BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Történelmi felvásárlás, kihívásokkal teli energiapiac – minden eddiginél fontosabb lett az ellátásbiztonság

A magyarországi rezsiköltségek európai összevetésben is versenyképesek. Ennek azonban számos oka van. Az év eleje több szempontból is rávilágított az energiabiztonság fontosságára.

Az elmúlt években gyakran felmerült, és a különösen hideg januári és február eleji időszakban még inkább előtérbe került a rezsiköltségek témaköre. Magyarországon a lakossági villamosenergia‑ és gázárak a legalacsonyabbak közé tartoznak az Európai Unióban. Bár sokakat csak a számla végösszege érdekli, az alacsony árak mögött bonyolult energiapiaci folyamatok, jelentős mozgások és fontos történések húzódnak.

energia rezsi
Európai összevetésben is versenyképesek az itthoni energiaárak / Fotó: Csomor Ádám / Világgazdaság

Tartósan versenyképes rezsidíjak

Az évek óta érvényben lévő rezsicsökkentés, illetve a 2026. januári egyszeri rezsistop alapelve ugyanaz: a lakossági fogyasztás költségeinek egy részét átvállalja az állam, jellemzően az átlagfogyasztás mértékéig. A rezsistop esetében a januári fogyasztás után 30 százalékos jóváírást adnak a gáz‑ és a távhőszámlákra, valamint bizonyos feltételekkel az áramszámlákra. A cél az, hogy a hideg miatt keletkezett többletköltséget ne a családoknak kelljen kifizetniük.

A rezsicsökkentés 2013 óta védi a lakossági fogyasztókat. A kormány egy 2025‑ös bejelentés szerint 2026 végéig szeretné jogszabályba foglalni, hogy a hatósági árak változatlanok maradnak. Ez azt jelentené, hogy a magyar háztartások továbbra is az uniós átlag töredékéért jutnak energiához, sőt a rezsistop általános kedvezményét is beépítik a rendszerbe. Nemzetközi összehasonlítások szerint a német, cseh vagy belga háztartások jóval többet fizetnek az áramért, a holland és portugál gázár pedig sokszorosa a hazai tarifáknak.

Ez értelemszerűen attól is függ, hogy az adott ország mennyiért tudja beszerezni az adott energiaforrásokat. Magyarország – a legtöbb európai országgal ellentétben – még nem vált le az orosz olajról és gázról. Erről tavaly év végi washingtoni útján Orbán Viktor megállapodott Donald Trump amerikai elnökkel.

Nem véletlen, hogy a kormány ragaszkodik ehhez az erőforráshoz. Egyrészt Magyarország földrajzi és történelmi adottságai miatt a teljes leválás nem oldható meg gyorsan és olcsón. Másrészt pedig az orosz gáz és olaj (az alacsonyabb beszerzési ár és az alacsonyabb szállítási költség miatt) olcsóbb, mint a többi szóba jöhető alternatíva.

Az alábbi ábrán is jól látható, hogy az orosz Ural olajfajta ára 2022 eleje óta szinte folyamatosan alacsonyabb, mint a Brent olajé, és ezen a háború, és az Oroszország ellen elfogadott szankciók sora sem változtatott.

2022 elején az Ural hordója 81,03 dollárba került, miközben a Brent 81,06 dollárba. A háború első évében a Brent huzamosabb ideig 100 dollár fölé került, az orosz olaj azonban nem érte el ezt a határt. 2026. február 23-án az Ural hordójáért 58,60 dollárt, a Brent hordójáért pedig 71,712 dollárt kellett fizetni.

 

Az energiabiztonság fontosságára is rávilágított az év eleje

Az állam által megkötött, hosszú távú gázvásárlási szerződések és a bőséges tárolói készletek biztosítják, hogy a lakosság ellátása zavartalan legyen. A tél kezdetén a gázra és a kőolajra is igaz volt, hogy Magyarország készletei magas szinten voltak, ráadásul hazánk jelentős stratégiai tartalékkal is rendelkezik mindkét energiafajtából. Azonban a kőolaj esetében hozzá kellett nyúlni a stratégiai tartalékhoz az orosz olajat szállító Barátság kőolajvezetéken történt incidensek és az újraindítás körüli viták miatt.

Az orosz energiahordozókról történő leválás az orosz–ukrán háború 2022. februári kitörése óta egyre erősebb a szándék az Európai Unió részéről. A magyar kormány álláspontja azonban az, hogy az energiabiztonság szempontjából minél több forrásból tudunk vásárolni, annál jobb a helyzet. Ráadásul az orosz olaj és gáz olcsóbb, mint a többi szóba jöhető alternatíva. Ezt szemlélteti a Nemzetgazdasági Minisztérium ábrája is.

orosz olaj energia
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Fotó: Nemzetgazdasági Minisztérium

2026 egyik legfontosabb magyar vonatkozású energiapiaci híre, hogy a Mol Csoport megszerezte a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) többségi tulajdonát az orosz Gazpromnyefty tulajdonrészének kivásárlása által. Ezzel az üzlettel nemcsak a Mol előtt nyílnak meg minden korábbinál jobb lehetőségek, többek között három ország összekötésére, hanem Magyarország ellátása is könnyebbé és biztosabbá válik.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.