A megújuló energiában hisznek a magyarok
A megújuló energiaforrásokban látják a magyarok a jövő energiaellátásának zálogát: a relatív többségük hajlandó lenne többet is fizetni a tiszta energiáért, amelynek szélesebb körű használatát paradox módon mégis elsősorban az anyagi korlátok gátolják – ez olvasható ki abból az országos reprezentatív kutatásból, amelyet az Iránytű Intézet végzett a Mol megbízásából.
A klímaproblémára is rákérdező felmérés válaszai alapján a teljes népesség 70 százaléka érzi úgy, hogy a klímaváltozás hatással van (jelentősen vagy valamilyen mértékben) a mindennapi életére. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, illetve minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy érzékel ilyen hatást. A megkérdezettek 39 százaléka érez emellett rendszeresen vagy időnként aggodalmat, illetve szorongást a klímaváltozás miatt – ez az arány komoly aggodalmakat jelez, bár alacsonyabb a korábbi hasonló kutatásokban mért értékeknél.
Mibe invesztáljon az állam az energiahasználat terén? A válaszadók nagy többsége, 92 százaléka a megújuló energiaforrások fejlesztését jelölte meg támogatandó területként. Emellett közel kétharmad (64 százalék) válaszolta azt, hogy szükség van állami közreműködésre, ösztönző és támogató szabályozásra a fenntartható üzemanyagok használatának elterjedése érdekében.
Sokan többet is fizetnének a megújuló energiaforrásból származó áramért és üzemanyagért
Összességében a válaszadók 91 százaléka fontosnak tartja azt, hogy Magyarországon növekedjen a megújuló forrásból származó energiatermelés.
A szélerőművek telepítését a megkérdezettek 74 százaléka támogatná a saját településén, a pártolók aránya az iskolai végzettséggel együtt nő. A napelempark(ok) létesítését ennél is többen, 84 százaléknyian tartanák elfogadhatónak a saját településükön.
A megújuló forrásból származó áramért a kérdezettek közel 40 százaléka hajlandó lenne magasabb árat fizetni; ezen belül a többség legfeljebb 10 százalékos ártöbbletet vállalna. Ugyanez az arány mutatkozott akkor is, amikor arról kérdezték a kutatásban részt vevőket, hogy hajlandók lennének-e többet áldozni – és ha igen, akkor mennyivel – a megújuló forrásból származó üzemanyagokért. Minden harmadik megkérdezett hajlandó lenne többet fizetni a megújuló forrásból származó üzemanyagokért, bár legfeljebb 10 százalékkal – elsősorban a diákok és a magasabb iskolai végzettségűek körében jellemző ez az álláspont.
A zöldhidrogénnel kapcsolatban csupán a lakosság 6 százaléka érzi magát tájékozottnak, és további 21 százalék „hallott róla”. A biometánt viszont jóval többen ismerik alaposan (17 százalék) vagy valamilyen mértékben (44 százalék), de a válaszadók csupán 38 százaléka tekint rá fontos jövőbeni megújuló energiaforrásként.
A geotermikus energia, illetve e téren Magyarország kedvező adottságainak az ismertsége kétharmados, és közel 90 százalék látná szívesen a jövő energiaellátásának egyik kulcsszereplőjeként a föld hőjéből nyert energiát.
Közel ugyanennyien (85 százalék) új geotermikus erőművek építését is támogatnák: a megkérdezettek 84 százaléka pedig a lakóhelyén is igénybe venné, ha lenne rá mód – igaz, a többségük csak akkor, ha olcsóbb lenne a jelenlegi fűtési módnál.
Bár a fosszilis üzemanyagokat globálisan egyetlen területen sem sikerült még teljesen kiváltani, a megújulók egyre nagyobb szerephez jutnak, már az átmeneti időszakban is.
„A Mol számára kiemelt stratégiai célkitűzés az okosátmenet, a fenntarthatóság, illetve azon belül az energiahasználat karbonlábnyomának csökkentése. A Shape Tomorrow stratégiánkban megfogalmazott célokat ugyanakkor csak az ügyfeleinkkel együttműködve tudjuk elérni, ezért különösen fontos információ számunkra, hogyan vélekednek a jövő energiaforrásairól” – hangsúlyozta a kutatás eredményei kapcsán Sverla Viktor, a Mol csoport stratégiai és fenntarthatósági igazgatója.
Az energiavállalat regionális viszonylatban is az okos-energiaátmenet kulcsszereplője: az évtized végéig több mint négymilliárd dollárt költ fenntarthatósági beruházásokra
– tette hozzá.
Az átmenet fontos mérföldköve a Mol százhalombattai finomítója, ahol a vállalat évek óta növényi és állati eredetű hulladék olajokkal, illetve zsírokkal és olajokkal együtt dolgozza fel a kőolajat, csökkentve a termékek környezeti lábnyomát. Emellett a Dunai Finomítóban van a térség legnagyobb számító zöldhidrogénüzeme is, amely évi 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöldhidrogén előállítására képes. A vállalatcsoport aktív a megújulóenergia-termelésben is. A Tiszaújvárosban épülő új, 48 megawatt teljesítményű naperőmű annyi áramot termel majd, ami elegendő lehet mintegy 28 ezer átlagos Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei háztartás éves áramellátásához. A Mol jelenleg hét magyarországi és két horvátországi napelemparkot üzemeltet, összesen 111 megawatt kapacitással, és 2026-ra ezt mintegy 200 megawattra növeli.
Zöldátállás: egyre jobban láthatók az eredmények
A zöldátállás folyamatáról beszélt a közelmúltban egy vas megyei hulladékfeldolgozó üzem átadásán Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, és rávilágított arra, hogy átmeneti korszakban élünk, amikor a fosszilis energiáról a megújuló, karbonsemleges energia felhasználása felé haladunk, de ez nem gyors folyamat.
Eltűnt a biztonság a kőolaj- és földgázpiacról, aminek az is része, hogy az európai elvárások szerint meg kell szüntetni az orosz kőolaj, földgáz vagy nukleáris fűtőelemek felhasználását
– emelte ki.
Hozzátette, hogy Magyarország sikerrel alkalmazkodott eddig a kihívásokhoz, meg tudta védeni a rezsicsökkentés eredményeit is, sőt a megújuló energiák felhasználásában élen járunk, már több mint 300 ezer kiserőmű 8000 kilowatt feletti naperőművi teljesítményt biztosít. Akkor sikeres az átállás, ha a növekvő gazdasági teljesítmény mellett kevésbé terheljük a környezetet, egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a hulladék egyre nagyobb része hasznosul. Emlékeztetett arra, hogy 1990-hez képest tavaly már 47 százalékkal csökkent Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása, amivel bizonyosan elérjük a 2030-ra az EU által elvárt 55 százalékos csökkenést. Sikeres az újonnan bevezetett hulladékgazdálkodási rendszer is. Már több mint kétmilliárd palackot vagy fémdobozt váltottak vissza az emberek, idén minden hónapban 80 százalék feletti volt a visszaváltási arány, ami igen kiemelkedő az EU-ban, még nem volt példa ilyen gyors felfutásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.