Washingtoni elnöki csörte: pár dolog borulhat az energiapiacon, de lesznek haszonélvezők is

Miután messze nem a tervek szerint alakult, sőt megállapodás nélkül zárult Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki amerikai megbeszélése Donald Trump amerikai elnökkel, az amerikai–ukrán politikai kapcsolatok mélypontja árnyékot vethet a két ország energetikai együttműködésén túl az ágazat világpiaci területeire is. A Világgazdaság sorra vette, hogy az új helyzet hogyan érintheti a földgáz, ezen belül az LNG, továbbá a kőolaj és a villamos energia piacát, valamint a nukleáris energia és a megújulók termelését.

A két egyszerűbb kérdés egyike: a szén  

Ha van valami, amitől nem kell tartani, az a szén piacának megbillenése az ukrán–amerikai csörte, illetve több európai ország Ukrajna melletti kiállása következtében. Az ukrajnai háborút kirobbantó Oroszországgal folyó szénkereskedelmet ugyanis már 2022 óta sújtja az ötödik uniós szankciós csomag. Míg 2020-ban az EU szénimportjának az 53 százaléka érkezett Oroszországból, és ez tette ki a teljes felhasznált mennyiség 30 százalékát, tavaly az uniós áramtermelésnek csak a 10 százaléka volt szénalapú. Az orosz szén importtilalma a magyar piacot is érintette, mert több rendszeres, részben lakossági vevő volt kénytelen lemondani a jó minőségű orosz barnaszénről, az értékesítési lánc megszűnésének pedig néhány munkahely és az érintett vállalkozás is az áldozatává vált.  

Szénügyben ennek ellenére jól állunk, hiszen Magyarországnak 600 évre elegendő lignittartaléka van. Nem szorul behozatalra. Igaz, az ország nem a lignitre akar berendezkedni: az öreg mátrai erőműblokkok tulajdonosa csak addig vár a lignitblokkok lebontásával, amíg a telephelyen felépül egy új gázüzemű erőmű, ahogyan két másik is a további, tiszai telephelyen.  

Európai áramügyek: nem az USA asztala  

Nem bolydul meg semmi az európai árampiacon az ukrán–amerikai kapcsolatok lejtőre kerülése miatt. Földrészünkön a legfontosabb, geopolitikai hátterű villamosenergia-piac esemény február 9-én történt, amikor a három balti ország levált a keleti BRELL villamosenergia-hálózatról, és rákapcsolódott az európai ENTSO-E-re. Az utóbbival azóta is zavartalanul szinkron üzemmódban működik. Igaz, ez még nem lefutott történet, mert az erősen importfüggő balti országokban elképesztő módon megdrágult az áram a váltás óta, erre a magas szintre nyilván nem rendezkedhet be tartósan egyetlen gazdaság sem. Viszont a USAID Ukrajnából való kivonulásával Ukrajna elesne attól a forrástól, amelyet az orosz támadások által sújtott energiahálózatának javítására fordíthat.

Közvetett európai árampiaci hatása a gázpiacon keresztül lehet a washingtoni eseményeknek.  

Kőolaj: ez már erősen kérdéses  

Nyitott, hogy mit lép Ukrajna az érdekei védelmében. 

Bár az olajtranzit-szerződés él, soron kívüli karbantartások, meghibásodások történhetnek a Barátság vezetéken. Olajszakmai körök szerint az olajszállításból származó üzletből, ha egy egység jut a szállítóra, jelen esetben Ukrajnára, akkor 20 az eladóra, azaz Oroszországra. Vagyis ha az amerikai megbeszélések kudarca miatt Ukrajna azt látja, hogy nem közeleg a háború vége a nemrég még remélt ütemben, akkor olyan kényszerhelyzetben érezheti magát, amelyben még van eszköze az orosz olajbevételek csökkentésére. Sok múlik azon, hogy ezzel kapcsolatban milyen erővel nehezedik Volodimir Zelenszkijre nyomás szélsőséges ukrán csoportok részéről.  

A Barátságon érkező olaj elakadása hatalmasat ütne a meghatározó részben orosz olajat használó Magyarországon és Szlovákián. E két országon csak részben segít az alternatív olajokra való támaszkodás. Ugyanakkor a magyar–szerb kőolajvezeték lefektetésének terve nem az orosz olajtól való függetlenedés szándékát, hanem inkább az ukrajnai háború lezárásának reményét és az olajpiaci helyzet normalizálódását jelzi.  

Világpiaci mértékben azonban a Barátságon továbbított orosz olaj mennyisége nem tétel.  

