Mi történik a magyar inflációval? – árréskorlátozás nélkül sokkal rosszabb lenne

Az infláció az előző havi 4,4 százalékról 4,6 százalékra emelkedett júniusban, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Az elemzők szerint az év végén a pénzromlás 4 százalék körül alakulhat.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az inflációt több tényező húzza felfelé, ilyen például

• az élelmiszerárak emelkedése,
• a magasan ragadt inflációs várakozások
• vagy például az energiafogyasztás növekedése,

ami a KSH módszertana – átlagárszámítás – miatt megjelenik az inflációban. Ugyanakkor a gyenge dollár, az alacsony külső infláció és a viszonylag alacsony olajárak érdemben lassítják a pénzromlást. Érdemben fékezi a pénzromlást az árréskorlátozás is, ezek nélkül az inflációs mutató nagyjából 1 százalékponttal lenne magasabb. Szintén magasabb lenne az infláció a kormányzati inflációcsökkentő megállapodások – például bankok, telekommunikáció – nélkül. 

A mai adatok alapján a közgazdász továbbra is fenntartja korábbi véleményét, miszerint a monetáris politika lazítása egyelőre nem reális, idénre nem vár kamatcsökkentést. Ezt egyrészt indokolja a mostani adat – a 4,6 százalék érdemben a jegybanki cél felett van – illetve a későbbre várható infláció is:

azaz az infláció is magas lesz, amire a jegybank hatni tud, amit monetáris politikájával vissza tud húzni. A stabilizálódó, illetve kismértékben erősödő forint segíthet az infláció leszorításában, az inflációs várakozások mérséklésében.

Míg az eddigi hónapokban a bázishatások növelték az inflációt, a jövő hónapban ez megváltozik, így az inflációnál a mostani adat egy lokális csúcspont lehetett, innen kisebb csökkenésre lehet számítani.

Az inflációs pályára az aszályhelyzet is kockázatot jelent

Előretekintve a júliusi inflációs adat érdemi lassulást mutathat, ekkor épül majd be a bázisba a kötelező akciózás tavaly nyári kivezetése – írta Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség(MGFÜ) vezető elemzője. Azonban még ezzel együtt is arra számítunk, hogy év végéig 4 százalék felett marad a pénzromlási ütem és csak a jövő év elején, az idei év eleji jelentős átárazások kifutásával tér majd vissza a jegybanki toleranciasávba. Az inflációs pályára a legnagyobb kockázatot – a közel-keleti konfliktusok lenyugvását követően – az aszályhelyzet jelenti, a gyenge tavalyi mezőgazdasági termés érdemi áremelkedést eredményezett az alapanyagoknál és az idei év kapcsán is jelentősek a kockázatok. Előrejelzésünk szerint éves átlagban idén 4,5, míg jövőre 3,6 százalékkal növekedhetnek átlagosan a fogyasztói árak.

Az inflációs hullámvasút lassít

A hivatalos statisztikai mutatók összességében vegyes képet mutatnak – írta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az éves bázisú mutató felfelé megy az árintézkedések ellenére is, miközben a havi infláció nyomott és kedvező képest fest. A közgazdász szerint a fő kérdés most az, hogy négyhavi alacsony átárazás után érdemben el tud-e indulni lefelé a lakosság inflációs várakozása. Eddig csodát nem láttunk, csak enyhe javulást, ami azonban kevés az üdvösséghez – tette hozzá.

Előre tekintve a következő hónapokban 4 százalék közelébe süllyedő inflációs rátára számíthatunk a tavalyi évi magas bázis miatt. Jelentősebb felfelé mutató kockázatot az aszály és így a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése jelent. Véleménye szerint a 4 százalék közelébe süllyedő infláció ellenére a közelgő árstabilitás csak látszólagos és átmeneti lesz. Az inflációs hullámvasút lassít, de ez a látszat megtévesztő lehet.

Előrejelzésük szerint év vége felé ismét 5 százalék közelébe emelkedhet az inflációs ráta, és így az év egészében 4,6 százalékos átlag alakulhat ki. Kormányzati intézkedések hiányában a 2025-ös átlagos infláció bőven 5,5 százalék körül alakulna, ám az idei évre lenyomott infláció a későbbiekben jelentkezik, tehát a mai alacsonyabb inflációs rátáért a holnapi magasabb áremelkedéssel fizetünk – jelezte Virovácz Péter. Úgy véli, ez a fajta inflációs simítás viszont tartósan – a következő két évben is akár – magasabban tarthatja az áremelkedés ütemét, ami hosszabb távon beépülve a gazdasági szereplők várakozásába káros lehet.