Tavaly az élelmiszeripar gazdasági növekedése pozitív tartományban volt, ellentétbe az ipari átlaggal – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke A húsipar és az optimizmus nehezen ülnek egy asztalhoz című előadásában, ahol természetesen szóba került a húsvéti sonka szezonja is.
A szervezet vezetője az elmúlt éveket értékelve beszámolt arról, hogy 2024-ben a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének, volumenindexe 6,1 százalékos, a húskészítménygyártás 113 százalékos növekedést mutat. Hozzátette, hogy a növekedés nem kompenzálta a megelőző év visszaesését. A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat belföldi értékesítése 2,2 százalékkal ismét csökkent, így a belföldi értékesítés visszaesése két év alatt meghaladta a 16 százalékot. Felhívta a figyelmet, hogy a húskészítmény ágazat belföldi értékesítésének növekedése 13 százalék volt, ami kompenzálta az előző év visszaesését. A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat exporttevékenysége közel 1 százalékkal növekedett.
Tavaly decemberben a sertéslétszám 2,8 millió volt. Egy év alatt több mint 7 százalékkal növekedett az állomány – mondta Éder Tamás. A kocalétszám 12 százalékkal növekedett, és az állomány nagysága 173 ezer körül alakul. 2024-ben 4,78 millió sertést vágott a magyar húsipar, ami 6,5 százalékos növekedést jelent. Kiemelte, hogy a sertéscombból származó import 2021 és 2023 között 80 százalékkal nőtt, aminek egyik fő oka a korábban bevezetett ársapka.
Itt megjegyezte, hogy a szabályozás egyáltalán nem kedvezett a magyar húsipari szereplőknek. Végül elmondta, hogy jelenleg az ágazat gazdálkodását érintő problémák halmaza jelentős nagyságú, ezek közül a legfontosabbak:
A legnépszerűbb feldolgozott húsok esetében az árnövekedés nem befolyásolta különösebben a vásárlási intenzitást – fejtette ki prezentációjában Hunwald Zsuzsa, a YouGov Shopper Intelligence konzultánsa. Felhívta a figyelmet, hogy az ilyen húsok esetében az akcióban vásárolt mennyiség aránya folyamatosa nőtt az elmúlt években. Mint mondta, friss húst egy-két hetente vásárolunk, ebből leggyakrabban sertést és csirkét, pulykát, kacsát és libát kéthavonta, marhát és halat három-négy havonta teszünk a kosarunkba átlagosan. Előadásából kiderült az is, hogy milyen volt a 2024-es húsvét számokban, ha a kötözött és érlelt füstölt sonkák piacát nézzük:
A húsok fehérjetartalma értékes, emellett számos vitamint és ásványi anyagot találunk bennük, melyek biológiai értéke is magas – mondta Szűcs Zsuzsanna a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke Húsvéton innen és túl: a húsok helye egy egészséges étrendben című előadásában. Arról is beszélt, hogy a tőkehúsok zsír-, a feldolgozott húskészítmények zsír-, és sótartalma figyelmet igényel az étrendünk összeállításakor. Kiemelte, hogy az egészséges táplálkozás jellemzői a mértékletesség és a változatosság, melynek egy észszerű húsfogyasztás akár része lehet. Felhívta a figyelmet az Okostányér táplálkozási alkalmazásra, mely segítséget nyújt az egészségesebb húsvéti menü összeállítására.
Szűcs Zsuzsanna adott néhány tippet, hogyan tudunk finoman, de egészségesen elfogyasztani az ünnepi étkezést: érdemes áztatni a sonkát, és cserélni a főzővizet a sótartalom csökkentése miatt. Soványabb alapanyagokat is érdemes választani, ilyen például a sertéscomb, a bárány, a szárnyasok. A bőrt és a zsíros részeket is érdemes eltávolítani.
Beszélt a zsírtakarékos konyhatechnológiai megoldásokról – sütőzacskó, kukta – és ízesítésről – szalonna helyett például hagyma. Nagyon fontos az észszerű mennyiség és a jobb minőségű termékek fogyasztása – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.