgatója kezdte a Károly Róbert Campus képzési palettájának bemutatásával. A délutánig tartó előadások sorában sok más mellett szó volt a közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó új kötelezettségekről, a növényorvoslásban új irányáról, az energiafelhasználás optimalizálásáról, vagy éppen az agrárdigitalizáció szerepéről a versenyképes gazdálkodásban. Kerekasztal beszélgetés zajlott arról, hogy a termelésen vagy a támogatás maximalizásán legyen a hangsúly.