Már gyerekek szimulálják, hogy mit tesz velünk a klímaváltozás
Az egy dolog, hogy az egyre szélsőségesebb időjárás és főleg a nagyobb és hosszabban tartó hőségek formájában már a saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás negatív hatásait, de a szakmai becslések szerint a helyzet a jövőben csak még rosszabb lesz. Az ettől való félelemnek, a tüneteknek pedig már összefoglaló neve is van: ez a klímaszorongás, ami ugyancsak egyre nagyobb méreteket ölt világszerte. De lehet tenni ez ellen is – Magyarországon is vannak jó példák.
A hónap közepén a Budapesti Corvinus Egyetemen konferenciaszimulációban foglalkoztak a klímaváltozás témájával.
A COP29 klímastratégiai szerepjáték egy innovatív egyetemi kurzus záróeseménye volt, amely kilenc egyetemen fut a CEMS nemzetközi menedzsment-mesterképzés részeként – Magyarországról egyedül a Corvinus a tagja.
A fővárosunkba érkezett csaknem 150 hallgató 53 országot, illetve négy civil szervezetet képviselve
játszotta el a nemzetközi klímaváltozási keretegyezmény (UNFCCC) 29. konferenciáját (Conference of the Parties, COP), amire a valóságban az esztendő végén Bakuban kerül majd sor.
A szimulált tárgyalások során a hallgatók feladata az volt, hogy a személyes elkötelezettségüket félretéve képviseljék a szerepüket, ami egyes országok esetében éppen a fosszilis tüzelőanyagok további felhasználása melletti kiállást jelentette. Ez már csak azért sem lehetett számukra könnyű, mert olyannyira elkötelezettek a klímavédelem iránt, hogy az utazással járó karbonkibocsátás csökkentése érdekében sokan vonattal érkeztek Budapestre, ami Rotterdamból például 17 órát jelentett a kétórás repülőjárattal szemben.
2025-ben tetőznie kellene a kibocsátásnak, 2050-re nullára csökkennie
Az eseményt Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete nyitotta meg. Elmondta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását globálisan évi 2 tonna/fő szintre kellene szorítanunk ahhoz, hogy elérjük a 1,5 Celsius-fokos célkitűzést, ehhez képest egy Budapest–New York repülőút önmagában 1,68 tonnányi kibocsátás. Ennél is lesújtóbbak a következő adatok:
- Magyarország jelenlegi éves kibocsátása 6 tonna/fő,
- az Egyesült Királyságé 17 tonna/fő,
- az Egyesült Arab Emírségeké 50 tonna/fő,
- eközben Afrika átlaga csak 0,2 tonna/fő.
A mostani szimulációs eredmények kibocsátáscsökkentés terén kimagaslóak lettek a 2023-ban, Dubaiban megtartott valós klímacsúcshoz képest: a résztvevők felkérték a fejlett országokat kibocsátásuk 2025-ig való tetőzésére, és a globális zéró kibocsátás legkésőbb 2050-ig elérésére – ezáltal nagy valószínűséggel elérhető lenne a legfeljebb 1,5 Celsius-fokos melegedés.
A fosszilis és megújuló energiákról kevésbé ambiciózus célkitűzéseket tudtak elfogadni.
„Kifejezetten értékes eredmény, hogy a megállapodás új területeken is biztat közös vállalásokra, így az üvegházhatású gázok egyéb elsődleges forrásai kapcsán, például a mezőgazdaságban” – értékelt Steve Kennedy, a Rotterdam School of Management, Erasmus University docense. Hozzátette: a valós egyezményekhez képest a diákok jelentősen több erőteljes, kötelező vállalást jelentő terminológiát alkalmaztak.
Összefogással csökkenthető a klímaszorongás
Más szempontból közelítette meg a témát a K&H inkubátorprogramja, amely keretében egy 60 lelkes fiatalból álló önkéntes csapat kifejlesztett egy applikációt, amellyel a reményei szerint csökkenthető a klímaváltozás negatív hatásaitól való félelem, összefoglalóan a klímaszorongás.
Erre még Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára is kitért a nekünk adott nagyinterjújában, megjegyezve, hogy a problémát felvették a július 1-én kezdődő magyar EU-elnökség programtervébe.
Több észak- és nyugat-európai országban aggasztó mértéket öltött a klímaszorongás, például Finnországban a 18–45 év közötti nők 43 százaléka mondja, hogy már a mindennapi életére és döntéseire is hatással van
– mondta Takács Péter, aki idézte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakigazgatóját is, ami szerint a kialakult helyzetben „nemcsak azt kell elmondani, hogy rossz a helyzet, hanem azt is, hogy van remény.”
A K&H inkubátorprogramjának közleménye szerint a szakemberek szerint az egyik legfontosabb lépés, hogy szélesítsük ismereteinket a klímaváltozásról és annak hatásairól. Feltételezhetnénk, hogy e tájékozódás csak növeli az aggodalmakat, de valójában minél több információval rendelkezünk, annál inkább megismerjük a környezetbarát alternatívákat, és be tudjuk építeni a mindennapjainkba.
Erre szolgál a már letölthető Beeco alkalmazás.
Elkölthető valutára váltható a környezettudatosság
Az applikáció feltérképezi azon vendéglátóhelyeket, boltokat, kölcsönzőket, szervizeket, amelyek környezettudatosak – ezáltal is csökkenhet a klímaszorongás.
Egy integrált, játékos és könnyen kezelhető platform, amely egy helyen gyűjti össze az edukatív tartalmakat
– mondta Hegedűs Kristóf, a Beeco alapítója. Kifejtette, hogy a terveik között szerepel az ökolábnyom kiszámítása, illetve közösségi funkciók beépítése, hogy a felhasználók együtt, összefogva is tehessenek egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőért.
Sőt, létrehoznának egy valutát is, ami akkor keletkezik, amikor környezettudatos lépést teszünk. Ezt a valutát a térképen lévő partnereknél lehet majd kuponok formájában elkölteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.