BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fagyos számlák Európában, meleg lakások Magyarországon – így véd minket a kormány

Európa-szerte megugrottak az energiaárak a januári rendkívüli hideg miatt, a többletköltséget pedig a legtöbb országban előbb vagy utóbb a lakosság fizeti meg. A magyar kormány ezzel szemben úgy döntött, hogy átvállalja a háztartások extra fűtési költségeit, így a hideg nem jelenik meg magasabb rezsiszámlák formájában. Míg más uniós országokban a drágulás azonnal vagy késleltetve csapódik le, Magyarországon a rezsicsökkentés továbbra is védőhálót jelent. A jelenlegi európai energiahelyzetben ez a különbség kézzelfogható anyagi biztonságot ad a magyar családoknak.

A Magyar Nemzet hívta fel rá a figyelmet, hogy a január eleji rendkívüli hideg egész Európában felhajtotta az energiaárakat, a többletköltséget pedig a legtöbb országban végső soron a lakosság fizeti meg. Magyarországon ezzel szemben a kormány döntése alapján az állam átvállalja az extra fűtési költségeket, így a magyar családok nem érzik meg a hideg miatti pluszterheket.

A11I7416 , rezsicsökkentés, kormány
Míg Európában drágul a fűtés, a magyar kormány védi a családokat / Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

Hideg idő, forró árak: elszállt a gáz Európában

A szokásosnál erősebb fűtési igény gyorsabban apasztotta az európai gáztárolókat, miközben a kereslet meredeken nőtt. Ennek hatására a nagykereskedelmi árak kilőttek:

a holland TTF-gáztőzsdén napokon belül két számjegyű áremelkedés is előfordult, a heti drágulás pedig megközelítette a harminc százalékot.

Ezek a költségek a legtöbb országban előbb vagy utóbb megjelennek a lakossági számlákban.

Van, ahol már most fizetnek – máshol később jön a sokk

Azokban az európai országokban, ahol a lakossági energiaárak jellemzően fix áras, hosszabb távra rögzített szerződésekhez kötődnek, a januári drágulás nem azonnal, hanem késleltetve jelenik meg. A magasabb beszerzési költségeket a szolgáltatók a szerződések megújításakor vagy éves felülvizsgálatkor építik be az új ajánlatokba.

Ez a modell jellemző többek között az alábbi országokban:

  • Ausztria
  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Franciaország
  • Görögország
  • Hollandia
  • Lengyelország
  • Németország
  • Olaszország
  • Románia
  • Szlovákia

Ezekben az államokban a hideg időszak hatása hónapokkal később, magasabb tarifák formájában csapódik le a lakossági számlákban.

Magyarország kivétel: a kormány átvállalja a terhet

Magyarországon a rezsicsökkentés miatt továbbra is Európa legalacsonyabbjai közé tartoznak a lakossági energiaárak, és a rendkívüli hideg miatti többletfogyasztás költségét most az állam fedezi. A kormány célja az, hogy a fűtés a tél legkritikusabb időszakában se váljon megfizethetetlenné.

Mi történne rezsicsökkentés nélkül?

Az Eurostat szerint az unióban több mint 41 millió ember nem tudja megfelelően felfűteni az otthonát. Ebben a helyzetben különösen éles a kontraszt azokkal a politikai elképzelésekkel, amelyek a magyar rezsicsökkentés eltörlését szorgalmazzák. 

A Tisza Párt korábbi álláspontja szerint a jelenlegi rendszer megszüntetése indokolt lenne – a mostani európai energiaár-környezet azonban jól mutatja, hogy ez közvetlen és súlyos terhet róna a magyar háztartásokra.

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.