Olcsó ukrán munkaerő: nem csak a mezőgazdaság, de a munkahelyek is veszélybe kerülhetnek Ukrajna csatlakozásával
Az Ukrajnából érkező munkavállalók egyre több európai ország munkaerőpiacára gyakorolnak hatást, és a közeljövőben Magyarország sem lesz kivétel. Az ukrán uniós csatlakozás előkészületei és a háború elől menekülő tömegek tartós jelenléte ismét napirendre tűzte a kérdést: milyen hatással lehet az ukrán munkaerő a hazai foglalkoztatási rendszerre?
A számok önmagukért beszélnek: míg Magyarországon 2021-ben a munkanélküliségi ráta 4 százalék volt, Ukrajnában ugyanez az arány 19 százalékot tett ki. Emellett az ukrán bruttó átlagbér 2024-ben mindössze 195 270 forint volt, ami a magyar 646 800 forintos bruttó átlagbérnek alig harmada. Mindez rendkívül vonzóvá teszi a magyar munkaerőpiacot az ukrán állampolgárok számára, különösen akkor, ha a csatlakozási folyamat végén az uniós tagállamok közti szabad munkavállalás lehetősége is megnyílik előttük.
A magyar kormány az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a foglalkoztatottság növelésében, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében.
Ezek az eredmények azonban könnyen veszélybe kerülhetnek, ha a magyar munkaadók tömegesen fordulnak az olcsóbb, könnyebben mozgósítható ukrán munkaerő felé.
Az elemzők szerint az ukrán csatlakozás egyik legérzékenyebb pontja éppen ez: rövid távon enyhítheti a munkaerőhiányt bizonyos szektorokban – például az építőiparban, vendéglátásban vagy logisztikában –, hosszabb távon azonban lefelé nyomhatja a béreket, és kiszoríthatja az alacsonyabb képzettségű magyar munkavállalókat.
A kockázat nem csak elméleti. Az EU-s tapasztalatokból látszik, hogy a háborús menekültek munkapiaci integrációja rendkívül lassú és kihívásokkal teli: Németországban például a menekültként érkező ukránok mindössze 18 százaléka dolgozik. A probléma gyökere nemcsak a nyelvtudás vagy a képzettség hiánya, hanem az eltérő munkakultúra és a társadalmi elvárások is.
Magyarország jelenleg szigorú kvótákkal szabályozza a harmadik országból érkező munkavállalók számát:
a vendégmunkások felső korlátja évi 65 ezer fő, ráadásul csak előre meghatározott hiányszakmákban engedélyezik a foglalkoztatásukat.
Az aktuális gazdaságpolitikai értékelések szerint ez a rendszer jól működik, de Ukrajna EU-tagállammá válásával már nem lenne erre garancia.
Az uniós csatlakozás egyik legfőbb következménye ugyanis az lenne, hogy az ukrán állampolgárok szabadon vállalhatnának munkát Magyarországon – akár az alacsony képzettséget igénylő pozíciókban is, ahol a magyar munkanélküliség egyébként is a legnagyobb. Ennek hatására a munkaerőpiac egyensúlya könnyen megbillenhet: nemcsak a bérek csökkenése, hanem a társadalmi feszültségek növekedése is elképzelhető.
Egy jól szabályozott és célzottan irányított munkaerő-bevonás valóban enyhítheti a hazai munkaerőhiányt. Az ukrán munkavállalók között sokan vannak, akik szorgalmasak, alkalmazkodóképesek, és hajlandóak olyan pozíciókat betölteni, melyekre a magyar fiatalok már nem tartanak igényt.
A kormány számára a kulcs a fokozatosság és az előrelátás lehet: olyan rendszer kialakítása, mely nem ássa alá a meglévő társadalmi kohéziót, és nem engedi, hogy a munkaerőpiac legalsó szegmenseiben árverseny alakuljon ki a legkiszolgáltatottabb rétegek rovására.
Emellett célzott képzési és integrációs programokkal mind az ukrán, mind a magyar munkavállalók versenyképessége javítható.
Ukrajna uniós csatlakozása nem fog egyik napról a másikra megtörténni, de a felkészülést nem lehet elodázni. A magyar gazdaság rugalmassága és a társadalmi béke megőrzése múlhat azon, milyen válaszokat adunk a közeljövő egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívására.