LNG-export: pénz állhat a házhoz az USA-ban  

Elvben tovább szigoríthatók 14. uniós szankciós csomag előírásai az orosz LNG tiltásával kapcsolatban. Ez nagyon jól jönne az amerikai exportőröknek, ami aligha uniós cél. Ráadásul az USA exportvámot is kivethet az Európába, ezen belül Ukrajnába küldött LNG-re, sőt, az utóbbit a pénteki washingtoni vita miatt akár teljesen le is állíthatja. Márpedig Ukrajna éppen egy nagy és rövidesen megkötendő amerikai LNG-üzlet előkészítésén dolgozott az elmúlt hónapokban. Ám az sem lenne meglepő, ha ez esetben szétválna a politika és az üzlet. Ez azon múlik, hogy az USA szempontjából most az Ukrajnával szembeni kemény fellépés vagy a hatalmas (mellesleg uniós forrással megsegített) LNG-bevételhez való hozzájutás az előbbre való.  

Vezetékes gáz: találgat a piac  

Parkolópályára került az az amerikai–ukrán megállapodás, amely szerint Ukrajna az ukrajnai ritkaföldfém-eladások bevételéből létrehozott alapból finanszírozná a hozzá érkező amerikai segítséget. Előzetes megállapodás azonban volt, amelynek a Világgazdasághoz eljutott piaci vélemények szerint akár lehetett olyan kitétele is, amelynek alapján Ukrajna újraindítja a gázszállítást az év eleje óta pangó Testvériség vezetéken. Ha volt ilyen kitételt, akkor egyelőre ez is a fiókban marad.  

(Gyakorlatilag egy ideje kizárólag Szerbián át.) A magyar politikai vezetés azonban erősen érvel a gáztranzit újraindítása miatt, s ennek több oka is lehet. Például Ukrajnán keresztül továbbra is érkezhetett volna olyan gáz Magyarországra piaci megállapodások szerint, amelyről januártól le kellett mondaniuk az importőröknek.

A gáztranzit ügye az európai föld alatti gáztárolók feltöltési idényének közeledtével válik fontosabbá. A magyarországi tárolók viszont a Török Áramlaton és a Balkáni Áramlaton keresztül várják az orosz gázt, vagyis egyelőre az elsődleges magyar érdek e téren ennek a déli szállítási útvonalnak a biztonsága.

Az egyik nyertes a nem amerikai és nem orosz atomipar  

Úgy tűnik, a nukleáris iparban most azok a gyártók és megbízóik kerültek kellemesebb helyzetbe, amelyek függetlenek az amerikai és az orosz atomipartól. A magyar atomipar kitettsége ismert: külön külügyminiszteri fellépés kellett még ahhoz is, hogy a Paks II. projekt kapcsán folyó polgári célú, vagyis szankciók alá nem eső magyar–orosz orosz együttműködés védelme írásban is megjelenjen az uniós állásfoglalások között.  

Szijjártó Péternek ezután is bőven maradt dolga a beruházással kapcsolatban. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatójával tartott minapi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy az amerikai kormánytól felmentést kértek a paksi atomerőműre vonatkozó szankciók alól, amelyet még a Biden-kormány a leköszönése előtt vetett ki Magyarországra.  

És ezzel sincs is vége: múlt csütörtökön Laila Medina, az Európai Bíróság által az ügyre kijelölt főtanácsnok azt kérte, hogy az Európai Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Törvényszék azon ítéletét, amely helybenhagyta a Magyarország által Pakson két új atomreaktorral kapcsolatban nyújtott támogatást jóváhagyó bizottsági határozatot.  

Ezután az osztrák Global 2000 környezetvédő szervezet kérte a Paks II. beruházás környezetvédelmi engedélyének visszavonását. Az NGO szerint a paksi beruházás engedélyezésekor nem voltak tekintettel a Duna hőmérsékletére.  

Nagyot nyernek a megújulók is – már csak új szélerőművek kellenének Magyarországon  

Szintén nem függ az amerikai–ukrán, illetve az amerikai–uniós kapcsolatoktól, sőt, lényegében semmilyen külpolitikai helyzettől sem a megújuló alapú energiatermelés. Magyarországon jó az irány. Amikor süt a nap, vagyis az összes idő átlagosan 16 százalékában már annyi áramot termelnek a naperőművek, hogy exportra is bőven jut belőle. Most épp az e bőség miatti nehézségek megoldásán dolgoznak az illetékesek. Ilyen

• a nulla- vagy negatív áramáras időszakok csökkentése,
• a villamos energia tárolása
• vagy a villamosenergia-rendszer további erősítése.
• Komoly előkészületek – de eredmények is – vannak a földhő kiaknázása terén.

Például a szegedi, húsz kút lefúrásával járó projekt révén a város távhőellátásának a fele megoldható megújuló energiával a feltételezések szerint. Az új szélerőművekre viszont még mindig vár a piac.

A további erőfeszítések az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot célozzák. Ez sok feladatot, de lehetőséget is jelent a távfűtésben, ahol általánossá kell tenni a mérést, a szabályozást, az épületek szigetelését és több megújuló forrás használatát.