Bejelentés: új olaj- és gázlelőhelyek lehetnek Magyarországon, megindulnak a kutatások – ezek a helyszínek
A belföldi olaj- és gáztermelés fokozása érdekében tavaly ősszel öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat az Energiaügyi Minisztérium. A márciusban eredményesen lezárult eljárások alapján már a koncessziós szénhidrogén-szerződéseket is megkötötték Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási területekre. Magyarország energiaszuverenitását és a magyar fogyasztók ellátásbiztonságát a lehető legnagyobb arányban a hazánkban elérhető forrásokra érdemes alapozni – szögezi le a közlemény.
A legalább húsz évre szóló szénhidrogén-koncessziók megadásáról március végén döntött az energiaügyi miniszter.
- Hatvan és Kiskőrös területeken önállóan a Mol Nyrt.,
- Buzsák és Tamási területeken az olajvállalat és a Turkish Petroleum Overseas Company Ltd. együttes pályázóként,
- Csongrádon a HHE Group Kft.,
- Kiskunhalasnál pedig a CanCambria Hungary Kft.
foghat hozzá a kutatáshoz, találat esetén pedig a termeléshez. A nyertesekkel az eredményhirdetéstől számított 90 napon belül lehetett megkötni a szerződéseket. A határidőt hosszabbítás nélkül tartva ez két esetben már április végén, a fennmaradó helyszínekre pedig június közepéig megtörtént.
A költségvetés is jól jár a szénhidrogén-koncessziókkal
A jogelőd minisztérium 2013 és 2019 között hét hasonló eljárást folytatott le. A korábban megkötött szénhidrogén- és geotermikusenergia-szerződések összesen több mint 30 területre szóltak. A koncessziós díjakból és bányajáradékokból több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, a pályázati lehetőség érdemben élénkítette az iparági beruházásokat. Az Energiaügyi Minisztérium a legutóbbi kiírás kedvező tapasztalatai alapján újabb koncessziós felhívások idei meghirdetését tervezi.
A legutóbbi olajtermelés-indításról a Világgazdaság is beszámolt. A Mol új somogysámsoni olajkútja naponta 1400 hordó kőolajat ad. Ez a Mol csoportszintű termelésének mintegy másfél százalékát teszi ki. Az olajkút közel egy évtized után az első új olajlelőhely a Dunántúlon. A Som-8 nevű, már termelésbe állított kutat tavaly novemberben kezdték fúrni, a közelében pedig a múlt hét óta újabb, mintegy 1500 méter mély fúrást végeznek a Rotary Fúrási Zrt. munkatársaival közösen. Ez utóbbi, a Som-7 elnevezésű fúrás célja, hogy meghatározzák, mekkora kiterjedésű lehet a somogysámsoni olajmező.
A Mol a legnagyobb hazai szénhidrogén-termelő: a hazai összes termelésből a kőolaj 47 százalékát, a földgáz közel 90 százalékát hozza felszínre. Évente mintegy 40 milliárd forintot fordít új lelőhelyek kutatására, mivel a mostaniak már negyven-ötven-hatvan éve termelnek, emiatt csökken a kapacitásuk. Egy-egy új fúrás költsége két-hárommilliárd forint, az pedig ritkaság, hogy egy sikeres találat után néhány hónappal már új kutat is fúrnak.
