Elég volt! Hetven európai gazdaszervezettel együtt fog tüntetni Brüsszelben a magyar agrárkamara

Ukrajna európai uniós csatlakozásával a közösség jelenleg 161 millió hektár támogatásra jogosult területe több mint negyvenmillió hektár ukrán területtel bővülne – hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra elnöke. Az Európai Bizottság tervei miatt, amelyekről nem hajlandók értelmes és nyílt vitát folytatni az érdekvédelmi szervezetekkel, a termelők uniós szintű összefogással szerveznek gazdatüntetést Brüsszelbe.

Ukrajna az EU teljes agrárbüdzséjének ötödére lenne jogosult, vagyis rekordösszegű területalapú támogatást és vidékfejlesztési forrást kellene biztosítani az országnak, a többi tagállam rovására – hangsúlyozta Papp Zsolt, a ma reggeli, Agrárminisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Bejelentette: május 20-án mintegy 70 európai agrárszervezettel közösen szerveznek tüntetést Brüsszelben a kétpilléres Közös Agrárpolitika megőrzéséért. 

Megtapasztaltuk már, hogy milyen az, amikor Ukrajna úgy viselkedik, mintha az unió tagja lenne, a kontroll nélküli behozatal miatt az EU belső piaca összeomlott – mutatott rá a tájékoztatón Nagy István agrárminiszter. Mint mondta, a magyar embereknek joguk van tudni, hogy Ukrajna esetleges EU-tagsága milyen veszélyekkel jár, épp ezért indítottunk véleménynyilvánító szavazást. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna ebben a formában ne csatlakozhasson az EU-hoz – mondta Jakab István elnök. Ezt azzal indokolta, hogy a szomszédos államban teljesen eltérő viszonyok között gazdálkodnak, és nagyságrendi különbségek vannak az uniós mezőgazdasághoz képest. Az ukrajnai szántóterület csaknem a harmada annak, mint az összes uniós tagállamé együtt, egyedül megtermelik az EU gabonatermelésének csaknem a felét, és amíg a legnagyobb gazdaságaik több százezer hektárt művelnek, az uniós vetélytársaik legfeljebb néhány tízezret. Eközben nem kell az itteni szigorú termelési feltételeknek megfelelniük, tevékenységüket az EU nem ellenőrzi.

Jakab István szerint Magyarországra különösen veszélyes lenne, ha az így előállított ukrán mezőgazdasági termékek korlátlanul áramolnának be. Brüsszel közben „lopakodó jogalkotással” egyre inkább jogállamisági feltételekhez köti a támogatások kifizetését, és idővel „az ukrajnai háború árát is az EU polgáraival fizettetnék meg” – fogalmazott.

A NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével (Magosz) közösen készített egy tanulmány is, amelyben az Európai Bizottság megbízásából összeállított, úgynevezett Stratégiai Dialógusban foglaltak megvalósításának a magyar és az uniós mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásait mutatták be. 

A NAK és a Magosz tanulmánya szerint a támogatási rendszer átalakításának egyik célja éppen ennek előkészítése. Mint írják, az ukrán területekkel a jelenleg 157 millió hektár támogatásra jogosult terület 40 millió hektárral bővülne, ennek hatásait részleteztük erről szóló cikkünkben.

A Világgazdaság korábban megírta, hogy a legutóbbi hónapokig tartó agrártüntetések után az Európai Bizottság több ígéretet is tett a gazdáknak, ám ezek, úgy tűnik, elfelejtődnek. A legnagyobb uniós agrár-érdekképviselet azonban találkozót kért Ursula von der Leyentől, és nem tartotta kizártnak, hogy utcára szólítja a termelőket, így ismét gazdatüntetésektől. Az Európai Unió legnagyobb agrár-érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca nyílt levelet intézett Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben vészharangot kongat a közös agrárpolitika (KAP) kétpilléres szerkezetének a következő többéves pénzügyi keretben történő lebontására irányuló javaslatokkal kapcsolatban. Meglátásuk szerint történelmi baklövés van készülőben, amit szeretnének megakadályozni.

Hónapokig gazdatüntetésektől volt hangos az unió

Emlékezetes, hogy tavaly is június környékére szervezték meg a nagyobb demonstrációkat az agrárszervezetek. Akkor is számos európai országból több ezer gazda gyűlt össze Brüsszelben, hogy az Európai Unió környezetvédelmi politikája ellen tüntessen, amely a tiltakozás szervezői szerint aláássa az európai mezőgazdaság versenyképességét és veszélyezteti a gazdálkodók érdekeit. Brüsszel az azt megelőző hónapokban is több nagyszabású mezőgazdasági tüntetés helyszíne volt. A több uniós országban is zajló megmozdulások az EU-t az uniós agrárforrások kifizetéséhez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek egy részének feloldására késztették. Európában folyamatossá váltak a gazdálkodók tiltakozásai, konkrét és működőképes megoldásokat követeltek Brüsszeltől az agrárágazat számára. A gazdálkodók a klímaváltozással, a gazdaságok versenyképességével, a jövedelmekkel, az adminisztratív terhekkel és a generációs megújulással kapcsolatos kihívásokat emelik ki. A Bizottság végül előállt egy javaslattal, de most úgy tűnik, az csak a választások lebonyolításáig volt valóban a brüsszeli politikusok asztalán.