Az Országgyűlés rábólintott: Magyarország is belép a globális adórendszerbe – a kriptoeszközök sem ússzák meg
Az Országgyűlés elfogadta az adóügyi átláthatóságot erősítő törvényt, amely kiterjeszti az automatikus információcserét és beemeli a globális minimumadóhoz kapcsolódó szabályokat. A jogszabály célja az adókikerülés elleni hatékonyabb fellépés és a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése a nemzetközi nyomás közepette.
Az Országgyűlés kedden 127 igen szavazattal, 1 nem és 44 tartózkodás mellett elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely új szintre emeli Magyarország nemzetközi adóügyi együttműködését. A jogszabály célja az uniós irányelvek jogharmonizációja, különös tekintettel a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatásra és a globális minimumadóhoz kapcsolódó kiegészítő adókra.
Az automatikus információcsere hatályának kiterjesztésével a magyar adóhatóság szélesebb körű eszközöket kap az adókikerülés, az adócsalás és az eltitkolt jövedelmek felderítésére, miközben a belföldi csoporttagok számára adminisztratív egyszerűsítést hoz a központosított adatszolgáltatás.
Globális minimumadó, a világ legnagyobb gazdasága nélkül?
A törvénymódosítás hátterében nem csupán technikai jogharmonizáció áll, hanem komoly nemzetközi nyomás is.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a februári Ecofin ülés után is figyelmeztetett: az Egyesült Államok kilépése a globális minimumadóról szóló egyezményből új helyzetet teremtett, amely súlyos versenyhátrányt okozhat az európai cégeknek.
Ha így marad minden, rengeteg vállalat költözik majd az USA-ba. Ezt nem hagyhatjuk
– mondta akkor a miniszter. Az új törvény tehát nemcsak az EU-s szabályok átvételét jelenti, hanem stratégiai lépést a magyar gazdaság védelmében, hogy az ország ne maradjon ki a nemzetközi adóügyi információáramlásból és a globális minimumadó rendszeréből.
A jogszabály kihirdetésével Magyarország megerősíti elkötelezettségét az adóügyi átláthatóság mellett, és új eszközöket kap a költségvetési bevételek biztosítására. Az automatikus információcsere kiterjesztése az EU-tagállamok és harmadik országok felé nemcsak az adócsalás elleni fellépést segíti, hanem a nemzetközi együttműködésben való aktív részvételt is, amely a jelenlegi globális gazdasági környezetben kulcsfontosságú.
