A megújuló energiában hisznek a magyarok
A megújuló energiaforrásokban látják a magyarok a jövő energiaellátásának zálogát: a relatív többségük hajlandó lenne többet is fizetni a tiszta energiáért, amelynek szélesebb körű használatát paradox módon mégis elsősorban az anyagi korlátok gátolják – ez olvasható ki abból az országos reprezentatív kutatásból, amelyet az Iránytű Intézet végzett a Mol megbízásából.
A klímaproblémára is rákérdező felmérés válaszai alapján a teljes népesség 70 százaléka érzi úgy, hogy a klímaváltozás hatással van (jelentősen vagy valamilyen mértékben) a mindennapi életére. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, illetve minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy érzékel ilyen hatást. A megkérdezettek 39 százaléka érez emellett rendszeresen vagy időnként aggodalmat, illetve szorongást a klímaváltozás miatt – ez az arány komoly aggodalmakat jelez, bár alacsonyabb a korábbi hasonló kutatásokban mért értékeknél.
Mibe invesztáljon az állam az energiahasználat terén? A válaszadók nagy többsége, 92 százaléka a megújuló energiaforrások fejlesztését jelölte meg támogatandó területként. Emellett közel kétharmad (64 százalék) válaszolta azt, hogy szükség van állami közreműködésre, ösztönző és támogató szabályozásra a fenntartható üzemanyagok használatának elterjedése érdekében.
Sokan többet is fizetnének a megújuló energiaforrásból származó áramért és üzemanyagért
Összességében a válaszadók 91 százaléka fontosnak tartja azt, hogy Magyarországon növekedjen a megújuló forrásból származó energiatermelés.
A szélerőművek telepítését a megkérdezettek 74 százaléka támogatná a saját településén, a pártolók aránya az iskolai végzettséggel együtt nő. A napelempark(ok) létesítését ennél is többen, 84 százaléknyian tartanák elfogadhatónak a saját településükön.
A megújuló forrásból származó áramért a kérdezettek közel 40 százaléka hajlandó lenne magasabb árat fizetni; ezen belül a többség legfeljebb 10 százalékos ártöbbletet vállalna. Ugyanez az arány mutatkozott akkor is, amikor arról kérdezték a kutatásban részt vevőket, hogy hajlandók lennének-e többet áldozni – és ha igen, akkor mennyivel – a megújuló forrásból származó üzemanyagokért. Minden harmadik megkérdezett hajlandó lenne többet fizetni a megújuló forrásból származó üzemanyagokért, bár legfeljebb 10 százalékkal – elsősorban a diákok és a magasabb iskolai végzettségűek körében jellemző ez az álláspont.
A zöldhidrogénnel kapcsolatban csupán a lakosság 6 százaléka érzi magát tájékozottnak, és további 21 százalék „hallott róla”. A biometánt viszont jóval többen ismerik alaposan (17 százalék) vagy valamilyen mértékben (44 százalék), de a válaszadók csupán 38 százaléka tekint rá fontos jövőbeni megújuló energiaforrásként.
A geotermikus energia, illetve e téren Magyarország kedvező adottságainak az ismertsége kétharmados, és közel 90 százalék látná szívesen a jövő energiaellátásának egyik kulcsszereplőjeként a föld hőjéből nyert energiát.
Közel ugyanennyien (85 százalék) új geotermikus erőművek építését is támogatnák: a megkérdezettek 84 százaléka pedig a lakóhelyén is igénybe venné, ha lenne rá mód – igaz, a többségük csak akkor, ha olcsóbb lenne a jelenlegi fűtési módnál.
Bár a fosszilis üzemanyagokat globálisan egyetlen területen sem sikerült még teljesen kiváltani, a megújulók egyre nagyobb szerephez jutnak, már az átmeneti időszakban is.
„A Mol számára kiemelt stratégiai célkitűzés az okosátmenet, a fenntarthatóság, illetve azon belül az energiahasználat karbonlábnyomának csökkentése. A Shape Tomorrow stratégiánkban megfogalmazott célokat ugyanakkor csak az ügyfeleinkkel együttműködve tudjuk elérni, ezért különösen fontos információ számunkra, hogyan vélekednek a jövő energiaforrásairól” – hangsúlyozta a kutatás eredményei kapcsán Sverla Viktor, a Mol csoport stratégiai és fenntarthatósági igazgatója.
Az energiavállalat regionális viszonylatban is az okos-energiaátmenet kulcsszereplője: az évtized végéig több mint négymilliárd dollárt költ fenntarthatósági beruházásokra
– tette hozzá.
Az átmenet fontos mérföldköve a Mol százhalombattai finomítója, ahol a vállalat évek óta növényi és állati eredetű hulladék olajokkal, illetve zsírokkal és olajokkal együtt dolgozza fel a kőolajat, csökkentve a termékek környezeti lábnyomát. Emellett a Dunai Finomítóban van a térség legnagyobb számító zöldhidrogénüzeme is, amely évi 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöldhidrogén előállítására képes. A vállalatcsoport aktív a megújulóenergia-termelésben is. A Tiszaújvárosban épülő új, 48 megawatt teljesítményű naperőmű annyi áramot termel majd, ami elegendő lehet mintegy 28 ezer átlagos Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei háztartás éves áramellátásához. A Mol jelenleg hét magyarországi és két horvátországi napelemparkot üzemeltet, összesen 111 megawatt kapacitással, és 2026-ra ezt mintegy 200 megawattra növeli.
Zöldátállás: egyre jobban láthatók az eredmények
A zöldátállás folyamatáról beszélt a közelmúltban egy vas megyei hulladékfeldolgozó üzem átadásán Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, és rávilágított arra, hogy átmeneti korszakban élünk, amikor a fosszilis energiáról a megújuló, karbonsemleges energia felhasználása felé haladunk, de ez nem gyors folyamat.
Eltűnt a biztonság a kőolaj- és földgázpiacról, aminek az is része, hogy az európai elvárások szerint meg kell szüntetni az orosz kőolaj, földgáz vagy nukleáris fűtőelemek felhasználását
– emelte ki.
Hozzátette, hogy Magyarország sikerrel alkalmazkodott eddig a kihívásokhoz, meg tudta védeni a rezsicsökkentés eredményeit is, sőt a megújuló energiák felhasználásában élen járunk, már több mint 300 ezer kiserőmű 8000 kilowatt feletti naperőművi teljesítményt biztosít. Akkor sikeres az átállás, ha a növekvő gazdasági teljesítmény mellett kevésbé terheljük a környezetet, egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a hulladék egyre nagyobb része hasznosul. Emlékeztetett arra, hogy 1990-hez képest tavaly már 47 százalékkal csökkent Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása, amivel bizonyosan elérjük a 2030-ra az EU által elvárt 55 százalékos csökkenést. Sikeres az újonnan bevezetett hulladékgazdálkodási rendszer is. Már több mint kétmilliárd palackot vagy fémdobozt váltottak vissza az emberek, idén minden hónapban 80 százalék feletti volt a visszaváltási arány, ami igen kiemelkedő az EU-ban, még nem volt példa ilyen gyors felfutásra.
