Olcsó ukrán munkaerő: nem csak a mezőgazdaság, de a munkahelyek is veszélybe kerülhetnek Ukrajna csatlakozásával
Az Ukrajnából érkező munkavállalók egyre több európai ország munkaerőpiacára gyakorolnak hatást, és a közeljövőben Magyarország sem lesz kivétel. Az ukrán uniós csatlakozás előkészületei és a háború elől menekülő tömegek tartós jelenléte ismét napirendre tűzte a kérdést: milyen hatással lehet az ukrán munkaerő a hazai foglalkoztatási rendszerre?
A számok önmagukért beszélnek: míg Magyarországon 2021-ben a munkanélküliségi ráta 4 százalék volt, Ukrajnában ugyanez az arány 19 százalékot tett ki. Emellett az ukrán bruttó átlagbér 2024-ben mindössze 195 270 forint volt, ami a magyar 646 800 forintos bruttó átlagbérnek alig harmada. Mindez rendkívül vonzóvá teszi a magyar munkaerőpiacot az ukrán állampolgárok számára, különösen akkor, ha a csatlakozási folyamat végén az uniós tagállamok közti szabad munkavállalás lehetősége is megnyílik előttük.
A magyar kormány az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a foglalkoztatottság növelésében, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében.
Ezek az eredmények azonban könnyen veszélybe kerülhetnek, ha a magyar munkaadók tömegesen fordulnak az olcsóbb, könnyebben mozgósítható ukrán munkaerő felé.
Az elemzők szerint az ukrán csatlakozás egyik legérzékenyebb pontja éppen ez: rövid távon enyhítheti a munkaerőhiányt bizonyos szektorokban – például az építőiparban, vendéglátásban vagy logisztikában –, hosszabb távon azonban lefelé nyomhatja a béreket, és kiszoríthatja az alacsonyabb képzettségű magyar munkavállalókat.
A kockázat nem csak elméleti. Az EU-s tapasztalatokból látszik, hogy a háborús menekültek munkapiaci integrációja rendkívül lassú és kihívásokkal teli: Németországban például a menekültként érkező ukránok mindössze 18 százaléka dolgozik. A probléma gyökere nemcsak a nyelvtudás vagy a képzettség hiánya, hanem az eltérő munkakultúra és a társadalmi elvárások is.
Magyarország jelenleg szigorú kvótákkal szabályozza a harmadik országból érkező munkavállalók számát:
a vendégmunkások felső korlátja évi 65 ezer fő, ráadásul csak előre meghatározott hiányszakmákban engedélyezik a foglalkoztatásukat.
Az aktuális gazdaságpolitikai értékelések szerint ez a rendszer jól működik, de Ukrajna EU-tagállammá válásával már nem lenne erre garancia.
Az uniós csatlakozás egyik legfőbb következménye ugyanis az lenne, hogy az ukrán állampolgárok szabadon vállalhatnának munkát Magyarországon – akár az alacsony képzettséget igénylő pozíciókban is, ahol a magyar munkanélküliség egyébként is a legnagyobb. Ennek hatására a munkaerőpiac egyensúlya könnyen megbillenhet: nemcsak a bérek csökkenése, hanem a társadalmi feszültségek növekedése is elképzelhető.
Egy jól szabályozott és célzottan irányított munkaerő-bevonás valóban enyhítheti a hazai munkaerőhiányt. Az ukrán munkavállalók között sokan vannak, akik szorgalmasak, alkalmazkodóképesek, és hajlandóak olyan pozíciókat betölteni, melyekre a magyar fiatalok már nem tartanak igényt.
A kormány számára a kulcs a fokozatosság és az előrelátás lehet: olyan rendszer kialakítása, mely nem ássa alá a meglévő társadalmi kohéziót, és nem engedi, hogy a munkaerőpiac legalsó szegmenseiben árverseny alakuljon ki a legkiszolgáltatottabb rétegek rovására.
Emellett célzott képzési és integrációs programokkal mind az ukrán, mind a magyar munkavállalók versenyképessége javítható.
Ukrajna uniós csatlakozása nem fog egyik napról a másikra megtörténni, de a felkészülést nem lehet elodázni. A magyar gazdaság rugalmassága és a társadalmi béke megőrzése múlhat azon, milyen válaszokat adunk a közeljövő egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.